Wikileaks: a szocialisták szégyent hoztak az országrа

A WikiLeaks legújabb kiszivárogtatott diplomáciai ügyirataiban az Amerikai Egyesült Államok volt szófiai nagykövete, Nancy McEldowney élesen kritizálja a korábbi, szocialista-liberális kormány passzivitását az európai uniós döntéshozatalban. A volt nagykövet szavainak aktualitása a legkevésbé sem veszett el, ugyanis a schengeni övezethez történő bolgár csatlakozási szándék újabb akadályba ütközött. Holland és finn ellenérvek állították meg a balkáni állam európai integrációjának ezt a fázisát.

„Két évvel Bulgária csatlakozását követően az ország vezetősége továbbra sem tudta megtalálni elveszített hangját az Európai Unióban. Belpolitikai harcokkal terhelve és a 2008-ban befagyasztott európai uniós támogatások miatt megszégyenülve Bulgária a vezető tagországok politikai végrehajtója” – nyilatkozta 2009. május 14-én Washington volt szófiai nagykövete, Nancy McEldowney egy titkos diplomáciai gyorsiratban, melyet nemrég hozott nyilvánosságra a WikiLeaks.

McEldowney a szövegben ezen kívül Bulgáriát „kváziország” státuszú tagállamnak nevezte, melynek nem állt módjában beleszólnia a közösség lényegi kérdéseibe. A nagykövet szerint Szófia csak súlytalanabb kérdésekben emelte fel hangját, többek között a nyugat-balkáni országokkal folytatott bővítéspolitika, a fekete-tengeri ügyek és az energiabiztonság kérdéseiben.

A diplomata szerint az akkori Bolgár Szocialista Párt (BSZP), Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz)és Második Szimeon Nemzeti Mozgalom (NDSzV) alkotta kormánykoalíció hozzá nem értése, valamint az adminisztratív problémák sokasága gátolta 2009-ben Bulgáriát, hogy konkrét politikai célokat fogalmazzon meg az Európai Unióban.

A nagykövet több közösségi intézmény adataira hivatkozva, az akkori állapotokat elemezve megállapította, hogy a bolgár EU-diplomaták többségének szakmai felkészültsége helyén való volt, ugyanakkor a kormányt Brüsszelben képviselő tisztségviselők közül többen kimondottan inkompetensek voltak a rájuk bízott feladatok elvégzésében.

A dokumentum szerint Brüsszel másodrangú tagállamnak tekintette Bulgáriát, valamint elveszítette teljesen bizalmát az országa vezetősége iránt az ominózus sikkasztási botrányokat követően.

Nem volt elég a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés teljes csődje, Bulgária gondjait tovább növelte a helyi politikusok tudatlansága. A kiszivárogtatott anyagban McEldowney elmondta, hogy a bolgár politikusok zöme előtt teljesen ismeretlen volt az Európai Unió legalapvetőbb működési rendszere is.

A kuriózumnak is tekinthető tudatlanságot legjobban Szergej Sztanisev szocialista kormányfő José Manuel Barossonak címzett levele szemléltette, melyben külföldi diplomatákat kért, hogy irányítsák az ország uniós ügyeit – kezeljék a bolgár uniós támogatásokat, monitorozzák a bolgár törvények hatékonyságát és véleményezzék az állami közigazgatás tevékenységét. A szöveget tanulmányozva megfogalmazódik a kérdés, hogy Bulgária egyáltalán képes volt-e a szocialista kormány alatt teljesíteni a koppenhágai kritériumokat, melyek világosan leszögezik, hogy minden tagállamnak teljesítenie kell a tagságból eredő kötelezettségeit.

A diplomata kitért továbbá Szófia Oroszországhoz kötődő akkori viszonyára is. „Szófia Moszkva markában van, ez duplán megkérdőjelezi megbízhatóságát az Unión belül” – szerinte a Kremlből vezérelték Bulgária teljes energiapolitikáját, kiemelve az atomenergia és a gázfüggőség kérdéseit, kulturális és diplomáciai kapcsolatait. McEldowney befejezésül ironikusan hozzátette, hogy Bulgária legnagyobb sikere a korábbi két esztendőben az euró-vita volt.  A bolgár kormány 2007-ben ugyanis megfenyegette Brüsszelt, hogy nem írják alá a stabilizációs és társulási megállapodást Montenegróval, ha az Unió nem egyezik bele abba, hogy nemcsak eurónak, hanem evronak is lehessen majd nevezni a közös európai fizetőeszközt.

Hogy mennyire nem vesztette el aktualitását a volt amerikai nagykövet véleménye jól mutatja, hogy négy évvel a csatlakozás után Bulgária még mindig nem tagja a schengeni övezetnek és felkészültségéről is vegyesek a vélemények a tagországok között. Sokadik alkalommal terelték mellékvágányra szeptember 22-én a bolgár (és román) ambíciókat az egységes övezethez való csatlakozást illetően. A Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsa holland és finn vétóval levette  napirendről a csatlakozást, melyről leghamarabb majd október közepén tárgyalhatnak újra a felek.

A lengyel soros elnökség felvetette azt az ötletet, hogy több fázisban kellene lezajlania a két balkáni ország csatlakozásának, de erről hallani sem akart a holland és finn kormány.  Mint előző cikkünkben írtuk, a legnagyobb fenntartások Bulgáriával szemben a korrupció és szervezett bűnözés jelenléte miatt vannak. Habár az Európai Parlament nagy többsége elfogadta és kielégítőnek találta Bulgária felkészültségét, továbbra sem lehet tudni, hogy a diplomáciai csatározások meddig fognak tartani. Románia nem maradt adósa Hollandiának, a vétó bejelentését követően a román hatóságok minden holland tulipán szállítmányt feltartóztattak a magyar-román határon azzal arra hivatkozva, hogy ismeretlen kórokozókkal vannak megfertőzve.

Közös belpolitika helyett marad a kicsinyes érdekorientált szervezkedés egymás ellen.