Szlovákiában is fenyegetnek a szociális zavargások?

London lakóinak életét az elmúlt héten zavargások és fosztogatások keserítették meg. A szociális hátterű zavargások miatti aggodalom Szlovákiában is nő, ám a szociológusok szerint ettől egyelőre nem kell tartani.Az aktuálne.sk összeállításában rámutat: Szlovákia lakosai több okból is tarthatnak a zavargásoktól.

Bizonytalanság uralkodik a pénzpiacokon, a nyugati országok hitelválsága egyre több problémát okoz, s fenyeget a recesszió, mely a politikusokat ugyanúgy megrémíti, mint az egyszerű polgárokat. Szociális hátterű zavargásokkal járhatnak a fentieken kívül a szociális törvények tervezett módosításai is.

Egyelőre nem fenyegetnek a zavargások

A portál által megszólaltatott szakértők azonban egyelőre kételkednek abban, hogy a jelenleg tervezett módosítások hasonló zavargásokkal járhatnak, mint 2004-ben. „Egyedi incidenseket kiválthat a lépés, de tömeges akciókat nem. Szlovákiában ennek nincs hagyománya” – véli Pavel Haulík szociológus, az MVK társadalom-kutató ügynökség igazgatója.

Oľga Gyarfášová, a Közéleti Kérdések Intézetének szakembere szerint a londoni események egyáltalán nem szokatlanok. „A bedeszkázott kirakatok, vagy a huligánok erőszakossága ugyanúgy hozzá tartozik az Egyesült Királyságról kialakult képhez, mint a királynő személye” – véli.

Erősödnek a szélsőségesek

Eduard Chmelár, a Páneurópai Főiskola politikatudományi intézetének szakembere szerint sincs ok félni a szociális zavargások kitörésétől. Véleménye szerint akkor lenne fenyegetettség, ha ilyen zavargások egy közelebbi országban, például Németországban törtek volna ki.

Ennek ellenére Chmelár szerint baj van Európában, és nőni fog a feszültség az öreg kontinensen. „Egyre több hang követel kemény, szélsőséges intézkedéseket, és az általános hangulat az európai társadalomban egyre veszélyesebben kezd hasonlítani arra, amit az előző évszázad 30-as éveiben éltünk át” – magyarázta, utalva arra, hogy egyre erősödnek a szélsőséges pártok, melyek a bevándorlás és más csoportok ellen határozzák meg magukat. „Az erőszakos viselkedés általában a jobboldali szélsőségesek sajátja, ez azonban nem szociális hátterű tiltakozás” – véli Gyarfášová.

„Ez a dolog annál veszélyesebb, hogy már lassacskán itt is van köztünk, és csak az adott ország specifikuma, melyik csoportot nevezi ki bűnbaknak. Ez egy olyan trend, ami nem jellemző sem ránk, de Európára sem” – teszi hozzá Chmelár.

Chmelár nagyon sötéten látja a jövőt

Ha a zavargások kitörése a világgazdaságban uralkodó bizonytalanságnak köszönhető, akkor viszont a jövő sokkal sötétebb, mint elsőre tűnhet, véli a szakember. A politológus szerint a világra nagy civilizációs változás vár, s olyan tényezők is felmerülnek majd, melyekkel a politikusoknak nincs tapasztalatuk, s nem is dolgoznak velük jelenleg.

Chmelár szerint a világnak nincs alternatív működési terve, s nem segít a gazdaság megmentése és a növekedés visszaállítása. „Ez olyan, mint a lyukak a hajón. Betömjük az egyiket, de észrevesszük, hogy van egy másik, nagyobb is. Azt is betömjük, és ismét máshol keletkezik egy. Valami hasonló történik jelenleg. A politikusoknak nincsenek terveik, csak a lyukakat foltozzák” – véli Chmelár a világ jelenlegi helyzetéről.

A rendőrség felkészült

Szlovákiának már van tapasztalata a szociális hátterű zavargásokkal és fosztogatásokkal, még 2004 februárjából. A romák akkor boltokat fosztogattak, s tettüket a szociális juttatások csökkentésével indokolták.

Denisa Baloghová, a rendőrség szóvivője elmondta: az akkori helyzetet a testület az akkor rendelkezésre álló eszközök bevetésével kezelte, és sikerrel járt. A rendőrség jelenleg is készen áll, vannak szakembereik, valamint speciális egységeik a rendkívüli esetekre.

Máshol van a megoldás

Chmelár szerint azonban a zavargások letörése a rendőrség által sem elégséges megoldás. „Ezzel csak időt nyernénk ahhoz, hogy az egyes táborok úgymond magukhoz térjenek” – tette hozzá. A szakértő szerint máshol kell keresni a megoldást. A társadalomi rendszert véleménye szerint arra a helyzetre kell beállítani, mikor már nem lesz elégséges forrás.

„A politikusok csak négyéves választási ciklusokban gondolkodnak… egy sem fogja közülük bemutatni az embereknek a dolgok valódi állását, csak hamis reményeket adnak, melyek soha nem teljesednek be” – zárta Chmelár.