Újra kell gondolniuk a franciáknak a GMO-tilalmat

Franciaország 2008-ban nem a megfelelő jogszabályra hivatkozva tiltotta be a MON 810 kukorica termesztését – szögezte le csütörtökön közzétett ítéletében az Európai Bíróság. Bár a francia hatóságoknak jogukban állt, hogy tilalmat vessenek ki a géntechnológiával módosított kukoricára, de akkori határozatuk nem a megfelelő EU-szabályozáson alapult.

Franciaország 2007-ben sürgősségi intézkedésként elfogadta azt a rendeletet, amely felfüggesztette a géntechnológiával módosított MON 810 kukorica vetőmag belföldön történő értékesítését és felhasználását, majd 2008-ban két olyan rendeletet hozott, melyek megtiltották a MON 810 kukorica vetőmagjainak az ültetését.

A Monsanto és több vetőmag-gyártó társaság azonban a francia államtanácshoz fordult, abban bízva, hogy a taláros testület majd megsemmisíti a fenti intézkedéseket. Ez utóbbi végül kérdéseivel az Európai Bírósághoz fordult.

A Bíróság csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében egyebek között leszögezi, hogy a fentihez hasonló esetben a tagállam a tilalom meghozatalakor nem hivatkozhat – a valamennyi GMO kibocsátására alkalmazandó – 2001/18/EK irányelvben előírt védzáradékra. Efféle sürgősségi intézkedéseket ugyanis a taláros testület megítélése szerint – az élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználásra szánt GMO-kra vonatkozó – 1829/2003 rendelet alapján lehet elfogadni.

Ha valamely tagállam ez utóbbi rendelet alapján kíván sürgősségi intézkedéseket elfogadni, akkor tiszteletben kell tartania mind az abban előírt tartalmi feltételeket, akárcsak a 178/2002 rendeletben előírt eljárási feltételeket. A tagállamnak tehát „hivatalosan” kell tájékoztatnia az Európai Bizottságot arról, hogy szükségesnek tartja a sürgősségi intézkedések elfogadását. Ha a Bizottság semmilyen intézkedést nem hoz, akkor a tagállamnak „haladéktalanul” tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot az általa elfogadott védintézkedésekről.

A tagállamnak tehát – pontosítja a Bíróság – „a lehető leghamarabb” tájékoztatnia kell a Bizottságot.

A Bíróság emlékeztetett arra is, hogy az 1829/2003 rendelet kimondja: a fentiekhez hasonló tilalmat csak akkor lehet bevezetni, ha „az emberi egészséget, az állati egészséget vagy a környezetet nyilvánvaló módon veszélybe sodró, jelentős kockázatot képező helyzet” áll fenn. „Ezen intézkedéseket – ideiglenes és megelőző jellegük ellenére – csak akkor lehet elfogadni, ha a lehető legátfogóbb kockázatfelmérésen alapulnak a konkrét ügy sajátos körülményeire tekintettel, amelyek arra utalnak, hogy ezek az intézkedések szükségesek” – hangsúlyozza a luxemburgi székhelyű taláros testület.

A dpa szerint egyelőre nem világos, hogy a mostani ítélet milyen hatással lesz az Ausztria, Bulgária, Németország, Görögország, Magyarország és Luxemburg által bevezetett hasonló tilalmakra.