Kelet-Ázsiát sem kerülte el a tőzsdeválság

A kelet-ázsiai tőzsdéket is elérte a pánikhangulat, a térség legfontosabb részvényindexei 2008 óta nem látott mélypontra kerültek a keddi kereskedési nap végére. A japán Nikkei 225 index 1,7, a dél-koreai Kospi 3,6, a hongkongi Hang Seng pedig 2,3 százalékos veszteséget könyvelt el, a Nikkei egyúttal a márciusi katasztrófa óta először zárt 9000 pont alatt. Egyes mutatóknak sikerült pozitív tartományba kerülni a keddi tőzsdezárásra, például az ausztrál S&P/ASX 200 index 1,2 százalékos növekedéssel zárt – számolt be a BBC. A szerdai napot már erősödéssel zárták a térség fontosabb részvényindexei, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve az USA alapkamatának 2013-ig való alacsony szinten tartásáról döntött.

„A piacokat egy növekedési pánik ingatta meg” – véli Kathleen Gaffney, a Loomis Sayles Kötvény Alap szakértője. „A befektetők attól tartanak, hogy a világgazdaság lassulása esetén az Egyesült Államok és Európa nem fogja tudni visszafizetni hatalmasra duzzadt adósságállományát” – nyilatkozta Gaffney. A kedélyeket az sem nyugtatta meg, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet az USA besorolását a legmagasabb szintről eggyel alacsonyabbra módosította, a kereslet az utóbbi napokban inkább a biztonságosabbnak vélt arany és svájci frank iránt nőtt meg.

Kína, mint az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezője, kiemelten érdekelt a pénzpiaci trendek alakulásában. Ha az adósságválság miatt Amerika gazdasága lelassul, az a főként exportra termelő kínai vállalatokat is sújtani fogja, de nem ez a legrosszabb alternatíva. Ha megvalósul a több szakértő által valószínűsített W alakú válság, vagyis újabb, akár a 2009-es recessziónál is nagyobb visszaesés elé néz a világgazdaság, az a felvevőpiacainak beszűkülésénél is nagyobb problémákat okozhat Kínának. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök „felelős politikák” bevezetésére szólította fel a nagymértékű adóssággal rendelkező országokat a piaci zavarok kezelése érdekében. A tőzsdeválsággal kapcsolatos első hivatalos megjegyzésében Ven nem nevezett meg konkrét államokat, csupán „érintettekként” hivatkozott rájuk.

Andy Hszie (Andy Xie) kínai közgazdász szerint szükséges volt a kormány véleményének kifejtése, mivel így megmutathatják a lakosságnak, hogy mindent megtesznek az ország kintlévőségeinek védelmében. Peking már megtette az első lépéseket a dollártól való függőségének csökkentése érdekében, az amerikai befektetések eladása azonban nem lenne célravezető, mivel csak fokozná a leértékelődést. Elemzők szerint Kínának folytatnia kell az amerikai állampapírok felvásárlását, mivel nincs más megbízható módszer devizatartalékainak növelésére.