Módosul a szlovák állampolgársági „ellentörvény”

Ismét felcsillant a remény: a szlovák kormány a közeljövőben módosíthatja a Fico-kormány által bevezetett állampolgársági ellentörvényt, mely szerint mindaz, aki egy más ország állampolgárságát felveszi, elveszíti a szlovákot. A kormánykoalíció homályos tervezete a módosításról már napvilágot látott, eszerint bizonyos feltételekkel engedélyeznék a kettős állampolgárságot. De mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik…

A szlovák kormánykoalíció keddi ülésén megállapodott a jelenleg hatályos szlovák állampolgársági törvény módosításáról. Mint ismeretes, 2010-ben a Fico-kormány bevezette – válaszul a második Orbán-kormány egyszerűsített honosítást lehetővé tevő törvényére, – hogy mindaz, aki más ország állampolgárságát felveszi, elveszíti a szlovákot. A módosítás amellett, hogy nyilvánvalóan elrettentő erővel bír a magyar állampolgárság felvételét fontolgató szlovákiai magyarok körében, alkotmányellenes is, hiszen Szlovákiában senkit sem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától, pusztán lemondani lehet róla – önkéntes alapon. Ennek ellenére a törvény már több mint egy éve hatályban van (2010. július 17. óta), noha módosítására a tavaly nyáron hatalomra került Radicova-kormány ígéretet tett.

Sikertelen kezdeményezés

Tavaly nyár óta többször tűnt fel a reménysugár, hogy a jobbközép szlovák kormány valóra váltja ígéretét, azonban a próbálkozások mindeddig kudarcba fulladtak. 2011 februárjában látott napvilágot a négypárti koalíció javaslata: ebben a Fico-kormány módosításait eltörölték volna, valamint egy külön javaslatban az állami szolgálatról szóló törvényt kívánták úgy módosítani, hogy a fegyveres testületek képviselői nem rendelkezhetnek a szlovákon kívül más állampolgársággal. A javaslatot végül visszavonta a koalíció, miután Igor Matovic (az Egyszerű Emberek képviselője, amely csoportosulás egyébként kormányzati tényező) újabb módosító indítvánnyal állt elő. (A nem mindennapi koalíciós válságról a Kitekintő is tudósított.)

A törvény módosítása idén februárban tehát nem járt sikerrel. Az ülést követően a szlovák politika azonban nem az állampolgársági törvény mihamarabbi módosításán, hanem a törékeny koalíció megőrzésén fáradozott. Noha tavasszal voltak próbálkozások egy újabb módosító indítvány kidolgozására, maga Bugár Béla deklarálta, hogy a törvényről valószínűleg csak ősszel lesz döntés – már csak azért is, mert Szlovákiának nem árt kivárnia az új magyar alkotmányt és az ahhoz kapcsolódó új végrehajtási mechanizmusokat, például a határon túli magyarok választójogát, vagy éppen a kettős állampolgárságról szóló magyar-szlovák kormányközi szerződést (utóbbiról azóta sem egyezett meg a két kormány).

Újabb fordulat a történetben

A történet fonalát most tudjuk tovább gombolyítani, hiszen a szlovák koalíció augusztus 23-i ülése után bejelentették: sikerült megállapodni az állampolgársági törvény módosításáról. Eszerint Szlovákiai lehetővé tenné állampolgárai számára, hogy más országok

állampolgárságát is felvegyék, „de csak a szokásos nemzetközi alapelvek alapján”. Utóbbi kitétel alatt a szlovák kormánykoalíció a hosszabb külföldi tartózkodást, illetve a rokoni kapcsolatokat érti, azonban a pontos részletek egyelőre hiányoznak a javaslatból (vagy legalábbis nem hozták nyilvánosságra). A módosítást bejelentő Ján Fígel (Kereszténydemokrata Mozgalom) a sajtótájékoztatón azt is közölte: „Ha különbözik is a véleményünk néhány dologban, a jelenlegi helyzetet mindannyian problémának tekintjük.” Ez a deklaráció némi megnyugtatásul szolgálhat arra nézve, hogy a szlovák kormány valóban elkötelezett a jelenlegi állampolgársági törvény módosításában.

Támad a népharag

A törvény módosítása már csak azért is sürgető, mert az utóbbi időben megszaporodott azoknak a felvidéki magyaroknak a száma, akik bejelentették: felvették a magyar állampolgárságot, de nem kívánnak lemondani a szlovákról. A „lavinát” Gubík László indította el nyílt levelével, melyben jogszabályokra hivatkozva indokolta meg, miért nem kíván lemondani szlovák állampolgárságáról azután, hogy kézhez kapta magyar honosítási okiratát. Bár Bugár Béla szerint Gubík „kellemetlen helyzetbe hozta Szlovákiát” bejelentésével, a fiatalember örül, hogy ezzel a tettel ő is hozzájárulhatott ahhoz, hogy pont kerüljön az „állampolgársági törvény abszurd és alkotmányellenes módosítása körüli viták és bonyodalmak végére”.

Az egyéni akciók mellett civil kezdeményezésekkel is próbálják a törvénymódosítást „kiharcolni” a szlovákiai magyarok. Két hete több civil szervezet jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a kettős állampolgárság lehetővé tételéért, illetve tüntetést is szerveznek az ügy érdekében. A petíciós bizottság elnöke szerint eddig kb. kétezren csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az aláírásgyűjtést a kormánykoalíció bejelentése után is folytatják, hiszen a kilátásba helyezett feltételek (külföldi tartózkodás, rokonság) sok felvidéki magyarnak kizáró okot jelentenének a magyar állampolgárság felvételéhez. A civil kezdeményezések mellé a Magyar Koalíció pártja is odaállt: szeptember elsejére hirdették meg nagygyűlésüket Komáromba, melyre mindenkit várnak, aki támogatni kívánja a jelenlegi állampolgársági törvény eltörlését. A nagygyűlésen a fent említett petíciós bizottság tagjai is felszólalnak.

Noha az állampolgársági törvény kilátásba helyezett módosítása – a feltételek tisztázatlan részletei miatt – tartogathat még meglepetést, s rosszabb esetben további elégedetlenséget is eredményezhet, örvendetes tény, hogy a szlovák kormány hajlandó érdemben foglalkozni a kérdéssel. A jelenlegi törvénynél nyilvánvalóan enyhébb szabályozás fog születni, kérdés viszont az, hogy az új állampolgársági törvénnyel elégedett lehet-e majd a felvidéki magyarság?