A lengyelek szerint nincs szükség határvédelmre

A lengyel elnökség nem támogatja a schengeni határok visszaállítását szabályozó bizottsági javaslatot, és nem ért egyet azzal sem, hogy a tagállamok adják át a Bizottságnak a Schengen-övezet működtetésének ellenőrzését – közölte a lengyel belügyminiszter egy szűkkörű, brüsszeli tájékoztatón.

A Tanács elnökeként Lengyelország kompromisszumra fog törekedni minden kérdésben, de a Schengen-övezet reformjával kapcsolatban határozott elképzelései vannak, amelyek mellett Varsó ki is fog tartani – mondta egy szűkkörű brüsszeli eseményen a lengyel belügyminiszter. Jerzy Miller azt mondta, valóban bizalmi válság alakult ki a tagállamok között a határellenőrzés kapcsán, de „nem tudjuk elképzelni, hogy valamely ország új határokat húzzon fel a Schengen-zónán belül”.

Elvileg ennek megakadályozását célozta az Európai Bizottság szeptember 16-án bemutatott jogszabályi javaslata is, amelynek eszközeivel azonban nem ért egyet Lengyelország – közölte a tárcavezető. Kiemelte, hogy a tagországok egyelőre nem kívánják kiadni a kezükből a Schengen-zóna ellenőrzésének jogát. (Jelenleg nincs intézményes közösségi kontroll a Schengen-övezet fölött, annak működtetéséről maguk a zónatagországok gondoskodnak, ennek megfelelőene az övezet bővítését is ők hagyják jóvá, egyhangú döntéssel.)

Az Európai Bizottság szeptember közepén azt javasolta, hogy a Schengen-rendszer is „kerüljön közösségi mederbe”, tehát az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek legyen széles hatásköre a bővítés, a belső határellenőrzés visszaállítása és a külső határellenőrzés vizsgálata kapcsán.

Jerzy Miller kiállt a határellenőrzés visszaállításával kapcsolatos jelenlegi mechanizmus megtartása mellett. „Nincs figyelmeztető jel, az elmúlt öt évben soha nem kellett visszaállítani a belső határokon az ellenőrzést”. A politikus attól tart, hogy a közösségi mederbe terelés után automatikusabbá és elfogadottabbá válna a belső határok ellenőrzésének visszaállítása, holott szerinte a Bizottságnak nincs félnivalója, az eddig is rendelkezésre álló mechanizmust eddig összesen 15-ször alkalmazták, főként nagyobb sport- és politikai események idején, nem tovább, mint 20 nap.

Bár a testület az év eleje óta Európába érkezett több tízezer észak-afrikai menekülttel, és az ezt követő olasz-francia határellenőrzési vitával indokolta a szabályok megváltoztatásának szükségességét, a lengyel belügyminiszter most azt mondta, „a néhány tízezer menekült nem számít soknak, pláne az EU 500 milliós lakosságához képest”.

Jerzy Miller hozzátette, az Európai Unió minden évben ennél sokkal több bevándorlót fogad be, sőt az összes migráns 40%-a egyedül Svédországban próbál letelepedni. „Az észak-afrikai menekültek kérdése téves fenyegetettségen alapul” – tette hozzá a belügyi tárca vezetője.

Szakértők korábban a BruxInfónak azt mondták, Lengyelország egyebek mellett azért is tartana a belső határellenőrzés könnyű visszaállításának lehetőségétől, mert ha egy konfliktus nyomán fehérorosz állampolgárok százezrei jelennének meg a lengyel határon, akkor könnyen előfordulhatna, hogy például Németország visszaállítaná az ellenőrzést a lengyel-német határon, „és így Lengyelországban maradnának a menekültek”.

Bár ezt lengyel illetékesek nem erősítették meg, de ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a lengyel belügyminiszter kifejtette, nem ért egyet a nem megfelelő külső határellenőrzés esetén alkalmazható uniós intézkedésekkel.

A Bizottság azt szeretné, hogy ha egy schengeni országról kiderül, hogy folytatólagosan nem tudja hatékonyan ellenőrizni az övezet külső határait, akkor a testület javaslatára a Tanács dönthessen egyes belső határok lezárásáról. Jerzy Miller maradt a szakértői példánál, mely szerint, ha Lengyelországról bebizonyosodik, hogy nem tudja hatékonyan őrizni a lengyel-belarusz határt, akkor a Bizottság kezdeményezésére jó eséllyel lezárnák a német-lengyel határt.

A belügyminiszter kifejtette, erősíteni kell a tagállamok között a szolidaritási tényezőt, hiszen „nagyon nehéz felkészíteni az EU teljes külső határszakaszát egy tömeges bevándorlási hullámra”, szerinte viszont így kérdés, hogy ki döntsön a védekezési mechanizmus életbe léptetéséről. Jerzy Miller szerint a nemrégiben megerősített hatáskörű Frontexre (az EU határőrizeti ügynökségére) kellene bízni a határellenőrzés hatékonyságának és minőségének felmérését.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban a lengyel belügyminiszter elmondta, bár a lengyel elnökség keményen harcol azért, hogy a két ország minél előbb a zóna tagja lehessen, de kérdésre válaszolva kifejtette, az EU nem alkalmaz kettős mércét az ügyükben.

Azt mondta, a szeptemberi belügyi tanácsülésen 25 tagállam támogatta a schengnei bővítést, kettő (Hollandia és Finnország) nem. „Nincs kettős mérce, az országok túlnyomó többsége szeretné, ha Románia és Bulgária csatlakozhatna, de tisztelnünk kell a szerződéseket, és azt, hogy ezt a döntést egyhangúlag kell meghoznunk” – mondta a tárcavezető.

Jerzy Miller reményét fejezte ki, hogy még a lengyel elnökség ideje alatt pozitív döntés születhet a két ország csatlakozásáról. (A legutóbbi lengyel tervek még arról szóltak, hogy az október végi órállításkor nyithassa meg Románia és Bulgária a légi- és a vízi határait, a szárazföldi nyitásra pedig jövőre térnek vissza. Ezt azonban a minisztereknek is el kell fogadniuk – a szerk.)

A lengyel politikus hozzátette, nem tud most határidőt adni a románoknak és a bolgároknak, de mint fogalmazott, „nem egyedül mi győzködjük a kétkedő országokat, hanem más tagországok és a Bizottság is”.