Eddig csak ködösített a venezuelai kormány

Hugo Chávez csütörtöki bejelentése, miszerint három hete rákos daganattal műtötték, nem veszélyezteti az ország stabilitását – közölték venezuelai hivatalos források pénteken. „Az ország csendes. A hadsereg pedig fenn fogja tartani a békét” – tette hozzá Henry Rangel Silva, a hadsereg magasrangú tisztje.

A kormány, mely korábban ragaszkodott hozzá, hogy az államfő egy „egyszerű” medencetályog műtét miatt ment Kubába, pénteken módosított álláspontján. Egy reggeli tv-interjú szerint – melyet az ország egyik katonai vezetőjével, Henry Rangel Silvával készítettek – az ezredes meglátogatta az elnököt Kubában, aki jól van és újra önmaga. „Kicsit fellélegezhetünk. Nehéz napokon vagyunk túl, de az elnök felépülése sikeresnek látszik” – fogalmazott a vezető.

„A hadsereg fenn fogja tartani a békét, és várja a további parancsokat. Hugo Chávez még mindig az ország főparancsnoka, attól függetlenül, hogy épp külföldön van” – tette hozzá Silva. A katonaság vezetőinek egy demokratikus államban kötelessége megvédeni a nemzet alkotmányát – zárta beszédét az ezredes.

Időközben Chávez visszatért Venezuelába, nem egészen egy nappal az ország 200 éves függetlenségének állami ünnepére. Egy a Twitteren megjelent bejegyzésében úgy fogalmazott: „Végre hazatértem, nagyon boldog vagyok. Jó reggelt, szeretett Venezuelám! Köszönöm a Jóistennek. Ez a visszatérésem kezdete”. Az állami tv szerint pedig hétfő délutánra egy hivatalos beszéddel is készül az államfő.

Látni a fényt az alagút végén

„Kubai orvosok hetekkel ezelőtt kimutatták, majd eltávolították a rákos daganatot a testemből” – jelentette be Hugo Chávez csütörtök este az állami televízió egyik éjszakai műsorában. Az államfő ezt azzal egészítette ki, hogy kezelése jelenleg is zajlik. Arról azonban nem tájékoztatta a nézőket, hogy ez pontosan mit takar. „A tályog bizonyos részei rákosak voltak, de az operáció során ezeket komplikáció nélkül eltávolították” – fogalmazott Chávez. Később hozzátette: egy kiegészítő kezelést is alkalmaztak az orvosok, ami szintén eredményes volt. „Úgy tűnik, látni a fényt az alagút végén… Hálával tartozom a Jóistennek” – mondta el az 56 éves politikus.

Moises Naim politikai elemző szerint az elnök betegsége máris belső viszályhoz vezetett a kormánypárton belül. „Az igazi konfliktus Chávez támogatói között van, főként arról, hogy ki legyen az utód” – fogalmazott Naim. Ráadásul a napokban feltűnt Adan Chávez, az elnök testvére is, aki minden jel szerint magának szeretné a posztot.

Michael Shifter, az Inter-American Dialogue (Aelnöke hangsúlyozta: a közvélemény is sokat formálódott az államfő kubai tartózkodása, és az ominózus beszéd óta. „Még ha Chávez teljesen felépül is és visszatér az országba, betegsége azt mutatja, hogy ő is halandó. A meggyőződés, miszerint az államfő örökké kormányozni fog végleg megingott. Mostanra sokan el tudnak képzelni egy Chávez nélküli Venezuelát” – mutatott rá az elemző.

Papírról olvasott fel

A BBC egyik munkatársa szerint Chávez beszéd közben kissé megtörtnek tűnt. Mögötte, a háttérben az ismert dél-amerikai szabadságharcos, Simon Bolivár egyik portréja, valamint a venezuelai zászló volt látható.

A szöveget papírról olvasta fel, miközben sűrűn ellőrizte óráján a 15 percesre tervezett időkeretet. Hiányzott az az energikusság, ami korábbi kommentárjait jellemezte. Ilyenkor általában órákig beszélt rögtönözve, egyszerre ostorozva politikai ellenfeleit és vázolva a „XXI. századi szocializmus” vízióját.

„Elkövettem azt a hatalmas hibát, hogy sohasem figyeltem oda az egészségemre, vonakodtam a különféle szűrésektől” – tette hozzá az államfő. Majd így zárta üzenetét: „Most és a jövőben, mindig felül fogunk kerekedni. Nagyon köszönöm mindenkinek. Hamarosan visszatérek.Nincs idő szomorkodni.”

Chávez semmilyen jelét nem adta annak, hogy kubai tartózkodása alatt bárkire is átruházná a hatalmat. Venezuela alelnöke, Elias Jaua ezt megerősítve később szintén feltűnt a képernyőkön. „Nincs idő szomorkodni, ugyanakkor kötelességünk a felülvizsgálat, mind lelkesedésünkben, mind munkánk során. Egységre van most szükségünk.” – fűzte hozzá Jaua.

Chávez csütörtöki bejelentése az első hivatalos szereplés volt a műtét utáni három hétben. A venezuelai elnök szokása szerint minden fontos eseményt televíziós beszédekben kommentál, ezek azonban a június 10-ei operációt követően rendre elmaradtak. A hosszúra nyúló lábadozás ezért korábban találgatásokra adott okot a külföldi médiában az elnök egészségi állapotát illetően.

A kétségek szerda tájékán érték el a tetőpontot, amikor a kormány bejelentette: elhalasztják a latin-amerikai vezetők csúcstalálkozóját, melyet egyébként az országban rendeztek volna meg. Ekkor a vezetők arra hivatkoztak, hogy Chávez „szigorú orvosi kezelése” nem engedi meg az elnöknek, hogy elhagyja Kubát.

A múlt héten a politikus hívei közül többen is tagadták, hogy az államfőnek rákja lenne. Kedden és szerdán ráadásul olyan felvételeket vetített az állami televízió, melyeken Chávez jó fizikai állapotban sétálgat, valamint a volt kubai elnökkel, Fidel Castroval egyeztet. A videón a politikus a lassan védjegyévé váló tréningruhát viselte, miközben Castroval egy keddi kiadású napilapot olvasgattak. Noha az összeállítás jó színben tüntette fel az elnököt, egészségi állapotáról ekkor nem esett szó. Sőt az alelnök szerdai interjújában még úgy fogalmazott, hogy „hagyjunk kellő időt az elnök felgyógyulására”.

Másfél évtizede a hatalom csúcsán

A dél-amerikai ország ásványkincsekben rendkívül gazdag terület, ráadásul itt található a világ eddig feltárt legnagyobb olajtartaléka is. Ennek ellenére a lakosság jelentős része (60 százalék) még mindig szegénységi küszöb alatt él, sokan közülük a főváros körüli nyomornegyedekben laknak.

Hugo Chávez 1998-ban került hatalomra, majd szinte rögtön meghirdette az úgynevezett „bolivári forradalmat”, vagyis a XXI. századi szocializmust. Támogatói szerint az olajszektor államosítása, az ingyenes egészségügy, valamint a szociális programok segítettek felemelni a mélyszegénységben élőket Venezuelában. Kritikusai ezzel szemben a kubai mintát látják beteljesülni, és inkább a reformok negatív oldalát hangsúlyozzák, mint például a 25 százalékos infláció a 2009-es évben. Külpolitikai szempontból az ország megerősítette régióbeli pozícióját Chávez elnöksége alatt, főleg az Egyesült Államok ellen irányuló lépésekkel. Mások viszont az iraki, líbiai, illetve iráni közeledés miatt vonják kérdőre az államfőt.

2002 áprilisában Chávezt egy katonai puccs során eltávolítják posztjáról, ahová azonban 48 óra elteltével újból visszatér. 2004-ben már népszavazással próbálják leváltani, ami szintén sikertelennek bizonyul. Két évvel később, a 2006-os voksoláson pedig harmadszorra is megválasztják Venezuela államfőjének. Beiktatása után újabb államosítási hullám következik, főleg a tradicionálisan amerikai cégek által uralt energiaszektorban. Első politikai vereségét 2007-ben kénytelen elkönyvelni, amikor az elnöki hatalmat szélesítő referendumon majdnem elbukik. 2010-ben az ellenzék egy jelentős szeletet szerzett meg az országgyűlési patkóból, ezzel is nehezítve a kétharmados törvények keresztülvitelét Chávez és a szocialista párt számára.