Végtére is Kolozsvári Magyar Napok

Idén már másodszor rendezték meg a romániai magyarság közös, politikamentes rendezvényeként hirdetett napokat Kolozsváron. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös szervezésében.

Egy hét leforgása alatt több, mint kétszáz eseményből válogathattak az érdeklődők. A szervezőknek az volt a céljuk, hogy a város alapítását méltó módon megünnepeljék. 1316-ban ugyanis augusztus 19-én adta vissza Károly Róbert a városnak a kiváltságjogait, akkor emelte a települést városi rangra.

Négy tárlat. Festményeket, könyvillusztrációkat, ruhákat és fotókat láthatnak az érdeklődők a múzeumban

Kiállításmegnyitókkal vette kezdetét vasárnap a második alkalommal megrendezett rendezvénysorozat. A Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban öt tárlatot tekinthettek meg az érdeklődők. Az eseményt Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnökének ünnepi beszéde nyitotta meg. A politikus elmondása szerint az RMDSZ kormánykoalícióra való lépése óta a multikulturalitás a kormányprogram lényeges részévé vált, amelybe a Kolozsvári Magyar Napok is szervesen beépült. Hozzátette: az ünnepség nemcsak a magyarság bemutatására, hanem a többséggel való párbeszédre is lehetőséget nyújt. Beszéde végén Alin Tişe a kolozsvári magyar közösségnek gratulált, amiért sikerült máris hagyományt teremtenie a magyar napokkal.

Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke elsősorban Nagy István festőművész kiállított műveire hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, „értékes remekművek birtokosai vagyunk”, és lényeges, hogy az erdélyi magyarság ezt tudatosítsa. A Szépművészeti Múzeum idén még inkább központi szerepet vállalt a Kolozsvári Magyar Napok keretében, hangsúlyozta az alelnök, aki azt is elmondta, hogy hamarosan elkezdődik a múzeum tulajdonában lévő művek restaurálása.

Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében szintén a multikulturalitásra tért ki. Véleménye szerint ahhoz, hogy Kolozsvár 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen, szükség van a város többnyelvűségének kifejezésére. A főkonzul kifogásolta a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett Iorga-táblát, és nehezményezte a város határában felállított többnyelvű táblák eltávolítását is.

A beszédek sorát Călin Stegerean, a múzeum igazgatójának szavai zárták, aki szerint a kiállítások a román–magyar kulturális párbeszéd, valamint a különböző művészeti ágak közötti dialógus megjelenítői. A Nagy István portréiból és tájképeiből álló, Anyag és sors elnevezésű gyűjtemény például a Lucian Blaga által írt teljes kommentárral tekinthető meg. Simona Tănăsescu A kert erotikája című tárlatának egy része Markó Béla azonos című kötetének illusztrációja. A múzeum emeleti részében ezenkívül az Apáczai Csere János Gimnáziumm képzőművészeti szakos diákjainak munkáit lehetett megtekinteni. A Szülőföldem: Erdély című kiállítás a térség kulturális örökségébe nyújtott betekintést.

Vásári forgatag és gyerekprogramok a Magyar Napokon

Jelentős érdeklődés mellett nyitott a Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai fesztiválutcája: már a déli órákban mintegy háromszázan voltak kíváncsiak a több tucat sátorra. A kolozsváriak vasárnapig többek között múzeum- és könyves standokat látogathatnak, borbemutatókon és kísérleteken vehetnek részt, kézműves- és fazakasvásár várja őket. A családokat külön programokkal a szomszédos Romkertbe várták.

„Hárslevelűm, furmintom és sárga muskotályom van, ezeket tudom ajánlani. Az illatos bort tetszik-e szeretni?” – kérdezte egy idős hölgytől az a tokaji bortermelő, aki az 50 sátor egyikében árulja a portékáját. A Farkas utcában felállított viskók máig várják a látogatókat, kínálatuk rendkívül gazdag. Az utca elején ékszerek, kézműves termékek, övek, ruhák csalogatják a vásárlókat, a református templom irányába haladva a tömeg és a kínálat is jelentősen sűrűsödik. A turisztikai standok és a borkülönlegességek mellett itt háziszörpök, gyümölcspálinkák, török édességek és havasi háziméz verseng az ínyencek kegyeiért.

Bemutatták Szervátiusz szobrát a Kolozsvári Magyar Napokon

Értékes, 14–17. századi magyar könyveket tekinthettek meg az érdeklődők a Kolozsvári Magyar Napok keretében az Akadémiai Könyvtárban, de filmvetítésekkel és Benkó Dixieland Band-koncerttel is várták a közönséget a programsorozat szervezői. „Szervátiusz Jenő Hét vezér című alkotásával megvalósította a szobrászatban a transzszilvanizmust, amelyet Kós Károly a kultúra valamennyi területén szorgalmazott, ezzel gyakorlatilag megteremtette az erdélyi magyar szobrászatot” – jelentette ki Banner Zoltán művészettörténész a honfoglaló magyar vezéreket ábrázoló restaurált műalkotás bemutatóján. A tárlatnak a Szent Mihály-plébánia adott otthont, ahol a Szervátiusz Múzeum is működik.

Kolozsvári Magyar Filmnapok

A keddi nap kezdődött a Kolozsvári Magyar Napok filmes eseményeinek első napja. Délután 17 órától a Kolozsvári filmes műhelyek elnevezésű sorozat a Transindex Tv válogatott produkcióival vette kezdetét a Tranzit Házban. Ugyanitt 17 óra 55 perctől a kolozsvári filmkészítés múltjáról készült dokumentumfilmek közül Zágoni Bálint idén forgatott Janovics Jenő, a Magyar Pathé című alkotását tekinthették meg az érdeklődők. A Szamos-parti intézményben 19 órától Fekete Mihály 1917-es A vén bakancsos és a fia, a huszár című filmjének vetítése volt talán a legizgalmasabb, hiszen a közel százéves némafilmet élő zenés kísérettel tekinthette meg a közönség. Este a nagy sikerű Peter Strickland-filmet, a Varga Katalin balladáját, valamint a Sapientia-egyetem fotó, film, média szakos diákjainak válogatott alkotásait nézhették meg az érdeklődők. Egész napos színházi előadás Kolozsváron

Maratoni, 12 órás Sorsjáték előadással próbálkozott meg a kolozsvári Váróterem Projekt társulat a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A próbálkozás nem előzmény nélküli, Indiában és az Egyesült Államokban például már sor került hasonló, több órán, vagy akár több napon át tartó színházi előadásra. A kincses városban premiernek számító produkció azonban mentes a formai kötöttségektől, így másfajta figyelmet igényel mind a szereplők, mind a nézők részéről. Amint azt Visky Andrej, a társulat tagja kifejtette, leginkább a színházi kísérlet pozitívumaira és negatívumaira voltak kíváncsiak, illetve arra, hogy hol található az a fizikai és pszichikai határ, ameddig színészként képesek elmenni.

Ahogy minden jónak, ennek a színes kavalkádnak is végeszakad a mai napon. De jövő augusztusban újra várja a feltöltődni vágyókat Kolozsvár. S ha októbverben jól alakulnak a dolgok, már törvényes magyar névtáblák fogják hírdetni az odaérkezőknek, hogy nem csak a Magyar Napok alkalmával változik át Cluj Kolozsvárrá, hanem egész évben szabadabban lélegezhet majd nyelvünk, kultúránk.