Királyi szövetség Szent István napján

A Szent István-napi aratóünnep gyökerei Mária Terézia koráig nyúlnak vissza: az uralkodónő rendelte el, hogy minden év augusztus 20-án államalapító királyunkra emlékezzünk. Az ekkoriban a budai Várhegyen tartott István-napokra messze földről sereglettek a látogatók, és díszes aratómulatsággal ünnepelték az új kenyér megszegését.

Határon innen…

Ünnep Pesten és Budán

Szombaton délután a Budai Várban ökumenikus szertartás keretében megáldották az új búzából készített kenyeret. A szertartást követően aratómenet indult a Bazilika elé, itt tartották az ünnepi szentmisét, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megszentelte a mesterek kenyerét.

Az ünnepi szentmisét Erdő Péter és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közösen mutatták be a Szent István-bazilika előtti téren, a szentbeszédet idén a győri megyéspüspök, Pápai Lajos mondta az ünnepi szertartáson. Az eseményre meghívták mások mellett a közjogi méltóságokat, a kormány tagjait, illetve a diplomáciai testület tagjait.

A szertartás után kezdődött a Szent Jobb-körmenet, amely a Szent István tér-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi tér-Zrínyi utcán haladva tért vissza a bazilika előtti térre. A körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonultak.

S határon túl…

Az 1990-es évek közepén az augusztus 20-i központi budapesti állami ünnepségre meghívást kaptak a Szent István nevét, illetve a szentkirály elemet nevükben hordozó települések polgármesterei is. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy ne csak e települések vezetői találkozzanak egymással évente egyszer, hanem szervezzenek találkozót a lakosság számára is. Az erdélyi Csíkszentkirály ajánlkozott elsőként, ahol a következő év őszén szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg: eszerint szövetségbe szeretnék tömöríteni mindazon falvakat és városokat, amelyek nevükben is őrzik szent királyunk emlékét. Egy évvel később Szentkirályszabadján írták alá az alapító okiratot. Így alakult meg 1997. augusztus 15-én Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából a Szentkirály Szövet­ség, melyhez eddig huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott: az anyaországból Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Király­szent­istván, Porrog­szent­király, Rinyaszent­király, Szabadszent­király, Szentistván, Szent­istván­baksa, Szent­király, Szentkirályszabadja és Szombathely-Szentkirály, Erdélyből Csík­szentkirály, Kalo­taszentkirály, Marosszent­király, Sepsi­szent­király, Székelyszentistván és Székely­szent­király, Felvidékről Királyfiakar­csa, Vág­királyfa, valamint Sajószentkirály és Sa­jó­királyi.

Sepsiszentkirály

Perkő

Nincs szebb és megfelelőbb hely Háromszéken a minden évi István-napi búcsú számára, mint a Kézdiszentlélek feletti Perkő, amely Háromszék természetes főoltára. Ebben az évben kettős ünnepet ült a szentföldi település: a falunappal egybekötött perkői búcsút és a hozzá tartozó Kézdiszárazpatak fennállásának 700. évfordulóját. A szárazpataki ünnepség augusztus 19-én, pénteken 10 órakor kezdődött, a falunapi ünnepséget Szentléleken augusztus 21-én, vasárnap folytatták. A Perkőn Szent István napján, augusztus 20-án 12 órakor kezdődött a búcsús szentmise. Ezt megelőzően, 10.30 órakor megkoszorúzták a központi Szent István-szobrot, és innen indult a keresztalja a zarándokhelyre. A hegy tetején áll az a négykaréjos műemlék kápolna, amelynek István király a védőszentje. Itt, a szabadtéri oltárnál 12 órakor kezdődő búcsús szentmisén szentbeszédet mondott Böjte Csaba ferences atya.

A Perkő-kápolna környéke zarándokhely, amelynek freskóin a magyar kereszténység legnagyobbjai láthatók: Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Gellért. „A Perkőhöz fűződő egyházi ünnepség Háromszék leghíresebb búcsúja. Legtöbbször vidékünk katolikus falvaiból ezen a napon ide elzarándokolnak. Az utat a régiek gyalog tették meg, s a falvakból elinduló csoportok élén templomi zászlósok és keresztvivők haladtak. Hiedelmek szerint nem volt szabad visszatérni. Az otthon maradottaknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsokat. Megízlelték a kiskászoni oldalban lévő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. Úgy tartották, hogy a kápolna feldíszítésére állított nyírfaágak kivételes erővel rendelkeznek. Otthon bedugtak belőle egy darabot az eresz alá, villámlás vagy erős idő ellen, vagy a „megvert” gyermek párnája alá helyezték. A betegek – mielőtt eltávoztak a búcsújáró helyről – hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fű között, abban a reményben, hogy betegségüket is otthagyták” – írja Pozsony Ferenc néprajzkutató a perkői búcsúkról.

A Perkő mögött, a kiskászoni Búcsújárók emlékházát is meglátogathatja bárki, ahol környék egyetlen ilyen jellegű szakrális témájú gyűjteménye van kiállítva. Itt őrzik azt a búcsújáró nyujtódi lobogót, amelyen Szent László egyik csodáját örökítették meg, továbbá egyedi Szent István-ábrázolásokat láthatunk.

Mikóújfalu

Hosszú időre nyúlnak vissza az István-napi hagyományos templombúcsúk. Amióta községi napokat tartanak, a búcsúhoz igazodnak azokkal is, mert ősidők óta a falu búcsúja volt a nép legnagyobb ünnepe. Mivel Újfalu templomának titulusa is Szent István, idén itt is kettős ünnep volt. A búcsús szentmise 11 órakor kezdődött. Ez a templom Mikóújfalu második temploma. A keresztény királyt ábrázoló oltárképe 1875-ből való. A XVII. században alakuló hitközösség első kápolnája Gerebencz falurészen állt, emlékét a Csonkatemplom helynév őrzi. Valószínűleg innen került a mai templom tornyába az a kicsi régi harang is, amelyen az 1750-es évszám olvasható. A búcsú után folytatódott a mikóújfalusi községi nap eseménysorozata.

Kovászna

Kovászna fürdőváros római katolikus templomának is Szent István a védőszentje. Szobra ott áll a főoltáron, Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet társaságában. Az első világháború idején épült templom előtere is valóságos emlékhely. Itt áll Márton Áron vértanú-püspök egész alakos szobra. Szent István napján az ittani hívek a perkői búcsún vesznek részt. Szent Istvánra augusztus 21-én a vasárnapi ünnepi szentmisén emlékeznek 12 órai kezdettel a kovásznai római katolikus templomban. 

Árkos

Árkos katolikus közössége rohamosan fejlődött, lélekszámában növekedett. Kápolnáját a buzgó katolikus báró Szentkereszti család, a mindenkori patrónus építette 1824–25-ben Szent István tiszteletére, akinek képe a kápolnában látható. Ez alkalommal a Szent István-napi búcsú emlékére díszesen faragott emlékkeresztet állít az egyházközösség a kápolna előterébe. A sepsiskőröspataki Komán Béla által készített emlékkeresztet búcsús szentmisén szentelik fel, amelyet augusztus 21-én, vasárnap 16 órakor tartottak – írja az erdely.ma internetes hírportál.

Székely nemzeti operát mutatnak be Gyergyószárhegyen augusztus 20-án

A Csaba királyfi című székely nemzeti opera ősbemutatóját Gyergyószárhegyen tartják szombaton. Az előadás szervezői több ezer nézőre számítanak.

G. Nagy István Ilián magyarországi író székely nemzeti operaként határozza meg a Csaba királyfi című alkotás műfaját, hiszen az általa írt műben a klasszikus opera hangzása is megtalálható a rockopera elemei mellett. A műben távol-keleti zenei motívumok is vannak, így ujgur és székelyföldi csángó dallamrészletek is felismerhetők.

A szerző rámutatott: az opera Csaba királyfi történelmi múltba vesző életéről szól, arról, hogy ki volt ő, ki volt az édesapja, miért kellett elmenekülnie a Kárpát-medencéből, ezt követően miként várták a székelyek, és hogyan teljesedik be „a Csaba-örökség”.

Az ősbemutatón Rudán Joe és Lukács Zsolt magyarországi énekesek mellett fiatal székelyföldi rock- és operaénekesek lépnek fel. A bemutatót a gyergyószárhegyi Lázár-katsély udvarán rendezik meg, ahova akár ötezer ember is befér. Rossz idő esetén az előadást egy nappal későbbre halasztják – mondta a szerző.

Honfoglalás rockopera Komáromban

A Honfoglalás című film rockopera-változatát mutatta be a Magyar Lovas Színház a komáromi lovardában a hétvégén, Papadimitriu Athinával, Hujber Ferenccel, Pintér Tiborral, Vadkerti Imrével és Kassai Lajossal a főbb szerepekben. A rockoperát Koltay Gábor filmjéből készítette testvére, a Kormorán együttesből ismert Koltay Gergely és zenésztársa, Szűts István. A filmből már ismert dalt a darab főszereplőjétől, a „táltos” Pintér Tibortól hallhatja a közönség; Árpád vezért pedig Vadkerti Imre alakítja. A besenyő lány énekében Fehér Nóra hangja csendül fel.

A darabban a Nemzeti Lovas Őrség lovasai, a Sziget Színház tánckara és musical stúdiójának növendékei működnek közre.

A Honfoglalás színpadi változatában – a filmben látottakhoz képest – több akciójelenet várható és megjelenik egy szerelmi szál is. Az pénteki előadást a Magyar Televízió rögzítette, további előadások szombaton és vasárnap este is voltak Komáromban.

S egy kis rendhagyó Ajánló államalapító királyunk intelmeiből, nemcsak királyi sarjaknak, s nemcsak jövő hétre

„Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést:  „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.

Mindez, amit fentebb érintettünk, alkotja a királyi koronát, nélkülük sem itt nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Ámen.”