Nem volt meglepő a nyolc bank bukása

Nagy meglepetést nem okoztak, bár arra nem is volt érdemes számítani a péntek délután publikált európai banki stress-teszt eredményektől.

Első ránézésre nyugalomra adhat okot, hogy a vártnál jóval kevesebb intézet esetében jelzett bajt a teszt, ráadásul ezek pótlólagos tőkeigénye is elenyészőnek tekinthető: összesen 8 hitelintézetnek kellene 2,5 milliárd euróval javítania tőkehelyzetét ahhoz, hogy egy negatív gazdasági környezetben is a stabil maradjon a  tőkemegfelelése. (A 8 bankból ráadásul 5 spanyol takarékbank, amelyek nincsenek is a tőzsdén). Érdemes azért megnézni közelebbről az eredményt, ugyanis abból nem csak pozitívumok olvashatóak ki.  Ha az utóbbi fél év banki forrásszerzését is számba veszsük, akkor az látszik, hogy a legtöbb hitelintézet készült a mostani tesztre, és forrásbevonásokon keresztül erősítette saját tőkepozícióját, ami csupán annyira sikerült, hogy a 90 vizsgált intézetből kb. 20 esetében éppen hogy csak rezgett a léc, hogy átmenjenek. Az ő esetükben beleszámították az év eleji tőkeemeléseket, míg a teszthez használt egyéb banki eredmények szavatossága már némileg lejárt (tavaly év végi eredményeket vettek alapul). A 20 hitelintézet között ráadásul már meglehetősen nagypályás játékosokat is találunk, akik megingása lavinát indíthatna az európai tőkepiacon, ilyen akár a németeknél a Deutsche Bank, vagy a Commerzbank, de akár az olasz Unicredit és a francia Societe Generale esetében sem volt teljesen meggyőző az eredmény (a gyenge ketteshez szükséges Tier1 tőkemegfelelési mutatónak 6%-osnak kellett lennie, ezeknél a bankoknál átlag 6,5% körül ingadozott a mutató). Ráadásul tudjuk, hogy mind a DB, mind a Commerz hosszú távú programban van, ami pótlólagos tőkeemelést céloz, utóbbi az állami részesedést akarja így visszavásárolni. A 2,5 milliárd eurós tőkeigénnyel szemben hozta ki pár hónapja az S&P saját banki vizsgálatát, ami alapján az európai bankok tőkeigénye egy vészforgatókönyv esetén 250 milliárd euróra nőhet, ami elég figyelmeztető jel. Ha az igazság a félúton van, akkor is szembetűnő az 1:100-os arány a két teszt között. A piaci szereplők jelentős része szerint ezért nem véletlenül fog megismétlődni a tavalyi „baki” amikor nem sikerült valós képet adni a hitelintézetek tőkehelyzetéről, pontosan azért, mert a vészforgatókönyvekből kiszűrték azokat a változatokat, amelyek gyakorlatilag a mostani adósságkrízis eszkalálódásával számoltak volna. Akkor deklaráltan kinyilatkozták az európai vezetők, hogy nem akarnak sulykolni egy ilyen forgatókönyvet az egyébként is pánikoló piacokba. Csak hogy egy valós diagnózis nélkül esély sincs a célzott bizalomerősítésre, ezért a mostani eredményeket is inkább gumicsontnak fogják értelmezni a piaci szereplők egy része.Mi volt akkor hát az egész teszt értelme? Véleményünk szerint nem véletlen, hogy a péntek délutáni publikálást követően, Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke bejelentette, hogy csütörtökre csúcstalálkozóra hívja Brüsszelbe az állam- és kormányfőket, hogy a görög adósságstratégia és mentőcsomag végső megtárgyalják. A két történet csak látszatra nem függ össze, de valójában nem véletlen az időzítés. Az Európai Bankhatóságot (EBA) az uniós vezetők gyakorlatilag arra használták, hogy megvizsgálják, az európai bankok milyen mértékben lesznek képesek fedezni egy esetleges hozzájárulást a görög mentőcsomaghoz. Vagyis a teszt nem a bizalomerősítésről szólt, hanem érvként szolgálhat arra, hogy több nagy európai hitelintézetet bevonjanak a görögök kimentésébe. Ennek viszont nem lesz pozitív üzenete a piacok felé.