Pakisztáni tábornokokat fizetett le Észak-Korea

Észak-Korea magas rangú pakisztáni hivatalnokokat fizetett le nukleáris technológiáért cserébe – ezt állítja az a levél, amit a pakisztáni atomprogram atyja juttatott el a nyugati sajtónak. Noha Phenjan és a megvádolt katonai vezetők tagadnak, valószínűsíthető, hogy Abdul Kadír Hánon túl a lezártnak vélt atombotrány több pakisztáni vezető fejét szedheti.

A pakisztáni atomprogram atyja, Abdul Kadír Hán (AK Hán) által közzétett levél szerint Észak-Korea nukleáris technológia megszerzése céljából magas rangú katonai vezetőket fizetett le Iszlámábádban. A Guardian múlt heti írásában egy nemrég nyilvánosságra került, 1998-ból datálódó levélre hivatkozik, amelyben egy phenjani hivatalnok – az észak-koreai Munkáspárt akkori titkára, Dzson Bjong Ho – arról értesíti Hánt, hogy „a 3 millió dollár már ki van fizetve” Dzsehangir Karamat tábornoknak, valamint „félmillió dollárral” és néhány ékszerrel lefizették Zulfikár Hán katonai vezetőt. Észak-Korea nem kommentálta a levelet, a kenőpénz elfogadásával megvádolt pakisztáni katonai tisztviselők pedig koholt vádakról beszélnek.

Az amerikai hírszerzés szerint a „titkos” felirattal ellátott levél akár valódi is lehet, tartalma ugyanis olyan bennfentes adatokat nevesít, amelyekről csak néhány embernek lehetett tudomása abban az időben. A levél eredetiségét támasztja alá az is, hogy Washington egy ideje rendelkezett információval háttérben zajló gyanús ügyletekről, de ezeket sosem tudta érdemben bizonyítani. Az Egyesült Államok egyébként évtizedek óta aggodalommal figyeli a térség nukleáris fegyverszerzésre kiélezett kapcsolatrendszerét, a régióban több kormány és terrorista csoport is azon dolgozik, hogy a nukleáris hatalmakat – Kínát, Indiát, Pakisztánt – megkörnyékezve atomfegyverhez, vagy annak elkészítéséhez szükséges technológiához jusson.

Washington gyanúja egyszer már beigazolódott: hat évvel ezelőtt AK Hán – az ominózus levél nyilvánosságra hozója – ellen indítottak vizsgálatot annak gyanújával, hogy Líbia, Irán és Észak-Korea számára urándúsításhoz szükséges centrifugákat adott el. Hán akkor több ügyről is vallott, bár később Iszlámábád megtiltotta az amerikai félnek, hogy kapcsolatot létesítsen Hánnal. A közelmúltban számos aggasztó hír látott napvilágot a régióban folyó nukleáris ügyletekről: Észak-Koreát Iránnal és Mianmarral való atom-együttműködéssel vádolták meg, míg Malajzia – ahol Hán hálózata a centrifugákat gyártotta – a feltételezések szerint Kína és Irán közti tranzitországként került a képbe.

Annak ellenére, hogy a washingtoni Közel-Kelet Politika intézet munkatársának, Simon Hendersonnak eljuttatott levél sem fejléccel, sem pecséttel nem rendelkezik, valódinak bizonyulhat. Olli Heinonen, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) volt szakértője elmondta, munkája során többször is olyan észak-koreai leveleket látott vagy kapott, amelyekről általában hiányzott a fejléc. A nukleáris csempészet tényét támasztja alá az is, hogy Siegfried Hecker amerikai fizikus Phenjanban tett tavaly novemberi látogatása során 1000 darab urándúsításra alkalmas, működőképes centrifugát mutattak be neki az észak-koreaiak. A fizikus elmondása szerint a gépek a pakisztáni P2-es modell alapján készültek, amit egyébként Pakisztán is törvénytelenül szerzett Európából. Abdul Kadír Hán egy pakisztáni televízió műsorban tett 2004-es vallomásában beismerte, összesen 4 ilyen típusú gépet juttatott el az észak-koreaiaknak.

A két ország közötti atomtechnológia cseréjének lehetősége 1996-ban merült fel, néhány phenjani közép hatótávolságú rakétákért fizetendő összeg késedelme miatt került szóba alternatívaként a nukleáris know how-val való kereskedelem. A Dzson Bjong Ho által írott levélben a pakisztáni fél megsürgetése mellett további nukleáris csereüzletekkel kapcsolatos kifizetéseket is nevesítenek. AK Hán elmondása szerint Dzson az 1990-es évek során találkozott az akkori pakisztáni elnökkel, Farook Legarival, valamint az ország nukleáris létesítményeit is felkereste annak érdekében, hogy észak-koreai mérnököknek munkát szerezzen. A pakisztáni–észak-koreai piszkos nukleáris ügyletek további bonyolódása mellett a levél azt is jelzi, hogy az egyszer már perbe fogott AK Hán korántsem az egyedüli magas rangú pakisztáni vezető, aki érintett volt a nukleáris proliferációban.

A levélben megnevezett pakisztáni katonai vezetők – AK Hán „kollégái” – voltak azok, akik elsőként kezdeményezték az atomprogram atyjának elszámoltatását és felelősségre vonását, ezért nem zárható ki a személyes bosszú lehetősége sem. David Albright, a Hán csempészhálózatáról írt könyv szerzője szerint az általa megszerzett dokumentumokban AK Hán saját magát leszámítva mindenkit felelőssé tesz a történtekért, beleértve Benazir Butto volt miniszterelnököt. Albright továbbra is úgy gondolja, Hán volt a háttérben zajló piszkos ügyletek motorja. „Iszonyatos hatalommal rendelkezett, amit a kapcsolatrendszere fejlesztésébe fektetett, céljai eléréséhez még az állami korrupciót is kihasználta”.