Brüsszel aggódik az új Orbán-terv miatt

Egy nappal a terv bejelentését követően Brüsszel máris aggodalmának adott hangot a kormány tervével kapcsolatban, ami arra kötelezné a bankokat, hogy a piacinál alacsonyabb árfolyamon fogadják el a jelzáloghitelek egy összegben való visszafizetését. A Bizottság a lépés magyar gazdasági növekedésre és a hazai bankrendszerre gyakorolt negatív hatásaira is figyelmeztetett.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője kedden az Európai Bizottság nevében aggodalmát fejezte ki a devizahitelesek megsegítésére irányuló legújabb magyar kormánytervekkel kapcsolatban, amelyeknek szakértők szerint a svájci frankban és euróban korábban jelzáloghiteleket nyújtó magyar és külföldi bankok lennének a fő kárvallottjai. A tervezett magyar intézkedés ellen hétfőn Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter panaszt emelt magyar kollégájánál, Werner Faymann kancellár pedig jelezte, hogy megvizsgálják a bejelentett terv jogszerűségét.

„Az Európai Bizottságnak bizonyos aggodalmai vannak a tervvel kapcsolatban, ami arra kötelezné a bankokat, hogy a piacinál alacsonyabb árfolyamon fogadják el a hitelek visszatérítését” – jelentette ki a BruxInfo kérdésére válaszolva Amadeu Altafaj.

A szóvivő három okot is felsorolt, amiért Brüsszelnek meggyűlhet a baja a tervezett magyar intézkedéssel. Először is figyelmeztetett, hogy a lépésnek súlyos következményei lennének a magyarországi bankszektorra nézve, amely már így is nyögi a különadóból származó terheket. A szóvivő szerint ráadásul egy ilyen megoldás a magyar gazdaságra is negatívan hatna, mert a bankok leszűkíthetnék és megszigoríthatnák hitelezésüket és mindez visszafogná a beruházásokat.

A Bizottság végül azt is vizsgálni fogja, hogy az intézkedés nem ütközik-e az uniós alapszerződés tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseibe, továbbá összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal – szögezte le.

Rehn szóvivője egyúttal abbéli reményének adott hangot, hogy a magyar kormány a döntés meghozatalakor tekintettel lesz a Magyarországon befektető nyugati bankok folytatólagos kötelezettségvállalására, hogy tudniillik a válság idején is folyamatosan biztosítják magyarországi leányfiókjaik likviditását, ahogy arra a bécsi kezdeményezésben annak idején ígéretet tettek.

Amadeu Altafaj hangsúlyozta, hogy ez a Bizottság részéről az első, nagyon előzetes vélemény a magyar tervekről, amelyben a potenciális kockázatok beazonosítására tettek kísérletet. Brüsszel, amely egy ideje már vizsgálja a devizahitelesek megsegítését célzó csomagot, erről is folyamatosan egyeztetni fog a magyar hatóságokkal – tette hozzá.