Latin-Amerika és az Egyesült Államok adósságválsága

Mióta Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy az USA megemeli adósságplafonját, majd elvesztette AAA hitelbesorolását, egyre többen kérdezik, hogyan hat ez majd az amerikai gazdaságtól oly nagymértékben függő latin-amerikai régióra.

Nem egyformán

Nem egyformán érintene a régiót egy esetleges recesszió; az Egyesült Államokhoz erőteljesebben kötődő országok szenvedhetik el a legnagyobb veszteségeket, vagyis Mexikó és a Karib-térség. Ahogy mondani szokás: „ha az USA tüsszent, Mexikó megfázik”.

Kína után ezen országok birtokolják a legtöbb amerikai államkötvényt, ráadásul néhányuk, elsősorban Brazília, kiemelkedő gazdasági eredményeket ért el az elmúlt években. Kína növekedésének megtorpanása az USA válsága miatt különösen érzékenyen érintené a latin-amerikai gazdaságokat, hiszen az ázsiai óriás áruik legnagyobb felvevőpiaca.

Az amerikai adósságválság előtt elemzők jelentős növekedést prognosztizáltak Latin-Amerikában; Argentína és Uruguay gazdasága például hét százalékkal bővült volna.

Akik bizakodnak

Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint „mindenképpen befektetéseket kell eszközölni a gazdaság diverzifikálása érdekében, hogy ne csak a nyersanyagokra koncentráljanak, így válság esetén szerteágazóbb alapokkal rendelkeznének, és további növekedést produkálhatnának”.

A JP Morgan nemrégen készített felmérése is bizakodó. A tanulmány rámutat arra, hogy mivel az elmúlt években folyamatosan emelkedtek a bérköltségek Kínában, és szinte elérték a mexikói munkások bérszínvonalát, így az Egyesült Államoknak sokkal jobban megéri majd Kínából Mexikóba – de akár Közép-Amerikába is – áttelepíteni a termelést, mert jelentős szállítási költségeket takaríthat meg. Az pedig, hogy az USA elvesztette tripla A hitelbesorolását, még jobban felértékelheti a kínai valutát, ami ahhoz vezethet, hogy Kína a belső fogyasztás felé fordul az export helyett – ehhez pedig magasabb bérekre van szükség.

A CEPAL (ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága) azonban úgy vélekedik, rövid távon egészen biztosan negatívan hat majd az amerikai adósságválság a térségre, elsősorban azért, mert csökken a nyersanyag-export, illetve kevesebb turista érkezik majd az USA-ból.

Brazília

Mindeközben Brazília hitelminősítését emelte a japán R&I, és így az elérte a BBB szintet – vagyis a befektetések biztonsága alapján a második lépcsőfokot -, hozzátéve, hogy „így még kisebb az esélye annak, hogy a kedvezőtlen világpiaci folyamatok negatívan érintsék az ország gazdaságát”. A szervezet 4%-os növekedéssel számol, amit azonban visszavethet a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelkedése, valamint a 2014-es labdarúgó világbajnokság megrendezésének költségei.

Dilma Rousseff elnök, bár bevallottan tart az amerikai adósságválság negatív hatásaitól, azt mondta, Brazília munkahely-teremtéssel és az ipar feljesztésével válaszol majd rá. A számok is mellette szólnak, hiszen a központi bank adatai szerint az ország devizatartalékai meghaladják a 350 milliárd dollárt, és csak Rousseff január elsejei beiktatása óta 62 milliárddal növekedtek. Augusztus másodikán indult útjára a Nagyobb Brazília elnevezésű program, amelynek keretében főleg a vasgyártás előmozdítását tűzték ki célul. Annál is inkább szükség van erre, mert az ország az elmúlt években nagy sikerrel csökkentette  a társadalmi különbségeket, így ezek az intézkedések az új középosztály védelme érdekében születnek, megakadályozandó, hogy újra szegénységre süllyedjenek.

Uruguay

Uruguay ezzel szemben óvatosabb. José Mujica elnök az „Elnök beszél” című rádióműsorban azt nyilatkozta, hogy ez nem jelenti azt természetesen, hogy „karba tett kézzel ülünk”, „folytatódnak a beruházások, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése”, de körültekintőek lesznek. Bár tart attól, hogy az USA problémái átterjednek Uruguayra is, szerinti az ország évekre elegendő devizatartalékai miatt nincs ok aggodalomra.

Chile

A régió másik nagy reménysége Chile, ahol a pénzügyminiszter, Felipe Larraín bejelentette, bár az ország gazdasága növekedést mutat, elkerülhetetlen, hogy az adósságválság miatt megtorpanás következzen be. Egy a napokban szervezett konferencián kitért a hónapok óta zajló, és egyre erőszakosabbá váló diáktüntetésekre is, szerinte ugyanis az oktatási reform végrehajtásához – a közhiedelmekkel ellentétben – nem lesz szükség adóemelésre.

Argentína

Cristina Kirchner is optimista. Egyik kampánybeszédében azt mondta, Argentínában „nincs szükség megszorító intézkedésekre, mivel az elmúlt nyolc évben keményen dolgoztunk”. Hozzátette, büszkeséggel tölti el, hogy a chilei diákok tüntetéseiken az argentinhoz hasonló oktatási rendszert követelnek. Argentína most a közelgő választások lázában ég. Azt azonban biztosra vélik, hogy ha kis mértékben is, de érezni fogják az amerikai válság hatásait.

Közép-Amerika

Közép-Amerika nyugodt. Costa Rica kivételével szinte egyik ország sem rendelkezik forgatókönyvvel egy esetleges válság esetére, holott éppen ez a térség szenvedheti el a legnagyobb veszteségeket. A világ egyik legboldogabbnak tartott országában arra készülnek, állami befektetésekkel védekeznének a gazdasági hanyatlás ellen.

Ezen országokból ráadásul igen sokan vándorolnak az Egyesült Államokba, az általuk hazautalt pénz, amely számos esetben az otthon maradt család jövedelmeit egészíti ki, egészen biztosan csökkenni fog.

Pénteken tanácskoztak az UNASUR pénzügyminiszterei Buenos Airesben, és bár Latin-Amerikában több regionális együttműködés létezik, egyelőre kevés jel mutat arra, hogy tagjaik közösen próbálnának szembeszállni a gazdasági problémákkal.