Dán választások: először kerülhet nő a miniszterelnöki székbe

Szeptember 16-án délelőtt hivatalosan is bejelentette távozását Lars Lokke Rasmussen és kormánya, miután a szeptember 15-i választásokon a Helle Thorning-Schmidt által vezetett balközép koalíció szűk többséget szerzett a parlamentben, így leváltotta a liberális-konzervatív kormányt, melyet a jobboldali Dán Néppárt támogatott.

A hagyományokhoz híven a búcsúzó kormányfő felkereste a dán királynőt az Amalienborg palotában és bejelentett a kormány lemondását. Hivatalosan az uralkodó nevezi ki az új miniszterelnököt, várhatóan Helle Thorning-Schmidt asszonyt, a dán történelem során így először töltheti be a miniszterelnök pozícióját egy női politikus. A kormányalakítással a Szociáldemokrata Pártnak egy évtizedes ellenzéki pozíciója érthet véget.

Szeptember 15-én tartották meg a dán parlamenti választásokat, a Folketing 179 tagját választották meg: a 175 képviselőre Dánia voksolt, a maradék 2-2 főre pedig Feröer-szigetek és Grönland.  Az új szociáldemokrata vezetésű kormány a szavazatok 50,3 szászalékát kapta és 92 helyet tölthet be a parlamentben, míg a korábbi miniszterelnök, Lars Lokke Rasmussen vezette koalíció 87 helyet szerzett.

Rasmussen Liberális Pártja (Venstre) kapta a legtöbb voksot, összesen 26,7 százalékot, így a legnagyobb pártként 47 helyet foglalhat el a 179 tagú Folketingben. Ennek ellenére nem volt meg a párt parlamenti támogatottsága, így kisebbségi kormányzásra kényszerültek. A kormányalapító Szociáldemokrata Párt (Socialdemokraterne) 44, a bevándorlás-ellenes Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) pedig mindössze 22 törvényhozót küldhet a parlamentbe.

Az ezt megelőző választások nyertese, Anders Fogh Rasmussen 2009 április 5-é, hét és fél év kormányzás után mondott le miniszterelnöki rangjáról, mert őt tették meg a NATO új főtitkárjának. Előrehozott választások helyett egyszerűen a volt pénzügyminiszter, Lars Lokke Rasmussen került a kormány élére, akit a Dán Néppárt és a Konzervatív Párt biztosította feltétlen támogatásáról.

Az elmúlt tíz évben a jobboldali vezetés hatására Dánia egyre jobban elzárkózott a befogadó bevándorlási politikától, pedig a skandináv ország lakosságának közel 10 százalékát teszik ki a külföldiek. A Dán Néppárt nyomására kezdeményezte a volt kormánypárt májusban a dán határok ellenőrzésének visszaállítását, ami erős kritikát váltott ki az Európai Unió részéről. A női kormányfő a skandináv ország toleráns imázsát erősítheti, kampánya során kiemelte célkitűzésként a szociális jóléti állam fejlesztését, és erre ígéretet is tett az eredményhirdetés utáni beszédében: „Egy olyan társadalmon kell dolgozni, amelybe beletartozik mindenki, és ahol mindenki kap egy második esélyt –majd egy azt követő második esélyt”.

A szakértők szerint az idei választási harc a gazdaság körül forgott és a szavazók nagy része azt vette figyelembe, hogy melyik párt tudna jobb gazdaságpolitikát folytatni. Az új vezetés programjában mindenekelőtt szerepel Dánia gazdaságának fellendítése, a bankokra és gazdagokra kivetett adók emelése, az oktatás és infrastruktúra fejlesztése, továbbá a gazdaságpolitikájuk célja, hogy az ország költségvetési hiánya az EU 3 százalékos küszöbe alatt legyen. „El kell indítanunk a gazdasági növekedést, ezen dolgozunk éjt nappallá téve” –hangoztattaThorning-Schmidt.