Az érettségi kudarc ellen küzdenek Romániában

Beváltotta „fenyegetését” Daniel Funeriu oktatási miniszter: a következő héten lezajlik a hazai diákok tudásszintjének felmérése. A tesztelés során jegyet nem kapnak a vizsgázók, de az elért eredményekről tájékoztatják a szülőket. A minisztérium abban bízik, hogy ha sikerül év elején az eddiginél pontosabb képet kapni a diákok tudásáról, akkor év végén, az érettségin nem születnek az ideihez hasonló kellemetlen meglepetések.

Látszatmunka?

A felmérést a szülők és a pedagógusok is fontosnak tartják, de sokan kételkednek abban, hogy valóban elég-e a szaktárca által meghatározott határidő az eljárásra. „Ez is, mint minden ebben az országban, nagyon látványosan zajlik. Demonstrálunk az iskolákban a gyerekekkel” – mondta lapunknak a marosvásárhelyi Lukács Tamás pedagógus. Szerinte hosszabb és alaposabb felmérésre lenne szükség a diákok tudásszintjének felmérésehez.

„Az első napok mindig az órarend egyeztetésével zajlanak, utána néhány nap marad az ismétlésre, ez nem elég az anyag elmélyítéséhez. Ha valóban alapos felkészítést szeretnénk biztosítani, akkor az egész évre érvényes felmérésnaptárt kellene újragondolni” – tette hozzá Lukács Tamás. A pedagógus úgy véli, a félévi dolgozatok és félévközi felmérők helyett több szóbeli feleltetésre, és önálló házi dolgozatok készítésére kellene helyezni a hangsúlyt. „Így lehet a gyereket önálló, kitartó és valóban értékes munkára bírni” – magyarázta.

Tartanak a megbélyegzéstől

A szülők zöme attól tart, hogy a felmérés után az eredmények alapján átszervezik az osztályokat. „Azt hallottam, hogy a jobban teljesítőket és a kevésbé felkészülteket külön osztályokba teszik a vizsga után, hogy differenciáltan lehessen a gyerekekkel foglalkozni. Lehet, hogy ez a tanároknak jó, de a diákok motivációja megszűnhet, és kéthétnyi teljesítmény dönthet az egész tanévről” – adott hangot kételyeinek Weisz Mária kolozsvári szülő.

„Marosvásárhelyen szigorú felvételik mellett lehet bekerülni a jobb iskolákba, nem értem, miért kell most újra vizsgáztatni a diákokat” – fejezte ki rosszallását egy helybéli apuka. Oana Badea, az oktatási minisztérium államtitkára a kételyekre reagálva hangsúlyozta, tilos bármilyen átszervezést kezdeményezni az országos felmérések után, az eredmények csak tájékoztató jellegűek.

Üvegfalú iskolákat!

Hargita megyében „rutinnal” fogadták az idei tanév rendkívüli kezdeményezését, itt már a pedagógusok évek óta tartanak ilyen jellegű felméréseket. „ Eddig is fontosnak tartottuk felmérni azt, hogy az előző évben elsajátított tudásból mennyi maradt meg” – magyarázta lapunknak Novák Károly, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum aligazgatója. Tájékoztatása szerint csak az az újdonság számukra, hogy ugyanezt az ellenőrzést év végén is meg kell ejteni.

„Ez pluszmunkát jelent, de úgy vélem, ennek ellenére hasznos a kezdeményezés” – tette hozzá az intézményvezető. Az év eleji és év végi eredmények révén ugyanis a diák is, a pedagógus és a szülő is biztos képet kaphat a fejlődésről. Sőt arról is képet kapnak, véli az aligazgató, ha valamilyen okból a fiatalok nem tudják tartani korábbi teljesítményüket.

A tesztek az iskolai osztálytól függően 15-45 percig tartanak majd

Novák elmondta: jelenleg a pedagógiai líceumban a tavaly tanultak ismétlése zajlik, ám hamarosan a felmérés is elkezdődik. Az iskolák a héten már kézhez is kapták azoknak a tantárgyaknak a listáját, amelyeket ellenőrizni kell, ezzel a listával együtt érkezett a felmérés menetrendjét tartalmazó ütemterv is.

Hargita megye főtanfelügyelője, Ferencz Salamon Alpár szerint a tesztek eredménye révén olyan eszköz kerül a pedagógusok kezébe, amivel nagyon hatékonyan tudnak dolgozni. Emlékeztetett, hogy a diákok készségeiről, tudásáról eddig is rendszeresen végeztek felméréseket, azzal a különbséggel, hogy az nem országos menetrend szerint zajlott.

„Ezt a felmérést össze kellene kötni még néhány olyan ellenőrzési mechanizmussal, amely a tanár és a diák munkáját is jobban láthatóvá teszi. Én például megsokszoroznám az iskolákban a nyílt órák számát, ezekre a szülők, az iskolafenntartók, a tanfelügyelők, sőt a gyermekpszichológusok is rendszeresen szabad bejárást kapnának” – vélekedett Kiss Sándor Szatmár megyei pedagógus.

A tanár az „üvegfalú” iskolák működtetését tartja célravezetőnek. „Nem csak a szakmai, de a magatartásbeli, közösségszervezési hibák is láthatóvá válnának így. Ráadásul a szülők, tanárok, diákok végre éreznék, hogy tényleg egy csapatban játszanak” – tette hozzá a pedagógus.