Számítógépes animáció megszámlálhatatlan Trabanttal

Ötven éve, 1961-ben épült a berlini fal. A mai nemzedékek számára  egy számítógépes animáció segít elképzelni, milyen is volt valójában.

Amint arról korábban beszámoltunk, Berlinben szombaton egy percre megállt az élet, így emlékeztek mindazokra, akiket menekülés közben lőttek agyon az NDK határőrei. Nem illik az ünnepi pillanatokhoz, de tény, hogy katasztrófális a német fiatalok történelemtudása: a legtöbbjüknek fogalma sincs, ki, mikor és miért építette a falat, amelynek darabjait ma már a bolhapiacokon árulják szuvenírként. A tudatlanság nem csak a fiatalok hibája: A berlini fal halálos áldozatai: sokan mégis élnek című cikkünkben olvashattak arról, hogy maguk a közelmúltat kutató történészek sem teljesen biztosak a dolgukban, ami a pontos adatokat illeti. 

A Deutsche Welle munkatársai készítettek egy számítógépes animáció, amely nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek el tudják képzelni, hogy is nézett ki a fal, amely kettészelt egy várost és egy országot. A videó igazán élethűen mutatja be, hogy milyen is volt a berlini fal és két oldala a nyolcvanas évek elején. 

Ami a nyugati oldalról egyszerűen egy magas falnak látszott, amelyre akár graffitit is lehetett fújni, az NDK állampolgárai számára többnyire megközelíthetetlen volt. Több méternyi határsáv választotta el a lakosságtól, jelzőrendszeres szögesdrótokkal, őrbódékkal és rendszeresen gereblyézett földes részekkel (hogy jól látsszanak a lábnyomok). Gépkocsis áttörést lehetetlenné tevő vasdarabok, szöges akadály… Mindezek között pedig egy templom, a Megbékélés Temploma, amely a keleti zónához tartozott, de gyülekezetének nagy része a nyugathoz került részben élt. A templomot a kommunista rezsim 1985-ben felrobbantotta, mert zavarta a terep átláthatóságát.

A film második részében egy, a német-német határ melleti NDK falu példáján mutatják be, milyen biztonsági intézkedésekkel akadályozták meg a kommunista országból való szökést. Már a határ előtt öt kilométerrel ellenőrizték az érkezőket, de a helyiek sem érezhették magukat teljesen biztonságban: a gyanús elemeket egyszerűen elköltöztették a vidékről a „féreg-akció” fedőnevű intézkedés keretén belül. Itt sárga és piros jelzőrakéták villantak, illetve önkioldó automata fegyver lépett működésbe, ha valaki megérintette a szögesdrótokat, a terület egyes részei pedig egészen 1983-ig (!) alá voltak aknázva.

Aki megnézi a videót, tudni fogja: ilyen volt a határ, és ezekre az intézkedésekre volt szükség, hogy a kommunista német állam meg tudja akadályozni, hogy lakosai a nyugati világba meneküljenek.

A videót ide kattintva nézheti meg.