Barroso: van kiút a válságból

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerda délelőtt tartotta meg beszédét az Európai Parlamentben az Unió válságkezelési lehetőségeiről, kiemelve néhány fontos területet, amelyekben mihamarabb lépéseket kell tenni az Unió helyzetének stabilizálása érdekében. Az ezt követő vitában az EP képviselők végül elfogadták az euróövezeti reformokat.

A válság okaiként a versenykihívásokra született nem megfelelő válaszokat, egyes tagállamok túlköltekezését, a pénzügyi piacokon való felelőtlen viselkedést és az eurozóna tagállamainak eladósodását jelölte meg. A helyzet a globalizáció kihívásainsk és a jellemző cinikus hozzáállásnak köszönhetően tovább romlott. A válság egyszerre politikai-bizalmi válság polgárok és politikusok között, illetve a külvilággal szemben is. Kérdéses továbbá, hogy egységes-e az Unió, megvan-e az akarat az euró megvédésére, és képesek-e a jómódú tagállamok segíteni a rászorulókon?

Jelenleg az EU történetének legnagyobb kihívásával néz szembe. Pénzügyi, gazdasági, szociális és bizalmi válságban vagyunk: meggyengült a bizalom a politikában, a politikusokban, a vezetőkben és az Európai Unió problémamegoldó képességében – kezdte beszédét Barroso.

A bizottsági elnök minderre pozitív jövőképpel reagált és hangsúlyozta, hogy a bizalom visszaállításával, hosszú távú megoldások foganatosításával, a stabilitás és növekedés elősegítésével, továbbá erős politikai akarattal egy új európai reneszánsz köszönthet ránk: „csak Európában lehetnek az európai népek sikeresek”. A megoldás kulcsa az lehet, ha az Unió meri vállalni a megoldáshoz szükséges kihívást, és az ezzel járó szükséges lépéseket.

Barroso beszédében Görögország és a valutaválság központi szerepet kapott, szerinte minden Eurozóna tagállam kötelessége az eldöntött intézkedések végrehajtása mindaddig, amíg a válságot szenvedett ország talpra nem áll. Természetesen Görögországnak is mindent meg kell tennie ennek érdekében: teljes mértékben fel kell számolnia a bürokratikus eljárásokat. Az elnök kiemelte, hogy az Athénnak nyújtott támogatást hosszú távon kell fenntartani, mivel a talpraállási folyamat a  negatív gazdasági környezet miatt „maratoni futásként” képzelhető el. Ennél fogva a valuta megvédésének és az európai erőforrások hatékonnyá és versenyképessé tételének csak hosszú távon van értelme. 

Barroso szerint rövid távon is a tettek mezejére kell lépni: meg kell akadályozni a „betegség” terjedését, mégpedig a nemzeti eladósodások csökkentésével, a gyors válságkezelési mechanizmusok életbe léptetésével, az ESFS ( European System of Financial Supervisors) ratifikálásával és megszilárdításával, továbbá a Központi Bank szerepének megerősítésével. 

Az Európai Parlament elé tárt hatos csomaggal kapcsolatban elmondta, hogy ez –  a makroökonómiai megoldásokat is figyelembe véve – a stabilitási növekedési paktum pillére lehet. Így sokkal erősebb eszközök lesznek az EU kezében, amellyel támogatható lesz a nemzeti fellépés – mutatott rá Barroso.  Hangsúlyozta továbbá a valutaunió gazdasági unióvá tételét, illetve a Maastrichtban elkezdettek befejezését. Ahhoz, hogy az Eurozóna hiteles legyen – a piacok szerint – valódi ingtegrációra és egységes közös fellépésre van szükség.

„Itt az ideje, hogy az Eurozóna egységes külső képviseletet kapjon.” mondta a bizottság vezetőke, felhívva a figyelmet a Lisszaboni Szerződés adta lehetőségekre és az előirányzott változtatásokra. Az egyik visszavető tényezőként az egyhangúságot, az egyhangú szavazást nevezte meg – korlátozó jellegű és visszaveszi a döntéshozás sebességét, mivel a leglassabb állam diktálja a tempót, ami a piac számára sem hiteles.

A pénzügyi szférával kapcsolatban kiemelte, hogy jól feltőkésített, felelős bankokra van szükség, amelyek képesek kölcsönt nyújtani a gazdaságnak. A Bizottság javaslatai közül bár a Parlament már néhányat elfogadott, de továbbiakra lesz szükség. Az elmúlt három évben az adófizetők segítséget nyújtotttak és garanciát ajánlottak a pénzügyi szektornak – 4600 milliárd euró értékben – itt az ideje, hogy a pénzügyi szektor is visszaadja ezt a társadalomnak. Továbbá olyan pénzügyi tevékenységeket kell  megadóztatni, amelyek egyes tagállamokban nem fizetik meg a megfelelő hozzájárulást, továbbá megengedhetetlen az is, hogy az adóelkerülők tevékenysége felett szemet hunyjon az Unió.

A növekedés és a felelősségvállalás szükségessége is megjelenik, valamint az Unión belüli beruházások mozgósítása is fontos lehet. A gyorsított jogalkotás mellett pedig szerepet kap az információs technológia megfelelő és elterjedt felhasználása, valamint az új zöld technológiák fontosságát is hangsúlyozza a bizottsági elnök. Európát össze kell kapcsolni az energia és közlekedés területén, továbbá digitális módon is.

Barroso az EU-t az „állampolgárok Európájának” nevezte és szorgalmazta a jogok és lehetőségek megteremtését és elveti az állampolgári jogok megnyirbálását. A jövő kulcsa pedig mindenképp a fiatalság – munkahelyteremtésre kell tehát fektetni a hangsúlyt Barroso szerint: „A jövőnek igazi esélyt kell adni!”. 

A külpolitikai területén egy nyitottabb, globálisan fellépő Uniróa van szükség – mutatott rá az elnök. Az arab tavasz országait segíteni kell ezen országokat a demokratizálódásban, valamint ki kell használni az ebből az új helyzetből adandó lehetőségeket egy újfajta partnerség kiépítésére. Égető szükség van továbbá védelmi politikára és európai hadiiparra is: az EU úgy tud igazán jelentős és globális szereplőként fellépni a nemzetközi színtéren, ha a biztonságával kapcsolatos kérdésekben függetlenedik a NATO-tól és a saját lábára áll – hangsúlyozta Barroso. Végül a következő szavakkal zárta beszédét:

 „Komolyak a gondjaink, de nem kételkedem demokráciánk és piacgazdaságunk erejében. Megvannak a szerveink és a politikai akaratunk Berlinben és Athénban egyaránt, hogy azt a büszke tudatot, hogy európaiak vagyunk, ne kelljen szégyelnünk.”