Ismét Brüsszelből kritizálják a kormányt

További igazságügyi és korrupcióellenes reformokat kér az Európai Bizottság Romániától és Bulgáriától. A testület szokásos féléves értékelésében továbbra sem látja megnyugtatónak Bukarest és Szófia erőfeszítéseit, ami egyelőre kérdésessé teszi a két ország schengeni kilátásait is.

Négy és félévvel európai uniós csatlakozása után sem teljesíti maradéktalanul az EU-tagság feltételeit Románia és Bulgária, az Európai Bizottság szerdán publikált jelentésében ugyanis további igazságügyi és korrupcióellenes intézkedéseket kért a két új EU-tagállamtól. Jóllehet, a jelentés több területen is megállapítja, hogy Bukarest és Szófia jelentős eredményeket ért el az elmúlt félévben, több esetben viszont további erőfeszítéseket és világosabb elkötelezettséget kér.

Észrevételek

Románia – magas szintű korrupciós perek felgyorsítása; világos elkötelezettség a reformok mellett; közpénzek védelme; gyorsabb büntetőeljárások

Bulgária – szervezett bűnözés elleni harc; igazságszolgáltatás átalakítása; a vezetés világos elkötelezettsége a reformok mellett; vagyonelkobzásról szóló törvény mielőbbi elfogadása.

Románia és Bulgária a 2007. január 1-jei uniós csatlakozásának pillanatában nem teljesítette maradéktalanul az EU-csatlakozás feltételeit. Az igazságügy, az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc tekintetében hiányosságokat mutatott a két ország, a tagállamok ugyanakkor támogatták a csatlakozásukat, azzal a feltétellel, hogy az Európai Bizottság félévente értékelni fogja az erőfeszítéseiket az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretein belül.

A szerdai jelentésben az Európai Bizottság megállapítja, hogy mindkét országnak további intézkedéseket kell hoznia főként az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes harc területén, Bulgáriának viszont a szervezett bűnözés tekintetében is restanciája van.

Bulgária

Utóbbi kapcsán a Bizottság szóvivője megjegyzi, hogy a bolgár kormány elkötelezettsége nem kérdéses. „Az elmúlt félévben több reformintézkedést hozott, strukturális jellegű átalakítások indultak el az igazságszolgáltatás és a rendőrség együttműködésében, és erősebb jogi garanciák vannak érvényben az érdekkonfliktusok kiszűrésére” – mondta a jelentés bemutatóján Mark Gray, a Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő szerint ugyanakkor a legmagasabb szinten jelentkező korrupció ellen nem tett érdemi lépéseket Szófia, a szervezett bűnözés területén pedig további erőfeszítésekre lenne szükség. Mark Gray szerint nem egyértelmű az igazságszolgáltatás vezetésének elkötelezettsége sem amellett, hogy igazi újításokat eszközöljenek a rendszerben.

A jelentés szerint sürgős szükség lenne arra, hogy konkrét lépéseket tegyen Bulgária a bíróságok és a nyomozó hatóságok elszámoltathatósága és szakmai működése tekintetében. A bizottsági szóvivő kiemelte, a bírói kinevezések, a bírók teljesítményének és képességeinek értékelése terén is tényszerű előrehaladást szeretne látni Brüsszel.

Mark Gray hozzátette, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc során mérföldkő lesz az, ha a bolgár parlament végre elfogadja a vagyonelkobzásról szóló törvényt.

Románia

Románia kapcsán már kézzelfoghatóbb eredményekről számol be a bizottsági jelentés. Kiemeli, hogy Bukarest sokat tett a legutóbbi, 2010 júliusi éves értékelés óta az igazságszolgáltatás hatékonysága terén. A szóvivő felsorolása szerint pozitív elem az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség működésének új jogi alapra helyezése, az igazságügyi rendszer működésének felülvizsgálata, és az a hatástanulmány is, ami a román antikorrupciós stratégiát értékeli.

A korrupcióellenes harcot azonban gyorsítani kell – jegyezte meg Mark Gray, hozzátéve, hogy Romániában gyorsabban kell lefolytatni a legmagasabb szintű korrupciós pereket, hogy azok ne évülhessenek el. Brüsszel arról sincs meggyőződve, hogy a román kormány mindent megtesz a visszaélések megszüntetéséért.

Ezen felül a büntetőeljárások gyorsabb lefolytatását, a pénzmosás elleni harc felgyorsítását és a közpénzek elköltésének védelmét tekintve kér az Európai Bizottság azonnali intézkedéseket. Tanácsként adja a testület, hogy a vagyonelkobzás következetesebb használata látványosabb eredményeket hozhatna Románia számára.

Schengen

A CVM-jelentés nemcsak az igazságügyi és rendőrségi felkészültségről szól, de közvetetten kihathat Románia és Bulgária schengeni csatlakozására is. Bár a mechanizmuson belüli előírásoknak elvileg nincs közük a két országi schengeni felkészültségéhez, több tagország mégis ezzel kapcsolja össze a schengeni bővítést.

Franciaország és Németország, valamint az elmúlt időszakban már Hollandia is kijelentette, meg fogja akadályozni azt, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a határellenőrzés nélküli övezethez, hacsak a két ország nem tesz jelentős előrelépést az igazságszolgáltatás és a korrupció ellenes harc területén.

A június 9-i luxemburgi tanácsülésen több belügyminiszter kijelentette, a schengeni csatlakozás feltételeinek ugyan valóban megfelel Románia és Bulgária, de a szerdai CVM-jelentés fényében döntenek majd arról, hogy a szeptemberi miniszteri ülésen támogatják-e a két ország csatlakozását, vagy sem.

A tagállamok egyelőre nem nyilatkoztak. Németország még a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt megismételte, Berlin álláspontja nem változott, a két országnak lépéseket kell tennie az előrehaladás érdekében.

A Bizottság azonban ezúttal is egyértelművé tette, hogy a CVM-en belüli intézkedéseknek és a schengeni feltételeknek nincs közük egymáshoz, és „nem is lehet politikai kapcsolatot létesíteni a kettő között”. A testületi szóvivői azonban tudatában vannak annak, hogy a schengeni értékelés a tagállamok feladata, abban a Bizottság csak megfigyelői szerepben van.

A tagállamoknak tehát joguk van nemmel szavazni akármilyen megfontolásból az egyhangú támogatást igénylő schengeni bővítésre.

Meddig maradhat a CVM?

A testület minden nyáron teljes jelentést mutat be a CVM-en belüli előrehaladásról, télen pedig úgynevezett közbenső dokumentumot ad közre. A szerdán bemutatott értékelés volt sorrendben a kilencedik, és mint kiderült, a Románia számára meghatározott 4, Bulgária számára pedig 6 előírást továbbra sem teljesíti a két ország.

Mivel a CVM nem határoz meg semmilyen szankciót a nem megfelelő mértékű előrehaladás esetére, a folyamat lényegében a végtelenségig elhúzható. Információink szerint azonban a Bizottság szeretné, ha a CVM-et meg lehetne szüntetni még a 2013. július 1-jére tervezett horvát csatlakozás előtt, mondjuk jövő júliusban.

A Bizottság jelezte, jövő nyáron nemcsak az akkor esedékes féléves ellenőrzést végzi el a testület, hanem az ötéves előrehaladást is értékeli majd az EU.