Kelemen állítja, nem vesztegették meg

„Engem nem vesztegetett meg senki. Nekem köszönhető az a 140 millió dollár, amit a kulturális örökség megmentésére fordíthatunk” – szögezte le az Új Magyar Szónak Kelemen Hunor. A művelődési minisztert annak kapcsán kérdeztük, hogy egyes hazai civil szervezetek azzal vádolták a kulturális tárca vezetőjét: a verespataki bányabefektetést eszközlő Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat megvesztegette.

„Kelemen döntését – a saját minisztériumához tartozó szakértői bizottság véleménye ellenében – egy jelentős pénzösszeg motiválhatja” – vélekednek a bányaprojektet ellenző szervezetek.

Ezek képviselői felszólították Kelemen Hunort: vonja vissza azt a régészeti mentesítési bizonylatot, amelynek megadásával elhárult az aranykitermelés megkezdésének egyik legfontosabb jogi akadálya. A mentesítési bizonylat biztosítja a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentését, ugyanakkor azonban a Kirnyik-hegységben lévő értékes római kori leletek megsemmisítését jelenti.

„Különböző kutatásokat, jelentéseket rendeltünk a szakértőktől: ezek között volt pró és kontra vélemény egyaránt. A Verespatakot a világörökség részévé nyilvánítani hivatott UNESCO-projektet is körüljártuk, megvizsgáltuk, hogy milyen védettséget jelent ez. Tény, hogy valamennyit jelent, de nem hoz pénzt a beruházáshoz. A román államnak a költségvetésből nem volt pénze kulturális örökségvédelemre, régészetre” – magyarázta lapunknak a döntés hátterét Kelemen Hunor.

A kulturális miniszter hangsúlyozta: ha a beruházó garanciákat tud vállalni a kulturális örökségvédelem biztosítására, például arra, hogy a Hollókő megmarad, illetve a régészeti szempontból értékes területek nem kerülnek a kitermelési körzetbe, valamint ha a cég vállalja, hogy az épített örökség védelmére pénzt fordít, akkor a minisztérium részéről a döntésnek pozitívnak kell lennie.

Kelemen szerint az RMGC a hetvenmillió dolláros alap mellett, amit a verespataki örökségvédelemre fordít, létrehoz egy másik, szintén hetvenmillió dolláros keretet is, amelyből a szaktárca országos jelentőségű műemlékeket állít helyre.

„Olyan reprezentatív lista alapján dolgozunk, amely minden régióból javasol műemlékeket helyreállításra. Óriási szükség van arra, hogy újabb és újabb forrásokat keressünk erre a célra. Ilyen körülmények között döntött egyhangúlag a régészeti leletmentés mellett a szakbizottság. Ez azt jelenti, hogy a kitermeléshez a kulturális örökségvédelem szempontjából engedélyt adunk. Ettől még nem biztos, hogy lesz kitermelés, de örökségvédelem igen” – tájékoztatott Kelemen.

A művelődési miniszter szerint a kulturális örökségvédelmet nem szabad összemosni a ciántechnológiával kapcsolatos vitával. Mint Kelemen Hunor hangsúlyozta, a kulturális örökség állapota napról napra romlik. „Az elmúlt tíz-tizenegy év alatt, amióta a bányavállalat beszüntette a tevékenységét, nem történik semmi Verespatakon. Lehet még tizenegy évig sopánkodni, konferenciákat tartani, elsiratni Verespatakot, vagy lehet élni a lehetőségekkel” – fogalmazott lapunknak Kelemen Hunor.

Mint hozzátette, az elmúlt másfél évben három alkalommal járt Verespatakon, ebből kétszer magánemberként, utóbbi látogatásairól sem az önkormányzat, sem a befektetők, sem az ellenzők, sem a támogatók nem tudtak. „Egyik alkalommal három napot voltam ott úgy, hogy ott is laktam. Volt alkalmam megtapasztalni, hogy az a közösség mit gondol, mit tervez, mire vár” – hangsúlyozta.