Milliárdokat bukhat Magyarország is

Kiszivárgott hírek szerint az Európai Bizottság által csütörtökön közzéteendő új jogszabály-javaslat a kohéziós politika 2013 utáni szabályozásáról részben kapcsolódhat a gazdasági kormányzást erősíteni hivatott „hatos csomag” szankcióihoz. A lépést az EP-ben máris bírálják.

Johannes Hahn regionális politikai alapokért, és Andor László Európai Szociális Alapért felelős biztosok csütörtök délelőtt mutatták be az új bizottsági tervezetet. Danuta Hübner, az EP regionális politikai bizottságának elnöke – korábban maga is e témakörért felelős biztos – azonban már szerda reggel arról beszélt brüsszeli újságírók egy szűk körének, hogy szerinte miért illogikus és kártékony a kohéziós fejlesztési alapok „gazdasági kormányzási” okokból történő átmeneti visszatartása.

A csütörtöki bizottsági javaslatnak alaphelyzetben voltaképpen semmi köze a „hatos csomaghoz”, és általában a túlzott deficiteljárás szabályozásához. Ugyan nyár elején még voltak arra utaló jelek, hogy bizottsági részről esetleg hasznosnak tartanák a „fegyelmezetlen” makrogazdasági politikát folytató tagállamok megregulázására a kohéziós pénzek visszatartását is, ám ez utóbbi akkor kikerült a látókörből.

Hivatalosan nem megerősített értesülések szerint a bizottsági elképzelés az, hogy ha valamely tagország letér a helyes makrogazdasági politika útjáról, és a korrekciót kérő bizottsági javaslatra sem módosít, akkor a testület automatikusan kezdeményezni fogja esetében közösségi alapok zárolását. (Hasonló a helyzet akkor is, ha valamely tagország ellen immár bekövetkezett túlköltekezés miatt formálisan is megkezdik a túlzott költségvetési hiány eljárást.)

Érdekessége az elképzelésnek, hogy a gazdasági kormányzás erősítését célzó „hatos csomag” e két esetre maga is szankciókat helyez kilátásba – a GDP 0,1, illetve 0,2 százalékát kitevő összeg letétbe helyezésével -, de ez csak az eurózóna tizenhét tagállama ellen alkalmazható. A közösségi alapok visszatartása viszont mint a huszonhét ország ellen bevethető volna, (ami egyúttal azt is jelenti, hogy a „tizenhetek” számára mindez az alapbüntetést megfejelő plusz teher lehet).

Úgy tudni ugyanakkor, hogy a Bizottság elég nagy mozgásszabadsággal rendelkezik majd. Hatáskörén belül dönthet arról, hogy adott ország esetében valamennyi közösségi alap zárolását kezdeményezi-e, vagy csak egyeseket, és javaslatot tehet a nagyságrendre is. A végleges intézkedéshez szükség lesz végül a tagországok egyetértésére is.

Danuta Hübner azonban még ilyen formában is erős fenntartásokkal él az ötlettel szemben. Érvelése szerint az effajta „közvetett szankcionálás” – amikor egy adott területen elkövetett hibáért egy attól független másik területet büntetnek – elviekben is megkérdőjelezhető. Politikailag is káros, mert miközben formálisan kormányzati szintet akar büntetni, valójában a kormányzati politikában teljesen vétlen helyi kisközösségeket fog majd sújtani, hiszen számukra készülő projektek megvalósítását állíthatja meg mindez.

Problematikus a dolog azért is, mert szembemegy a felzárkóztatási alapok egyik alapelvével: az ilyen esetekben mindig garantált „befektetési biztonsággal”. „Amikor arról vitáztunk, vajon a több éves pénzügyi terv öt, vagy hét évre szóljon-e, az egyik visszatérő érv mindig az volt, hogy a regionális politikai alapok szempontjából stabilabb, kiszámíthatóbb távlatot biztosít, ha hét évre előre lehet tervezni” – mondta Hübner.

Bennfentes forrásokból úgy tudni, hogy a szankciós javaslatot a regionális politikai főigazgatóság erőteljesen ellenezte, de a Bizottság elnöke – csakúgy, mint pénzügyi biztosa, – határozottan mellette volt. Egyes vélemények szerint a pénzügyi válság súlyosbodásával José Manuel Barroso és Olli Rehn a „kohéziós bomba” bevetésével is demonstrálni akarják a piacok felé, hogy mostantól komolyan veszik majd a költségvetési konszolidáció tagállami kikényszerítését.

Hübner ugyanakkor úgy véli, hogy mindez gazdaságpolitikai alapon is hibás. Érvelése szerint, ha a megszorítás nem párosul növekedést serkentő eszközökkel, akkor abból csak a teljes leépülés kerekedhet ki. Márpedig a kohéziós alapok funkciója éppen az volna, hogy a saját forrásaiban megrendült tagállam valamilyen eszközre támaszkodva közben valamennyit építhessen is.