Bíróságra megy az Orbán-kormány

A távközlési szolgáltatókra kivetett különadó megszüntetésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság. A kormány azonban nem hátrál és akár az európai bírósági procedúrát is kész vállalni – jelezte a miniszterelnök szóvivője.

Az Európai Bizottság csütörtökön arra kérte Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét. A testület szerint a tavaly októberben bevezetett különadó nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál, ahogy azt a hivatkozásul szolgáló engedélyezési irányelv előírja.

Magyarországot a Bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.

Az uniós jogsértési eljárás rendjének megfelelően a Bizottság a távközlési különadó megszüntetésére vonatkozó felszólítást „indokolással ellátott vélemény” formájában intézte Magyarországhoz.

Magyarországnak két hónapon belül (elvileg tehát november 29-ig) tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.

A kormány azonban kitart igaza mellett. „A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is” – reagált a brüsszeli bejelentésre Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

A távközlési különadó bevezetése miatt az Európai Bizottság idén márciusban indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben. A magyar hatóságok május 17-én válaszoltak a Bizottság márciusi hivatalos figyelmeztető levelére. Ebben értesülésünk szerint ragaszkodtak ahhoz az állásponthoz, hogy a távközlési adó kivetése nem ütközik a közösségi jogszabályokba. Budapest szerint ugyanis Brüsszel tévesen hivatkozik az engedélyezési irányelvre, amely alapján az adót igazgatási díjnak tekinti, így a belső piaci szabályoknak való megfelelését kéri számon. A kormány szerint a távközlési adó valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik.

Jonathan Todd, Neelie Kroes biztos szóvivője csütörtökön a BruxInfo kérdésére válaszolva cáfolta a magyar megközelítést, hangsúlyozva, hogy mivel az adót közvetlenül távközlési cégekre vetik ki, ezért közvetlen (és nem közvetett) adóról van szó.

Nevük elhallgatását kérő források szerint nem változtat a tényen az, hogy válságadóról van szó, miután azt specifikusan a távközlési szektorra, nem pedig általánosan vetették ki. Ezen az sem változtat – így a források -, hogy a kormány más szektorokat is külön megadóztat, mint a kiskereskedelmet, az energiaszolgáltatókat vagy a bankokat. Csak akkor esne más megítélés alá a távközlési adó, ha minden gazdasági szereplőnek egyidejűleg fizetnie kellene a válságadót. A Bizottság álláspontja szerint nem számít, hogy hogyan nevezik Magyarországon az adót, attól az még – Brüsszel szerint – igazgatási díj, még ha nem is az igazgatási díjak szabályainak megfelelően vetik ki.

A jelek szerint a Bizottságnál is fel vannak készülve arra, hogy a most második szakaszba lépett kötelezettségszegési eljárás végül az Európai Bíróság előtt landol, ugyanis az elmúlt hónapokban a felek lényegében már minden pro- és kontraérvet végigzongoráztak, nem valószínű, hogy a következő két hónapban a magyar kormány új, meggyőző érvekkel állna elő.

A Bizottságnál továbbra is hasonlóságot vélnek felfedezni a magyar távközlési adó és az ugyancsak a hírközlési szektort sújtó francia és spanyol különadó között, amelyeket formailag azért vezettek be, hogy a bevételből kárpótolják a közszolgálati televíziókat a reklámbevételek megszűnése miatt. Brüsszel idén márciusban citálta a két országot az Európai Bíróság elé és álláspontja szerint a majdani ítélet mérvadó lesz a magyar eljárás szempontjából is.

Magyar részről azonban úgy vélik, hogy nem lehet egy kaptafára húzni a magyar adót a másik kettővel, mivel a hazai terhet ideiglenesen vezették be és az államháztartási egyensúly javítása a célja.

Ha az eljárás befejező szakaszában az Európai Bíróság esetleg megerősítené a Bizottság álláspontját és az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlennek nyilvánítaná a távközlési adót, akkor az érintett távközlési cégek a verdikt alapján egyesével a bíróságokon indíthatnának pert a magyar állam ellen, a befizetett adó teljes vagy részleges visszafizetését követelve.

Korábbi várakozások szerint a távközlési adónak éves szinten körülbelül 61 milliárd forintos bevételt kell eredményeznie.