Magyarország nyitott a párbeszédre Szerbiával

Magyarország nem kívánja megakadályozni Szerbia EU-integrációját, sőt annak egyik legaktívabb támogatója, a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadása azonban megnehezíti ezt a támogatást; Budapest ugyanakkor nyitott a párbeszédre – mondta Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőnöke kedden az MTI-nek.

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a sajtófőnököt, hogy Božidar Đelić, a szerb kormány alelnöke hétfőn közölte, Belgrád folytatni kívánja a dialógust Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, és meg szeretné magyarázni, hogy „nincs kollektív bűnösség”, de azok, akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra.

A szerb képviselőház múlt hétfőn fogadta el a köztulajdonról és a restitúcióról (a kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról) szóló törvényt.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára múlt keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a szerb kárpótlási törvény eltávolítja az országot az EU-tól. Olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét „újból életre keltette” – hangsúlyozta, emlékeztetve, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. „Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól” – emelte ki. Az államtitkár bekérette a budapesti szerb nagykövetet, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára egy hétfői sajtóbeszélgetésen kijelentette, a szerb kárpótlási törvény nem magyar-szerb, hanem európai ügy, és a jogszabály elfogadása megkérdőjelezi Szerbia elkötelezettségét az uniós tagság mellett.

A külügyi tárca sajtófőnöke az MTI-nek hangsúlyozta, Magyarország nem kívánja megakadályozni Szerbia uniós tagságát, sőt annak egyik legaktívabb támogatója, és álláspontja szerint az EU nyugat-balkáni bővítését folytatni kell. A szerbiai vagyon-visszaadási törvény elfogadása azonban megnehezíti ezt a támogatást. Mint rámutatott, a magyar kormánynak a törvénnyel kapcsolatos álláspontja „helytálló elvi kifogásokat” fogalmaz meg, amelyek összefüggnek Szerbia integrációs törekvéseinek értékelésével is. Tóth József azt mondta, Magyarország nyitott a további párbeszédre a szerb féllel.

Emlékeztetett arra, az Európai Bizottság október 12-én fogalmazza meg véleményét Szerbia integrációs teljesítményéről, és ebben tehet javaslatot a tagállamoknak, hogy Szerbia kapja meg a tagjelölti státuszt. Kedvező bizottsági állásfoglalás esetén a tagországok az Európai Tanács decemberi ülésén dönthetnek arról, hogy megadják-e a tagjelöltséget Szerbiának.

Budapestnek és Belgrádnak először kétoldalú alapon kell megvitatnia a szerb restitúciós törvény ügyét

A szerb restitúciós törvény elfogadása nyomán „nem kell megromlaniuk a két ország kapcsolatainak”, a vajdasági magyarok vagyonának visszaadásával kapcsolatos kérdést „előbb kétoldalú alapon kell megvitatni és megoldani, és csak ezután – esetleg – európai szinten” – nyilatkozta Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete a Tanjug szerb hírügynökségnek Belgrádban.

A kedden nyilvánosságra került interjúban a nagykövet rámutatott arra, hogy a törvény elfogadásával Szerbia „megnehezítette Budapest helyzetét abban, hogy segítségére legyen Belgrádnak az európai úton való további haladásban”. Nikowitz szerint „nem mondjuk, hogy nem támogatjuk Szerbia tagjelöltségét, hanem csak azt, hogy Szerbia megnehezítette a dolgunkat, hogy a segítségére legyünk. Biztos, hogy mindez bonyolítja kapcsolatainkat, de nem hiszem, hogy a kapcsolatok meg fognak romlani. Természetesen tennünk kell azért, hogy ne következzen be a kapcsolatok további romlása”.

„Ez egyelőre bilaterális összekoccanásnak mondható, aminek természetesen európai dimenziója is van, hisz mindannak, ami egy EU-ba tartó országban történik, európai kihatása is van” – tette hozzá a nagykövet. Elmondta, hogy Magyarország a problémáról tájékoztatni fogja az Európai Bizottságot és az EU szerbiai delegációját is, és igyekszik megismerni az uniós országok álláspontját, hogy vajon ők is úgy vélik-e, hogy a szóban forgó törvényben olyan elemek is vannak, amelyek a kollektív bűnösségről és a diszkriminációról szólnak.

Magyarország a szerb törvényt jelenlegi formájában a vajdasági magyarsággal szemben diszkriminatívnak tekinti. Nikowitz Oszkár hozzátette, hogy a törvénnyel a szerb törvénykezésbe bekerül a kollektív bűnösség elve, s ezzel elutasította a szerb kormány képviselőinek ellentétes állításait.

A törvény adott részében „kristálytisztán az áll, hogy a lakosság egy részét kirekesztik a restitúcióból, csak azért, mert a lakosság egy bizonyos rétegéhez tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy valóban bűnösek voltak-e, vagy sem” – hangsúlyozta Nikowitz Oszkár a Tanjug szerint.