Az emberek többsége szerint csak árt az euró

Az európai lakosság több mint fele károsnak tartja a gazdaságra a közös európai fizetőeszközt –állapította meg a tanulmányában a Német Marshall Alap. Az amerikai szervezet a transzatlanti kapcsolatok állásáról szóló kiadványában azt írja, amerikai és európai körökben is nő a pesszimizmus az afganisztáni nemzetközi misszió sikerét illetően.

Az Európai Unió lakosságának 67 százaléka úgy látja, az uniós tagság jó hatással volt a tagállamok gazdaságára a válság során, az állampolgárok több mint fele (53%) szerint viszont az euró negatívan hatott, vagy hatna a gazdaságra. Mindezt a Német Marshall Alap (German Marshall Fund) állapította meg a szokásos éves tanulmányában, amelyben a transzatlanti kapcsolatok legfőbb kérdéseit vette ismét górcső alá. Az euróról főként az eurózónán kívüli országok állampolgárai voltak rossz véleménnyel, a közös fizetőeszközt használók körében pedig nagy eltéréseket figyeltek meg a kutatók.

Szlovákia, Olaszország és Románia megkérdezett állampolgárainak a többsége pozitívnak tartja az euró létét, míg például a britek háromnegyede tartja jónak, hogy Nagy-Britannia nem vette át a közös európai fizetőeszközt. Ugyancsak magas az elutasítottsága az eurónak Svédországban (67%), Lengyelországban (52%) és Bulgáriában (46%). Az is szembetűnő, hogy a jelenleg nagy államadóssággal küzdő eurózóna tagok (Spanyolország, Portugália) körében nagy ellenszenvnek örvend az euró.

Az amerikai szervezet az Egyesült Államok, 12 uniós tagállam (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, Románia, Svédország) és Törökország állampolgárainak véleményét kérte ki ezúttal, vizsgálva a gazdasági, biztonsági és külpolitikai preferenciákat, valamint, hogy mi a véleményük a tengerentúli politikáról.

A megkérdezett európaiak azt mondták 61%-a mondta azt, hogy hatással volt az életére a gazdasági válság. A szélsőértékeket Svédország (31%), valamint Románia és Bulgária (89-89%) adta. Érdekes lehet, hogy az amerikaiak túlnyomó többsége (82%) is a krízis elszenvedőjének tartja magát, míg a spanyol (71%) és az olasz állampolgárok (67%) ennél jóval optimistábbak.

A gazdasági válság kezelésének módozatai kapcsán a németeken kívül lényegében minden ország állampolgárai vonakodtak további hatásköröket adni az EU-nak. Az eurózóna állampolgárainak 60%-a pedig elfogadhatónak tartja, hogy országa anyagilag járul hozzá egy-egy tagállam kimentéséhez. Ezen belül Szlovákia a legkevésbé adakozó: mindössze 38%-uk adna pénzt az eurózóna-tagtársaknak, az olaszoknak viszont 76%-uk szolidáris lenne.

Külpolitika

Európai körökben továbbra is magas, 66%-os az elutasítottsága az afganisztáni nemzetközi erőfeszítéseknek. Az amerikai megkérdezettekkel ugyanilyen arányban gondolja azt az európai állampolgárok kétharmada, hogy vagy csökkenteni kellene az ott állomásozó csapatok létszámát, vagy egy az egyben vissza kellene őket hívni. Míg az Egyesült Államokban az elmúlt három évben fokozatosan csökkent a támogatottsága az afganisztáni szerepvállalásnak, addig Európában 2010-hez képest idén optimistábbak az emberek a mihamarabbi sikerrel kapcsolatban.

Mindezeknek ellentmond, hogy a NATO jelenlétét mind az amerikai, mind az európai állampolgárok 62%-a tartja nélkülözhetetlennek, a nem NATO-tag Svédország lakóinak viszont mindössze 47%-a tartja fontosnak az észak-atlanti szövetség ténykedését.

Az európai állampolgárok megosztottak a líbiai beavatkozás kapcsán is. A lakosság fele támogatja, másik fele ellenzi, hogy az EU – karöltve a nemzetközi szervezetekkel – részt vesz a líbiai harcokban/újjáépítésben. Az amerikaiak többsége jónak tartotta a nemzetközi beavatkozást, de csak kevesebb mint harmaduk szeretne amerikai katonákat látni a harcoló szárazföldi erők között.

A tanulmányból remekül kitűnik a közel-keleti konfliktus kapcsán látható amerikai-európai véleménykülönbség. A jövő heti ENSZ-közgyűlési vita előtt néhány hónappal (az adatfelvétel májusban és júniusban történt) az amerikaiak 53%-a látta úgy, hogy a palesztinokra kell nyomást gyakorolni, és csak a 21%-uk próbálta volna Izraelt meggyőzni. Ezzel szemben az európai állampolgárok 38%-a a zsidó államot győzködné, és csak a 15%-uk gondolja azt, hogy a palesztinoknak irreális követeléseik vannak.

Míg az európaiak közel harmada (28%) mindkét népre nyomást gyakorolna, addig az amerikaiaknak csak kevesebb mint a hatoda (15%) látja ugyanígy.

Törökország

Kiemelt kutatási terület volt idén Törökország transzatlanti megítélése is. Tavalyhoz képest 10 százalékponttal nőtt az EU-tagság támogatottsága a török lakosság körében, igaz, az idei 48%-os arány még jóval alacsonyabb, mint amit 2004-ben mértek (73%). Nagyjából ugyanabban az arányban gondolják az EU-országok és Törökország állampolgárai azt, hogy a török EU-tagság előrelépést jelenthetne a közel-keleti békefolyamatban; hogy muzulmán országként Törökországnak nincs helye az Európai Unióban; és azt is, hogy a törökök túl sokan vannak ahhoz, hogy integrálni lehessen őket az EU-ba.

Lényegesen több török gondolja viszont, hogy Törökország uniós csatlakozása gazdasági szempontból pozitív lenne mind Ankarának, mind az EU-nak. (A törökök 55 százaléka gondolkodik így, az európaiaknak viszont csak 39%-a gondolja, hogy hasznos lehet a török tagság). Az EU-lakosok 32%-a pedig túl szegénynek tartja Törökországot az EU-tagsághoz, ezzel szemben a törököknek csak 22%-a ért ezzel egyet.