Készen áll a bankmentésre a kormány

A német kancellár szerint nem szabad tabuként tekinteni az EU alapszerződéseinek további módosítására, a jelenlegi helyzetben ugyanis adódhatnak olyan pénzügyi-gazdasági megoldások, amelyek szükségessé tehetik a szerződésmódosítást. Angela Merkel azután beszélt erről, hogy látogatást tett Brüsszelben, az Európai Bizottság ülésén.

Az Európai Bizottság elnöke és a lengyel miniszterelnök után a német kancellár is elővetítette egy jövőbeni újabb uniós alapszerződés-módosítás lehetőségét.

Angela Merkel legalábbis a Brüsszelben tett nyilatkozatával igyekezett megágyazni egy újabb, hosszadalmas procedúrának, kijelentette ugyanis, hogy „ha egy nap szükségessé válik, akkor tudomásul kell vennünk, hogy a szerződésmódosítás immáron nem tabu, pláne ha csak ezen a módon tudjuk a jogi rendszerünket a tényleges helyzethez igazítani”.

A kancellár hozzátette, mindez nem azt jelenti, hogy szerződésmódosítást tervezne ő, vagy az Európai Unió, de szerinte világos üzenetet kell küldeni a pénzpiacok felé, hogy ez sem tartja vissza a tagállamokat és a közösséget, ha erről lesz szó.

Ugyanerről beszélt az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint elképzelhetők a jövőben olyan megoldások, amelyek meghozatalához szükség lesz az alapszerződés megváltoztatására.

A német politikus kérdésre válaszolva sem tudta megmondani, hogy milyen ügyben képzel el szerződésmódosítást, de annyit elmondott, hogy az európai szemeszter eredménye, és „az új stabilitási növekedési paktum” működése alapján elképzelhető, hogy változtatásokra lesz szükség.

Angela Merkel szerdán tett látogatást az Európai Bizottságnál, és részt is vett a testület szokásos szerdai ülésén.

A politikus azt mondta, támogatja az összes olyan – asztalon lévő – európai bizottsági kezdeményezést, amely az eurózóna stabilitását, és a kontinens adósságának csökkentését célozza. Felsorolása szerint Berlin egyetért a pénzügyi tranzakciós adó ötletével, „amihez Németország konstruktívan hozzá is fog járulni” – fogalmazott a kancellár. Angela Merkel hozzátette, „ha pénzt költünk, akkor minden pénzt a versenyképességünk javítására kell költenünk”.

Szerinte a pénzügyi szféra összes létező szektorára ki kell terjeszteni a szigorúbb európai uniós szabályozást, ezért „a pénzpiacok számára további uniós jogszabályokat kell még hoznunk”. Azt viszont nem árulta el, hogy pontosan mire gondolt.

Itt jegyezte meg a „szolidaritási mechanizmus”, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) minél előbbi megerősítését. Emlékeztetett arra, hogy a német parlament alsóháza, a Bundestag éppen múlt héten járult hozzá az erről szóló nemzetközi egyezmény ratifikálásához. Angela Merkel kérte a többi tagállamot, hogy minél előbb kövessék a példáját.

Az Európai Tanács elnöke az október 17-18-i állam- és kormányfői csúcstalálkozón mutatja majd be az eurózóna reformjára készülő javaslatait, amiről a tervek szerint a decemberi csúcson kellene megállapodniuk a tagállami vezetőknek. Angela Merkel elfogadhatónak nevezte ezt a forgatókönyvet, és azt mondta, reméli, hogy Herman Van Rompuy megfontolja a francia államfővel, augusztus végén közösen tett javaslatát is, amely kötelezővé tenné a tagországok számára, hogy az alkotmányban rögzítsenek egy államadóssági korlátot.

Görögország kapcsán a kancellár szólt arról, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőiből álló „trojka” várható jelentése alapján fogják eldönteni, hogy milyen következő lépést támogatnának Athén megsegítése és adósságcsökkentése kapcsán.

A bankok feltőkésítésére is készen áll Németország – mondta a kormányfő, de erről a döntést csak az után szabad meghozni, ha bebizonyosodott, hogy az európai pénzintézetek nem rendelkeznek elegendő tőkével, akkor viszont gyorsan, „akár már a következő csúcstalálkozóra” – fogalmazott Angela Merkel.