Boldoggá avatták Scheffler János vértanú püspököt

Angelo Amato és Erdő Péter részvételével, Semjén Zsolt, Magyarország és Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettesének jelenlétében vasárnap Szatmárnémetiben boldoggá avatták Scheffler Jánost, Szatmár és Nagyvárad vértanú püspökét.

A maga nemében páratlan eseményen mintegy tízezer hívő vett részt a Székesegyházban és templom valamint a Szabadság tér közötti területen, képviselve a történelem viharai során sok országrészre szóródott magyarság valamennyi területén, a Kárpátaljától Magyarországon át Erdélyig és a Partiumig. A szertartáson kétszáznál több pap és 33 püspök vett részt. A szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek celebrálta, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa pedig felovasta a Szentatya levelét.

Jelen volt továbbá Francisco-Javier Lozano apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Ioan Robu bukaresti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Lucian Mureşan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus nagyérsek, metropolita, valamint Románia római és görög katolikus egyházmegyéinek püspökei, Pap Géza nyugalmazott református püspök, Kovács Sándor református esperes,  Mózes Árpád evangélikus püspök, Socolan Ioan ortodox esperes, továbbá számos magyarországi és külföldi püspök.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Semjén Zsolt és Markó Béla mellett a Habsburg királyi család képviselői (Habsburg Lotharingiai Mihály főherceg, Habsburg Kristina  valamint Habsburg György ), valamint Csehi Árpád, a Megyei Tanács elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Pataki Csaba alprefektus, Kereskényi Gábor, a megyeszékhely alpolgármestere, Erdei István, Varga Attila és Güntner Tibor Szatmár megyei parlamenti képviselők.

Erdő Péter beszédében „csodálatosnak és gondviselésszerűnek” nevezte a napot, amelyben az 1887-ben, Kálmándon született és 1952-ben a jilavai börtönben elhunyt Scheffler Jánost püspököt boldoggá avatják. Elmondta, hogy az 1910-ben pappá, 1942-ben pedig püspökké szentelt Scheffler az egyházi értelmiségiek sorsát teljesítette be, hisz mindamellett, hogy káplán, plébános, hittanár és gimnáziumi igazgató is volt, számtalan kánonjogi és egyéb tanulmánnyal járult hozzá a katolikus egyház szellemi gazdagodásához. Szimbolikus értékűnek nevezte, hogy a vértanú püspök boldoggá avatása egy napra esett a Jézus Szíve ünneppel, mely az ő munkásságának és tevékenységének következtében vált a szatmári egyházmegye búcsújává.

Angelo Amato megemlékezett arról, hogy a tavaly ősszel Nagyváradon boldoggá avatott Bogdánffy Szilárd vértanú püspök, Scheffler János közeli munkatársa és kollégája szintén sorstársává vált. „Romániát a vértanúk szomorú hazájává tette az embertelen kommunizmus”, mondta. Kihangsúlyozva, hogy Scheffler Jánostól megtanulhatjuk, miként „legyünk kitartóak és erősek a tízparancsolat és az evangélium megélésében”, hisz a boldoggá avatott püspök akkor sem volt hajlandó behódolni a kommunista hatalomnak, amikor előbb 1950-ben kényszerlakhelyére, Körösbányára száműzték vagy amikor 1950 tavaszán letartóztatták.

A püspök Istentől kapta hivatását, mondta, kiemelve: amikor 1945-ben XII. Piusz pápa a győri püspöki székbe helyezte át, akkor és kérte: maradhasson szeretett szatmári gyülekezetében. „Ez a pásztori szeretet érett az évek során hősies vértanúsággá”, jellemezte őt Erdő Péter.Nm. ft. Schönberger Jenő, a szatmári egyházmegye püspöke kiemelte, hogy Szatmárnémeti soha nem volt olyan egységes, mint Scheffler János tevékenysége alatt és hogy boldoggá avatása révén „eggyé forr mindannyiunk szíve Kárpátalján, Magyarországon, a Délvidéken és a Felvidéken”.

A szertartás végén dr. Klaus Metzl vikárius felolvasta Wilhelm Schraml passaui püspök üdvözletét, majd a hívek közösen elmondták a keresztény egyház legfőbb imádságát, ezt követően pedig elénekelték a Kölcsey Ferenc tollából kelt magyar himnuszt.