Figyelemkeltés mesterfokon

A bolgár kormány eredményesen tudta magára hívni a lakosság figyelmét a Lukoil Neftochim kőolaj-finomító működési engedélyének a megvonásával. Elemzésünkben értékeljük a figyelemkeltést szolgáló kormányzati ad hoc intézkedést és annak következményeit. Választ adunk arra, hogy kinek állt érdekében a Balkán-félsziget legnagyobb kőolajexportőrének mellékvágányra tétele és megvizsgáljuk a legfrissebb lakossági közvélemény-kutatás eredményét is.

Bulgáriában az állampolgárok nem nézik nap, mint nap a svájci frank árfolyamát, a politikusok nem hoznak válságkezelő intézkedéseket – az Európai Unió második legalacsonyabb államadóssági mutatóval rendelkező tagállama, az infláció júliusban 0 százalékos volt, a külföldi befektetések a második negyedévben 10 százalékkal növekedtek, a Moody’s hitelminősítő intézet felminősítette az ország adósbesorolását. Habár kisebbségből kormányoz Bojko Boriszov, ugyanakkor mozgástere széles, vezetői stratégiája briliáns. Íme, egy példa arra, hogy mit csinálnak nyáron a bolgár politikusok.

A nyári parlamenti szünet beköszöntével a legtöbb országban lecsillapodnak a politikai kedélyek és a lakosság is hátat fordít politikusainak, ez alól Bulgária sem kivétel. Mint tudjuk idén október 23-án helyhatósági- és köztársasági elnökválasztások lesznek a balkáni országban, s ebből következőleg mindegyik párt hajrázni próbál az utolsó hónapokban.

A bolgár lakosság politikai ingerküszöbét, főleg a nyári hónapokban, viszonylag nehéz elérni, de a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt igazán kitett magáért a cél elérése érdekében. „Ha nem figyelnek fel kiváló politikai rendezvényeinkre, akkor kell valami váratlan esemény, ami felébreszti a közvéleményt” – valószínűleg ezt a gondolatot forgatták fejükben amikor Bojko Boriszov és illetékes miniszterei egy tollvonással megvonták az ország (és egyben az egész régió) legnagyobb kőolaj-finomítójának a működési engedélyét.

Július utolsó napjaiban Szimeon Djankov pénzügyminiszter és Vanjo Tanov, az állami Mitnicite Ügynökség (adó- és pénzügy) elnöke közös akcióban megvonta a Burgasz városában székelő Lukoil Neftochim mamutvállalat működési engedélyét és ezzel egy szempillantás alatt a médiumok kereszttüzében találták magukat. Tudni kell, hogy a Lukoil biztosítja a belföldi benzin- és gázolajkészletek 30-50 százalékát, valamint a repülőterek üzemeltetéséhez szükséges kerozin kizárólagos beszállítója. Bulgáriában a benzin fogyasztói ára az átlagfizetésekhez (~ 90-100 ezer forint) képest rendkívül magas, eléri a 2,5 leva/litert (350 forint). A lakosság az elmúlt hónapokban egyre nagyobb aggodalommal figyelte az üzemanyagárak növekedését és a kormány júliusi lépése pánikot okozott egy esetleges üzemanyaghiány kialakulása miatt.

A döntést kiváltó ok már több hónapja nyilvános volt – az elmúlt időben megszaporodott az illegális üzemanyag-kereskedés. Djánkov és Tanov elmondása szerint a Lukoil ellenőrizetlenül szállított üzemanyagot kereskedőknek és így elmaradt az államnak járó jövedéki adó befizetése az üzemanyagok után. A kormány többször is felszólította a vállalat vezetőit, köztük Valentin Zlatevet, a kőolaj-finomító igazgatóját, hogy kövessék a kőolaj mozgásának útját. A cél érdekében a kormány nyomkövető berendezések felszerelését javasolta a finomító több száz pontján. Zlatev és kollégái nem tettek eleget a kormány figyelmeztetésének, s így akár előreláthatónak is mondható a bekövetkezett intézkedés. Az ügy egyik részlete, hogy a kormány kellő megfontolásból csak a raktározási engedélyt vonta meg a Lukoil Neftochimtől, így leállt a finomítás, de a feldolgozott nyersanyagokat még ki tudták szállítani.

A következő napokban nem történt nagyobb áringadozás a belföldi üzemanyagpiacon, de az első következmények már érzékelhetőek – a repülőterek egyből értesítették Trájcso Trájkov energiaügyekért felelős minisztert, hogy már csak pár napra van elegendő tartalékuk. A kormány biztosította a repülőtereket, hogy nem lesz üzemanyaghiány, ugyanis két görög és egy-egy román és szlovák kőolaj-finomítóval már kapcsolatba léptek, valamint több napra elegendő mennyiséget szabadítanak fel a nemzeti tartalékból.

Hogy mi is volt valójában a kormány célja ezzel a lépéssel? Nyomásgyakorlás és figyelemkeltés. A miniszterek nyilatkozataiból nyilvánvalóvá vált, hogy az engedélyt csak ideiglenesen vonják meg azért, hogy ez idő alatt tárgyalhassanak a finomító vezetőivel. A kormány nyomást kívánt gyakorolni egyrészt a jövedéki adó befizetése miatt, másrészt pedig Oroszországot kívánta sarokba szorítani az emelkedő energiaárak miatt. 

A tárgyalófelek asztalhoz ültek, de mindkét oldalt kielégítő kedvező döntés nem született. A Lukoil Nemtochim vezetősége megígérte, hogy felszereli a megfigyelő berendezéseket, de óriási veszteség (havi 70,4 millió leva ~ 9,6 milliárd forint) érte a vállalatot az engedélynélküli időszakban. A finomító vezetősége nehezményezte a Mitnicite Ügynökség eljárását is amiatt, hogy nem megfelelően jártak el az engedély megvonásakor és jogi segítségért fordult a Legfelsőbb Adminisztrációs Bírósághoz (VASz). A VASz figyelembe vette az állam erőteljes függőségét a Lukoiltól és ideiglenesen visszaadta engedélyét az ügy teljes kivizsgálásáig. A bírósági per várhatóan 2012 őszéig fog elhúzódni. 

A kormány döntésének időzítése és interpretálása sok érdekes feltevést sejtet. Miért pont most? Egyértelmű, közelegnek az őszi választások, nyáron nincsenek parlamenti csatározások, ezáltal lankad a lakosság politikai elkötelezettsége.

Az engedély megvonását a kormány képviselői azzal indokolták, hogy a legnagyobb vállalatokra is vonatkoznak az állami szabályok és törvények, mindenkinek kell fizetnie illetéket. A parlamenti ellenzék pártjai nem tudták megtámadni a kormány „bátor” döntését – a szocialisták kampányfogásnak titulálták, a Kék Koalíció pedig megkésve helyeselte az intézkedést.

A Gallup és az Analízisek és Marketing Központ közvélemény-kutatók felmérései szerint a lakosság több mint 50 százaléka helyeselte Bojko Boriszov és embereinek a lépését. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy júliusban kizárólag a GERB tudta növelni szavazóbázisát az előző hónaphoz képest. A Gallup felmérése alapján, ha most vasárnap lennének a választások, akkor a GERB 33, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 21, a Kék Koalció közösen 9, a szélsőjobboldali Ataka 8, a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) pedig 7 százalékot érne el.

A kormánypárt szeptember 4-re ígérte nyilvánosságra hozni államfőjelöltjének kilétét, ugyanakkor a legtöbb médium Roszen Plevneliev regionális fejlesztésekért felelős minisztert sejti. A politikusok közkedveltségi ranglistájának képzeletbeli dobogóján három kormánypárti politikus helyezkedik el – Krisztalina Georgieva európai uniós biztos, Plevneliev és Bojko Boriszov kormányfő. A miniszterelnök megítélése négy, a pénzügyminiszteré pedig nyolc százalékkal javult a Lukoil elleni intézkedést követően.

Az államfői posztért folyó küzdelem második körébe várhatóan a GERB jelöltje és egy baloldali politikus fog bekerülni. Meglepetésre a megkérdezettek nagyobb része inkább a független Meglena Kuneva volt EU-biztost látná szívesebben Plevneliev ellenfeleként, mintsem a BSZP hivatalos jelöltjét, Ivajlo Kalfint. A felmérést végző szakemberek szerint Kalfin – aki köztudottan párton kívüli személy és volt külügyminiszter – nem tudja megszólítani a hagyományosan szocialista szavazókat. A szocialisták Kalfin személyén keresztül inkább a centrum irányába nyitnának. Érdekes kérdés, hogy kit fognak támogatni az első körben a DPSz török nemzetiségű szavazói, a háttérben sokan a Kék Koalícióval történő összeborulást sejtik. A felmérés szerint bárki jutna is be a második körbe, Plevneliev (ha ő lesz a kormánypárti jelölt) jönne ki győztesen a fordulóból.

Viszonylag kevesen nyilatkozták, hogy biztosan elmennek szavazni ősszel, a 90-es évek szavazásaira jellemző 80-90 százalékos részvételi arány manapság alig éri el a 60 százalékot. Az egyes pártok elnökjelöltjeinek a stratégiáját tanulmányozva legaktívabbnak Kuneva bizonyult, stábja hónapokkal a többi jelölt előtt útnak indult és országszerte szakmai tárgyalásokat folytat. Plevneliev többnyire miniszteri munkájához kapcsolódó rendezvényeken vesz részt – temérdek autópálya átadás, regionális fejlesztések helyszíneit látogatja. A többi jelöltet nem követi lényeges médiafigyelem.