Nagy Britannia: Az EU-ban, de nem az EU irányításával

A britek közt egyre nagyobb teret nyer az euroszkepticizmus. Sokan – köztük parlamenti képviselők is – azt hangoztatják, hogy Nagy-Britannia számára jobb lenne az Európai Unión kívül. William Hague brit külügyminiszter ezekkel a véleményekkel szállt szembe minap közzétett cikkében, ahol egyebek közt szóba került a nemrégiben elfogadott törvény az Európai Unió rendelkezései és Nagy-Britannia kapcsolatáról. Eszerint a jövőben népszavazás lenne szükséges azon uniós rendelkezések jóváhagyásához, melyek az Egyesült Királyságtól hatásköröket ruháznak át az Európai Unióra. Vajon megoldás-e ez a megrendült bizalomra az Unióval szemben?

Nagy-Britannia: az euroszkeptikusok országa

Az Angus Reid brit közvélemény-kutatási intézet által július elején végzett felmérés, amely során 2 ezer állampolgár véleményét hallgatták meg, alátámasztja a véleményt, miszerint a britek nagy része jelentős ellenérzéseket táplál az Európai Unióval szemben.

Az eredmények szerint a válaszadók többsége, 57 százalékuk, tartja úgy, az Egyesült Királyságra negatív hatással van az uniós tagság, míg csupán 32 százaléknyi gondolja úgy, hogy előnyük származik ebből.

A kutatás szerint, ha népszavazást tartanának az Európai Unióból való kilépés témájában, a britek fele, egész pontosan 49 százalékuk szavazna a kilépés mellett, s csak egynegyedük támogatná a bennmaradást.

Nem csupán a brit közemberek körében nyert teret az euroszkepticizmus. A Daily Telegraph által idézett jelentések szerint két meg nem nevezett miniszter hiszi úgy, az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit legjobban az EU-ból történő kilépés szolgálná; állítólag Steve Hilton, a brit miniszterelnök stratégiai igazgatója is osztja ezt a véleményt.

Hague: az Egyesült Királyság érdeke, hogy az Európai Unió része maradjon

William Hague brit külügyminiszter, akit egyébként a kabinet vezető euroszkeptikusának tartanak, július 16-án a The Sunday Telegraph által közölt írásában szembement az uralkodó véleménnyel.

A fő nézeteim Európával kapcsolatban nem változtak: az EU-n belül kell, hogy működjünk, de nem az EU irányításával. Minden rossz oldala ellenére az Európai Unió nagy előnye, hogy számos lehetőséget kínál Nagy-Britanniának. Ha tagságunk minden előnyét ki akarjuk használni, élénknek és aktívnak kell mutatkoznunk terveink kivitelezése során. Figyelnünk kell a lehetőségekre, amikor érvényesíthetjük érdekeinket.

Ezek alatt többek között új piacok létesítését, a Brüsszel által ösztönzött bürokrácia visszaszorítását érti, csakúgy, mint azon szabályozásokét, melyek a kisvállalkozások működését hátráltatják. Ezeket tartja egyébként a kormánykoalíció a válság utáni fellendülés kulcsának.

Emellett ide sorolja a partnerségi kapcsolatok kiépítését, nemcsak a legnagyobb politikai szereplőkkel, hanem minden egyes európai országgal, szem előtt tartva fontosságukat, „Máltától Finnországig”.

Hague elismeri, hogy jelen helyzetben az Európai Unió komoly problémákkal küzd, kiemelve az euróválságot. Nagy-Britannia számára ez egyrészt azt mutatja, hogy megérte a fontnál maradni, másrészt viszont, a közvetlen veszély mellett előrevetíti azt a távlati fenyegetést, hogy az euróövezet problémáiból eredő aggodalmak hatására az országok esetleg befelé fordulnak. S ez Nagy-Britanniának nem érdeke, Hague szerint „nagy hiba volna” figyelmen kívül hagyni.

Ám az előnyök kihasználása és a problémák kezelése a brit külügyminiszter szerint nem valósítható meg, ha nem kezdünk el foglalkozni a növekvő demokráciadeficittel, amely az Európai Unió intézményei és az európai polgárok közt lépett fel. A külügyminiszter szerint „a bizalom az Európai Unióban megrendült, és nem csak ebben az országban. Túl sokan gondolják úgy, hogy az Európai Uniónak elszenvedői, nem pedig alakítói.”

European Union Act 2011

A demokráciadeficit kezelésére William Hague példaként hozza fel a július 13-án a Felsőház által elfogadott törvényt.

Ez több kulcspontból épül fel. Egyrészt, a jövőben az Európai Unió alapszerződéseiben történt minden módosítást (emellett minden egyéb rendelkezést) amely hatásköröket ruház át az Egyesült Királyságtól az Európai Unióhoz, csak akkor fogadhat el a brit Parlament, ha azt előzetesen népszavazás hagyja jóvá.

Emellett, nyilvánvalóvá teszi a brit Parlament szuverenitását, azáltal, hogy minden egyéb, népszavazást nem igénylő módosulást az uniós joganyagban, legyen az bármilyen kis mértékű, külön törvény keretében ismer el a brit Parlament.

Hague a törvényt történelmi fejleménynek nevezte, amely visszaadja a demokratikus ellenőrzés lehetőségét a brit választópolgárnak. Szerinte az Európai Unió sikeres működésének kulcsa a demokráciadeficittel és a bizalom hiányával való leszámolás,  a törvény pedig erre nyújt megoldást azáltal, hogy a brit nép kezébe adja az ellenőrzést, emellett garanciát kínál arra, hogy az Európai Unió szerepe csak a szavazók jóváhagyásával növelhető.

Gömöri Roland

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »