Hálózat a szélsőségek megelőzésére

Együttműködési hálózatot hozott létre pénteken az Európai Bizottság a kontinensen terjedő szélsőséges ideológiák megfékezésére. A testület belügyekért felelős tagja elmondta, a kezdeményezés célja, hogy összehozza a témában érintett szereplőket, az egyetemi oktatókat, szakértőket, valamint a fiatalokat oktató tanárokat, hogy közösen hívják fel a figyelmet a szélsőséges irányzatok veszélyeire.

A szeptember 11-i New York-i merényletek tizedik évfordulójára időzítve indította el az Európai Bizottság azt az együttműködési hálózatot, amelynek segítségével hangsúlyosabban lehetne felhívni a kontinens állampolgárainak figyelmét a szélsőséges nézetek veszélyeire.

Cecilia Malmström belügyi biztos Brüsszelben elmondta, a kezdeményezés lényegében egy olyan koordinációs mechanizmus, amellyel „összehozzák” az európai terrorista szakértőket, a szélsőségekkel foglalkozó egyetemi oktatókat, tudósokat, valamint az iskolákat, a tanárokat, a diákokat és a közösségeket, hogy megvitathassák, milyen veszélyeket rejtenek a szélsőségek az európai társadalomra.

Az EU-biztos azt mondta, a hálózat szereplői megosztják egymással az egyes tagállamokban végrehajtott kormányzati és civil intézkedések tapasztalatait, valamint a jó és a rossz gyakorlatokat is, „vagyis mindent, amiből a többiek tanulhatnak” – mondta Malmström.

A politikus szerint az Európai Bizottság szerepe a hálózat működtetésében pusztán annyi, hogy segít egyszerűsíteni a felek közötti párbeszédet. A hálózatban az európai uniós szereplők mellett Norvégia politikai és tudományos képviselői is részt vesznek, főként a júliusi oslói és utoyai merényletek miatt.

A hálózat pontos működését még csak ezután fogják meghatározni annak szereplői, de kiemelt figyelmet szentelnek majd az internetes fórumoknak, a közösségi oldalaknak, valamint azoknak a kommunikációs technológiáknak, amelyekkel a terroristák tartják egymással a kapcsolatot. Fő cél, hogy a szélsőséges nézetek ne vezessenek erőszakos cselekményekhez.

Az együttműködés a politikai folyamatokban is szerepet kaphat. Az uniós és tagállami terrorista ellenes politikák meghatározásakor a hálózat vélhetőleg olyan információkkal fog majd rendelkezni, amit a döntéshozók felhasználhatnak.

A hálózat elindítására 20 millió eurót szán a Bizottság, amelyből négy év alatt részesülhetnek a tagállamok közvetlen támogatások, és projektek finanszírozásának formájában.

A belügyi EU-biztos azt mondta, az elmúlt tíz évben jelentősen átalakultak a terrorista gyakorlatok. Miközben meggyengült az Al-Kaida, amelynek több országban működött, és működik jelenleg is sejtszervezete, nagyobb teret kaptak az úgynevezett „magányos gyilkosok”, ami szerinte azt bizonyítja, hogy terjedőben vannak a szélsőséges és erőszakos eszmék.

„A terrorizmust nem lehet egyetlen hithez, politikai meggyőződéshez, vagy esetleg régióhoz kötni, a hálózatnak ezért fel kell térképeznie a terrorista akciók különböző motivációit, politikai hátterét, amely lehet szélsőbaloldali és szélsőjobboldali indíttatású egyaránt” – mondta Cecilia Malmström. Megjegyezte, hogy a radikalizálódás nemcsak az interneten, vagy egyes szélsőséges fiatalokban testesedhet meg, de tetten érhető a mindennapi európai politikai életben is.