Gazdaság: nagyon súlyos a helyzet

A gazdasági koordináció mélyítésére, és a már folyamatban lévő gazdaságpolitikai intézkedések felgyorsítását kérte az Európai Bizottság elnöke az Európai Uniót értékelő szokásos, éves beszédében. José Manuel Barroso szerint a helyzet súlyos, de vannak megoldások is: az eddigi bejelentéseket a következő hetekben újabbak követik, ráadásul a testület kívánalmai szerint szigorúan a közösségi döntéshozatali módszerek szerint.

Vastapsot kapott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az Európai Bizottság elnöke, miután elmondta az EU helyzetét értékelő szokásos, éves beszédét, a „State of the Union”-t. Nemcsak a néppárti, hanem az általában őt sokat ostorozó szocialista, liberális és zöld frakciók is pozitívan fogadták José Manuel Barroso üzenetét, leginkább azért, mert a terjedelmes beszédének fő üzenete egybevágott az EP kívánalmaival. Ezek szerint az EU-nak megálljt kell parancsolnia a kormányközi megoldásoknak, amelyek egyre inkább terjedőben vannak, főként a gazdaságpolitika területén.

José Manuel Barroso összefoglalóan azt mondta, a helyzet súlyos, de az Európai Uniónak megvannak a megfelelő intézményei és megoldásai a problémákra. Utóbbiakkal kapcsolatban azt mondta, nem részmegoldásokra van szükség, hanem olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek átfogóan kínálnak választ a kihívásokra. Általános értelemben azt mondta, „ahhoz, hogy ne töredezzünk szét, tovább kell mélyíteni az integrációt”.

A legfontosabb problémának az eurózóna válságát nevezte. Ezzel kapcsolatban a Bizottság elnöke sürgette az Európai Központi Bankot, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg a közös valuta és a monetáris unió pénzügyi stabilitásának megteremtéséért.

Barroso elmondta, Görögország talpraáll(ít)ása „nem egy sprint, hanem egy maratoni jellegű futás lesz”. Leszögezte, hogy Görögország az eurózóna tagja marad, Athén megvédésére a többi eurózóna tagállam is kötelezettséget vállalt a július 21-i brüsszeli csúcstalálkozón. Az elnök azt mondta, a Bizottság fontolgatja egy olyan garancia-mechanizmus létrehozását, amely ösztönözné a bankokat a reálgazdaság további finanszírozására.

José Manuel Barroso kifejtette, azonnal meg kell állapodni arról, hogy az Európai Unió hogyan kíván reagálni az eurózóna adósságválságára. Emellett erősebb válságkezelő mechanizmusokra van szükség – folytatta. Ennek kapcsán elmondta, fel kell gyorsítani az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megerősítését, és a 2013 közepén működésbe lépő Európai Stabilizációs Mechanizmus (ESM) kialakítását. Az EFSF hitelkapacitásának hatékonyabbá tételével kapcsolatosan a Bizottság jelen pillanatban is dolgozik különböző forgatókönyveken.

Megemlítette az európai szemesztert, mint eszközt a tagállami költségvetések irányának közös mederben tartására, és a gazdasági koordinációt megerősítő hatos jogszabálycsomagot (six-pack), amelyet néhány órával Barroso beszéde után fogadott el az Európai Parlament.

„Az eszközök mellett a gazdasági koordináció és integráció mélyítése lehet az egyetlen út az EU előtt” – szögezte le a bizottsági elnök, megemlítve, hogy a következő hetekben – a six-pack elvei alapján – az Európai Bizottság is bemutatja a saját javaslatait az eurózóna irányításának reformjára. Mindezzel José Manuel Barroso ismét megerősítette, hogy a testület párhuzamosan dolgozik azon, amivel a tagállamok vezetői megbízták az Európai Tanács elnökét. Herman Van Rompuy az október közepén esedékes állam- és kormányfői csúcstalálkozón jelenti be az ezzel kapcsolatos javaslatait. Egyelőre nem világos, hogy a két reformtervezet milyen viszonyban áll majd egymással.

Nagy tapsot kapott Barroso akkor is, amikor kijelentette, „le kell számolni azzal az illúzióval, hogy lehet közös pénzünk, egységes piacunk kormányközi megközelítéssel”. A Bizottság és az Európai Parlament ebben a kérdésben rendre „egymásra talál”: mindkettejük által sokat hangoztatott vélemény, hogy az EU-t érintő döntéseket a szokásos döntéshozatali módszerrel kell meghozni, tehát az Európai Bizottság kezdeményezésére, az EP és a Tanács jóváhagyásával, majd a Bizottságnak kell felügyelnie a végrehajtást.

Ennek kapcsán azt mondta, az Euró Plusz Paktumot – amelyet kormányközi kezdeményezésre kötött 21 tagállam – integrálni kell az európai uniós keretbe, „tiszteletben tartva a tagállamok végrehajtási kompetenciáit”.

Ugyancsak a következő hetekben várható bejelentés a Bizottság részéről „az eurózóna egységes, külső képviseletének megteremtéséről”, és a Stabilitási Kötvényekről is. Utóbbi kapcsán José Manuel Barroso elmondta, „úgy alkotjuk majd meg a stabilitási kötvények intézményét, hogy jutalmazza a fegyelmezett országokat, és elrettentse a renitenseket”. A testület különböző opciókat tár majd az uniós intézmények elé a Stabilitási Kötvényekről, ezek egy része szerződésmódosítást is igényelhet – tette hozzá.

Az elnök elmondta, sok mindent lehet tenni a Lisszaboni Szerződés keretein belül, de szükséges lehet megfontolni további szerződésmódosításokat. Barroso nem is rejtette véka alá, hogy ezek témája a kötelező egyhangú döntések felszámolása lehet. „A tagállamoknak természetesen joguk van nem elfogadni és alkalmazni egy döntést, ez a nemzeti szuverenitás, de arra nincs, hogy egyedül blokkoljanak másokat az előrelépésben. Hiszen ezzel egy másik tagállam nemzeti szuverenitását sértik, amely előre akar lépni” – érvelt Barroso. Hozzátette, ez lassítja igazán az EU-t, és ez teszi a piacok szemében is bizonytalanná.

A bizottsági elnök felidézte, hogy a gazdasági válság kirobbanása óta a testület 29 pénzügyi szabályozási javaslatot tett az asztalra. Kiemelte ezek közül a derívatívákra, a shortolásra, és a bankárok méltányos fizetésére vonatkozó javaslatokat, amelyekre még rá kell bólintaniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek. Előrevetítette viszont a hitelminősítő intézetek, a banki válságkezelő alap és a pénzügyi alkalmazottak személyes felelősségére vonatkozó javaslatokat, amelyeket az év végéig terjeszt be a Bizottság.

José Manuel Barroso a beszédében jelentette be, hogy a Bizottság szerda reggel elfogadta az európai pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó javaslatot.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU nemcsak gazdasági, hanem szociális válságot is átél. Öt fiatalból egy ma munkanélküli, ezért a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását tűzte ki az Unió a legfontosabb szociális-foglalkoztatási célul.

EP-vélemények

Az Európai Parlament frakciói pozitívan fogadták a bizottsági bejelentéseket, és korrektnek nevezték az elnök helyzetértékelését.

Az Európai Néppárt frakcióelnöke átláthatóbb, és gyorsabb döntéseket kért a Bizottságtól és a tagállamoktól. „Az üzletemberek erős intézkedéseket, növekedést serkentő döntéseket szeretnének látni” – szögezte le Joseph Daul. Hozzátette, a Bizottságnak foglalkoznia kell a nyugdíjkorhatárral és a munkaidővel is. Szerinte az EU-nak szolidaritást kell mutatnia nemcsak Görögországgal, hanem minden segítségre szoruló országgal szemben.

A szocialista frakció vezetője a közösségi döntéshozatal mellett tört lándzsát. Martin Schulz azt mondta, nem az európai ideák, hanem az európai vezetés van válságban. Kifejtette, a Tanács, mint a tagállamokat tömörítő szervezet egyre inkább háttérbe szorul mostanság, hiszen egyre több kezdeményezés indul a tagországok részéről, miután a fővárosok egyeztettek egymással. „Ez egy patchwork-diplomácia, amelyet a párpolitikai manőverek irányítanak, és nem a politikai stabilitás iránti vágy”.

A liberális frakcióvezető szerint az EU a válság kellős közepén van, és nem a végén, mint ahogyan sokan gondolják. Guy Verhofstadt is a közösségi döntéshozatal mellett érvelt, és megemlítette, hogy az eurózóna válságára hozott megoldások sem voltak igazi európai intézkedések. „Ezek félmegoldások, amiket már korábban is láttunk. 30 milliárd euró értékben nyújtottak a tagállamok kétoldalú alapon kölcsönöket. Hol vannak az európai megoldások? Kétoldalú kölcsönök? Ez volt a nagy ötlet?” – hangoztatta az egykori belga kormányfő.