Megint fenyegetés Brüsszelből

A durbani konferencia nem lesz sikeres akkor, ha csak az EU vállal komoly kibocsátás-csökkentést – jelentette ki Brüsszelben az EU klímavédelmi biztosa, miután bemutatta az uniós állampolgárok éghajlatvédelemmel kapcsolatos véleményéről készült jelentést.

Rendkívül komplikáltnak nevezte a klímavédelemért felelős EU-biztos a jövő hónapban esedékes durbani klímakonferencia tárgyalásait. A november 28-december 3. között a Dél-Afrikai Köztársaságban rendezendő ENSZ-rendezvényen a világ országai ismét nekiugranak a kiotói jegyzőkönyvet követő második kötelezettségvállalási időszakáról (2012 utáni) szóló tárgyalásoknak.

Connie Hedegaard Brüsszelben azt mondta, Európa minden állampolgárát joggal frusztrálhatja az, amilyen sebességgel haladnak a klímatárgyalások. A dán EU-biztos kitartott amellett, hogy az Európai Unió elkötelezett és egységes a széndioxid-kibocsátás további, radikális csökkentésében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Unió (kiegészülve Norvégiával, Svájccal és Izlanddal) a világ emissziójának mintegy 11 százalékáért felelős.

„Ha csak az Európai Unió tesz jelentős vállalásokat a második kötelezettségvállalási periódusra, az önmagában nem fogja sikeressé tenni a durbani konferenciát” – jelentette ki az uniós biztos, hozzátéve, hogy az igazi siker szerinte az lenne, ha ténylegesen sikerülne is mérsékelni az emissziót. Ehhez pedig szükség lenne a világ nagy szennyező országainak a hozzájárulására, „és arra, hogy a többi 89% is elkötelezze magát” – tette hozzá.

Mindettől függetlenül az EU-ban sem egyértelmű a helyzet – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség csütörtökön közzétett adataiból. Ezek szerint ugyanis az európai uniós tagállamok 2010-ben 2,4%-kal növelték az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását. Az arány – bár jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államok, Kína és a többi nagy ország emissziója – azért is szembetűnő, mert tavaly éppen azzal érvelt az EU különböző fórumokon, hogy 2009-ben a kontinensről már kevesebb károsanyag került a légkörbe, mint az előző évben.

Ezzel kapcsolatban a klímavédelmi EU-biztos elmondta, a mostani adat egyáltalán nem meglepetés. Magyarázata szerint 2009-ban a gazdasági válság miatt jelentősen csökkent a termelés a legtöbb üzemben, amelyek felelősek a nagy emisszióért. A mostani növekvő adat ezek 2010-es újraindulását, és a legutóbbi szokatlanul hideg telet tükrözi, ugyanis a fűtőműveknek is több energiát kellett termelniük – mondta Connie Hedegaard. Hozzátette, hogy ezek még csak előzetes adatok, a végső számok alapján pontosabban lehet majd meghatározni, hogy hogyan is alakult Európa kibocsátása.

Az EU-biztos üdvözölte, és egyértelműnek nevezte az Európai Bíróság főtanácsnokának keddi indítványát, amelyben a testület közölte, nincs európai jogi akadálya annak, hogy az EU bevonja az emissziókereskedelmi rendszerébe a közösség területére érkező, és az onnan induló légijáratok üzemeltetőit, amelyek az unión kívül működnek. Ez ellen már korábban tiltakozott több amerikai légitársaság is, de Connie Hedegaard most úgy vélte, bár a végső ítéletet még meg kell várni, de mindez „jó hír Európának”.

Connie Hedegaard minderről azon a brüsszeli tájákoztatón beszélt, amelyen bemutatta az Eurobarométer legújabb felmérését a klímavédelem uniós támogatottságáról. Az EU-biztos megállapításai szerint az európai állampolgárok többsége tisztában van, és fontosnak is érzi az éghajlatváltozás kérdését, és jórészük látja is a klímavédelmi harc gazdasági lehetőségeit.

Egy 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 7,4-es súlyúnak ítélték az EU polgárok a klímaváltozást a 2009-es 7,1-gyel szemben. Az éhezés és szegénység után az éghajlatváltozást tartják a második legveszélyesebb tényezőnek – mondta az EU-biztos. A megkérdezettek 89%-a látja úgy, hogy az éghajlatot súlyos veszélyek fenyegetik. Connie Hedegaard hozzátette, míg 2009ében a megkérdezettek 63%-a látta úgy, hogy a klímaváltozás elleni harc jelentős gazdasági lehetőségeket rejt magában, addig tavaly már 78%-uk volt ezen a véleményen.

A magyar megkérdezettek minden esetben olyan választ adtak, amelyből kitűnik, Magyarország az EU-átlag alatt van a klímatudatosság tekintetében. Míg az EU-állampolgárok átlagosan 20 százaléke jelölte meg a klímaváltozást, mint a világot fenyegető legsúlyosabb veszélyt, addig a magyar válaszadóknak mindössze 14%-a választotta ezt. A listán mögöttünk szerepel Észtország ugyancsak 14%-kal, valamint Írország 13%-kal, és Portugália 7 százalékkal.

Az éllovasok Luxemburg (34%), Dánia (31%), valamint Málta és Svédorszég (30-30%-kal).