Balatonföldváron találkozott a Kárpátaljai Szövetség

Szeptember 9–11-én rendezték meg a Kárpátaljai Szövetség tagjainak hagyományos találkozóját Balatonföldváron. Mint minden esztendőben, az idén is nagyon várták a régi barátok, az egykori osztálytársak , a Kárpátaljáról elszármazottak és a szülőföldön élők, hogy megoszthassák egymással sikereiket, gondjaikat. Most is gazdag és sokrétű volt a találkozó programja.

Pénteken délután került sor Pálfy Julianna és Pálfy István képzőművészek kiállításának megnyitójára. Schober Ottó, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja méltatta az Ungvidékről áttelepült alkotók munkásságát, majd Kutlán András festő szólt a pályatársak eddigi sikereiről.

Ezután a Kárpátaljai Hírmondó kibővített szerkesztőbizottsági ülést, úgynevezett „Nyílt napot” rendezett, ahol Füzesi Magda főszerkesztő tartott tájékoztatót, majd felkérte az egybegyűlteket, hogy fejtsék ki véleményüket a folyóirattal kapcsolatban.

A felszólalók egyöntetűen nagyon jónak minősítették a lapot, olvasmányosnak, érdekesnek, színvonalasnak, kitűnően szerkesztettnek találták anyagait. Szükség van erre a folyóiratra a Kárpátalján maradt és a Magyarországra áttelepedett magyarok számára egyaránt. Bár a folyóirat nem foglalkozik politikával, mégsem hagyhatja figyelmen kívül azokat az atrocitásokat, amelyek az utóbbi hónapokban az ukrán nacionalista erők részéről érték a kárpátaljai magyarokat. Szükség volna egy cikksorozatra, amely cáfolná a magyarokat alaptalanul gyalázó publikációkat, tudományos alapon, történelmi tények alapján dolgozná fel az 1938–1944-es évek történéseit. Egyre kevésbé beszélik anyanyelvünket a szórványokban élő magyarok, ezt a fájó problémát vetette fel Weinrauch Katalin az ülésen felolvasott írásában.

Szombaton délelőtt tartotta a Kárpátaljai Szövetség a balatonföldvári találkozó központi rendezvényét, a közgyűlést, amelyen Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke beszámolt a tavalyi találkozó óta végzett tevékenységről. Szólt a gondokról is. Fájó problémaként került megvitatásra a kárpátaljai magyarság megosztottsága, amely kellő képviselet hiányában lehetetlenné teszi érdekeik érvényesítését a helyi és központi hatalmi szervekben.

Dr. Damjanovich Imre társelnök a tanácskozást hagyományteremtőnek nevezte, ugyanis az augusztus 29-i elnökségi ülésen döntöttek a Kárpátaljai Szövetség örökös tagja, illetve a Kárpátaljai Szövetség tiszteletbeli tagja címek odaítéléséről. A címekkel dr. Báthory Katalint, a szövetség egykori főtitkárát és Petruska Mártát, a szövetség egykori elnökségi tagját tüntették ki. Mindketten elévülhetetlen érdemeket szereztek a „magyarsághíd” építésében, amely lélekben összeköti az anyaországba áttelepült, illetve a szülőföldön marad kárpátaljaiakat.

Ezután Kutlán András, a hat évvel ezelőtt éppen a balatonföldvári találkozón létrejött KIKKMAK, a Kárpátaljai Írók, Költők, Képzőművészek Magyarországi Alkotó Közösségének társelnöke kért szót. Elmondta, hogy az alkotóközösség megalakulása óta eltelt időszak alatt több színvonalas kiállítást láthatott a Kárpátaljai Szövetség tagsága a szülőföldről elszármazott festőművészek alkotásaiból. Beszámolt arról, hogy a Kárpátaljáról elszármazott képzőművészek több közoktatási intézmény épületének felújítását – tiszaújlaki iskola, beregszászi főiskola – támogatták egy-egy alkotásuk felajánlásával.

Nagy érdeklődéssel hallgatták az egybegyűltek Dérer Miklósnak, a Manfred Wörner Alapítvány ügyvezető igazgatójának előadását, aki arról értekezett, hogyan alakul Ukrajna útja Európába. Tájékoztatott a gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés lehetőségeiről, a szomszédságpolitika keleti dimenziójának erősítéséről, ismertette a “Keleti partnerség” EU-programot.  

Dr. Damjanovich Imre társelnök a szervezeti tevékenység fejlesztéséről, az együttműködési megállapodások fontosságáról szólt, majd javasolta, hogy a fórum résztvevői vitassák meg a jövő évi programok tervezeteit.

A tanácskozáson jelen volt Okolicsányi Szilvia, a bécsi Szent István Egylet képviselője is. Az egylet évek óta ösztöndíjakkal támogatja a kárpátaljai magyar tanintézetek jó tanuló, szegény sorsú középiskolásait. 9 évvel ezelőtt nyolc diák részesült bécsi támogatásban, jelenleg 51 diákhoz jut el az egylet tagjainak felajánlása. A balatonföldvári találkozón újabb együttműködési nyilatkozat aláírásával erősítették meg a bécsi civil szervezet és a Kárpátaljai Szövetség kapcsolatát.

Nagy sikert aratott a Glóger Károly beregszászi vállalkozó vezette hattagú Beregszász Dixieland Band. Biláncsik Lajos elektroműszerész, Galgóczy László és Forgon Zoltán, a Beregszászi Művészeti Iskola pedagógusa, valamint Forgon Pál és Kardkovács Zsolt, a Vári Művészeti Iskola tanára a ’40–50-es évek hangulatát varázsolta a nagy előadóterembe. „Igazoltan” hiányzott az együttesből Antal Diána zongorista, a Vári Művészeti Iskola tanára, a „hetedik”, aki a közelmúltban egy kisfiúnak adott életet.

A balatonföldvári találkozón emlékezetes hangversenyt adott Benza Györgyi operaénekesnő, aki Beregszászban született, jelenleg a Müncheni Operaház tagja.

Tombolára is sor került az est folyamán: a sorsjegyek megvásárlói adományaikkal a Kárpátaljai Hírmondó megjelentetési költségeihez járultak hozzá, nyereményeik pedig márkás palackozott borok voltak. A szerencsés nyertesek közt volt dr. Kövér László (Debrecen), Dr. Dutkay László (Vecsés), Rajcsinec Kornélia (Pécel), Cseh Piroska (Beregszász). Megható volt, amikor Glóger Károly, meghallva nevét a nyertesek között, árverésre ajánlotta fel nyereményét a Kárpátaljai Hírmondó javára.

Vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletre került sor. Az egybegyűlteket Egressy Miklós jánosi görög katolikus atya erősítette meg abban, hogy a lelki béke mindennél fontosabb.