Megint a déli államok húzzák le Európát

A piaci nyugtalanság újabb hullámai érték el Európa partjait. A közös valuta biztonságát immár nem csupán a tovább emelekedő görög hiány, de olasz államadósság-válság is fenyegeti. A kedden ülésező uniós pénzügyminiszterek napirendre tűzték a hellén kötvénytörlesztés reformját és a mélybe zuhant olasz tőzsde támogatási kérdését is.

Miután a belpolitikai krízis feloldását követően július 2-án zöld utat kapott az újabb 8,7 milliárd eurós görög támogatási csomag, uniós berkekben az a hír járta, a vezetők az égei ország gazdasági helyzetének kérdéseiről csupán a nyári szünet után, ősszel folytatják újra a diskurzust. Azonban nem várt események más mederbe terelték a politikai folyamatokat, ugyanis Athénból és Rómából is kedvezőtlen piaci hír érkezett: harmadával ugrott meg a görög költségvetés hiánya az első félévben, így a deficit jelentősen felülmúlja az ország mentőcsomagjához vállalt célokat.

A bevétel 8,3 százalékkal 21,8 milliárd euróra esett, míg a kiadások az adósságtörlesztés tétele nélkül elérik a 33 milliárd eurót, négy százalékkal meghaladva az előzetes kalkulációkat. A pénzügyminisztérium szerint a deficit vártnál nagyobb mértékű emelkedéséért elsősorban a GDP csökkenése a felelős, ugyanakkor azt remélik, az év második felében az adó- és privatizációs intézkedések meghozzák a várt eredményeket.

A hiány további növekedése is szerepet játszhat abban, hogy ismét tárgyalóasztalra került a görög adósság bizonyos tételeinek leírása: amennyiben sikerülne fenntartható pályára állítani a görög államadósságot, az uniós vezetők elfogadnák, ha Athén egy új pénzügyi segélyprogram keretében leállna bizonyos kötvényadósságainak törlesztésével, írja a Financial Times egy magas rangú brüsszeli forrására hivatkozva.

A londoni napilap szerint az új uniós terv további adósságteher-csökkentő intézkedéseket is megfogalmaz az égei ország számára, mint például a hitelkamatok csökkentését és széleskörű kötvény-visszavásárlási programot. A Financial Timesnak név nélkül nyilatkozó diplomata szerint a segélyprogram részleteinek kidolgozása a nyár végéig nem várható, de egyezség esetén jelentős előmozdulást eredményezne a hiány mérsékléséért és az euró megerősítéséért folytatott immár másfél éves küzdelemben.

Az új görög támogatási koncepció a keddi uniós pénzügyminiszteri találkozó fő témája is, az egyeztetés azonban várhatóan ezúttal sem lesz zökkenőmentes, ugyanis a német-francia vezetés a görög kötvénytörlesztés elengedése helyett legfeljebb a refinanszírozás átütemezését tartja elfogadhatónak. A déli tagállamok sorában a hellén mellett az Olaszországot is fenyegető államadósság-válság az, melyről várhatóan még külön szót ejtenek a keddi találkozón.

Az aggodalmakat az olasz bankrendszer okozza, mivel egyes hírek szerint néhány olasz nagybank elbukhatott a héten nyilvánosságra kerülő stresszteszten, emellett az Intesa Sanpaolo SpA, Olaszország legnagyobb bankjának majdnem 6 százalékos esése a mélybe rántotta az olasz tőzsdét, írja az EUobserver. A helyzetről külön egyeztetést folytatott a hétfői nap folyamán Herman van Rompuy, José Manuel Barroso, Jean-Claude Trichet, Jean-Claude Juncker és Olli Rehn. A die Welt hírei szerint a találkozón szóba került az eurózóna segélytartalékának duplájára emelése is, melyből Görögország és Olaszország pénzügyi rendszerének megmentését fedeznék.

Ugyanakkor nem csupán ennek a két országnak a szénája áll rosszul az európai piacokon. A Moody’s múlt kedden megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Portugáliától, az addigi Baa1-es szintről Ba2-re süllyesztve a hosszú futamidejű portugál államkötvények osztályzatát. A cég három besorolási fokozatot azonnal átugorva befektetési szint alatti, vagyis spekulatív – piaci zsargonban bóvlinak nevezett – államadós-kockázati besorolásra ítélte az ibériai államot.

Matus Dóra

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »