Fedezetet követelnek Görögországtól a finn euroszkeptikusok

Finnországban euroszkeptikus hangulat vezetett ahhoz, hogy a finn kormány a Görögországnak nyújtott soron következő, pénzbeli segítségért fedezetet kért cserébe. Az ügyről most folynak a viták és alkudozások, Finnország követelésén felbuzdulva több tagállam is biztosítékot szeretne a görögöktől.

Az EU-ellenes Igaz Finnek Pártja az idei finn választásokon a szavazatok 20 százalékát nyerte el. A választási kampány során a jobboldali párt az eurozónából való kilépés mellett érvelt és kritizálta az uniós mentőöveket. Timo Soini, a párt vezetője most aggodalmát fejezte ki a finn kormány tervével kapcsolatban, véleménye szerint nincs rá semmi esély, hogy Görögország fedezetet adna a finnek támogatására. Az ő megoldása az európai adósságválságra igen egyszerűen hangzik: valaki másnak, például Németországnak kellene gondoskodnia a krízis kezeléséről…

A bevándorlás-ellenes és EU-ellenes nézeteket valló Igaz Finnek Pártja (True Finns) úgy döntött legutóbbi bizottsági ülésén, hogy hivatalosan is elhagyja az „igaz” jelzőt angol neve elől és mostantól egyszerűen A Finnek (The Finns) néven folytatják tovább. Soini bejelentett, hogy névrövidítéssel azt szeretnék hangsúlyozni, hogy az ellenzéki párt a hagyományos finneket képviseli. A médiában megjelent kommentek szerint azonban párttagok kezdeményezték a névváltoztatást, mert a korábbi angol név túlzottan idegengyűlölően hangzott, különösen a Norvégiát ért terrortámadás tükrében.

Alexander Stubb, a finn európai- és külkereskedelmi miniszter az EUobserver.com című online újságnak adott interjújában kifejtette, hogy nagy számú támogatója akad az Igaz Finnek Pártjának, mely az idei választásokon már jelentős eredményeket tudott felmutatni, de ezáltal negatívan befolyásolja az általános gondolkodást és a politikai hozzáállást Finnországban.

A miniszter elmondta, hogy Finnország kérése a görögök biztosítéka iránt az eurozóna pénzügyi felelősségi elvét szeretné védeni, de az euroszkeptikusok szerepet játszottak ebben a kezdeményezésben. A finn miniszter szerint a skandináv ország kérése Görögországtól, hogy adjon fedezetet Finnországnak, nem a pénzről, illetve üzletről szól. „Nem pénzügyi, hanem elvi kérdés. Az Európai Uniónak nem szabadna megjutalmaznia egy hanyag államháztartást, minden tagállamnak felelősséget kell vállalnia az eurozónában való részvételért” –érvelt a politikus.

Jyrki Katainen finn miniszterelnök az állami televízió műsorában azt nyilatkozta, hogy Finnország kérése sajnos nem tett jót az ország hírnevének. Hozzátette, hogy egy kivitelezhető kompromisszumot kellene keresni, amit az összes tagállam elfogad úgy, hogy Finnország megkapná a fedezetét. A miniszterelnök elmondása alapján a megállapodás a görög kötelezettségekről „napokon vagy heteken” belül megszületik.

Finnországot azzal vádolják, hogy követeléseivel lavinát indíthat el az euroövezetben. Több ország is követné példáját, Ausztria, Málta, Hollandia, Szlovákia és Szlovénia is jelezte, hogy pénzügyi biztosítékot kérne Görögországtól az újabb mentőövért. A finnek megoszthatják az európai döntéshozókat, kérdés, hogy szabad utat engednek-e nekik s ha nem, hogyan reagálnak az Európai Uniót ellenző erők az országban. Az unió pár héten belül szeretne megegyezni a második görög csomag végleges feltételeiről, amelyeket várhatóan a pénzügyminiszterek szeptemberi találkozóján beszélnek meg.