Nekimennek az eurószkeptikusoknak a lengyelek

Az EU soros elnökeként fel kívánja venni a kesztyűt az „új euroszkeptikusokkal” szemben, akik olyan fontos közösségi vívmányokat ásnának alá döntéseikkel, mint a schengeni határok szabad átjárhatósága – jelentette ki Varsóban brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva Donald Tusk lengyel kormányfő.

Az európai integráció egyik legnehezebb időszakában veszi át az elnökségi stafétabotot – közölte pénteken Varsóban brüsszeli tudósítókkal találkozva Donald Tusk, lengyel kormányfő, aki visszatérően hangsúlyozta, hogy az előttünk álló félév vezérfonala a közösségi módszer megerősítése lesz, amit érezhetően kikezdett a válság.

A miniszterelnök, aki pénteken ünnepélyes ceremónia keretében vette át az elnökségi teendőket magyar kollégájától, Orbán Viktortól, bírálta azokat az „új euroszkeptikusokat”, akik szavakban ugyan nagy integrációpártiak, a gyakorlatban azonban olyan döntéseket hoznak, amelyek gyengítik a közösségi vívmányokat. Mint rámutatott, neki nem a hagyományos euroszkeptikusokkal, hanem az előbbiekkel van gondja. Az aggasztó jelenségek közé sorolta a schengeni határellenőrzés visszaállításáról szóló vitát. „Néhányan talán elfelejtik, hogy az olyan alapszabadságok, mint a személyek szabad mozgása mit jelent Európának. Gondoskodnunk kell arról, hogy ne nyúljanak hozzá az EU alapértékeihez” – szögezte le a lengyel kormány feje, aki szerint a határellenőrzés visszaállítása helyett inkább az Unió külső határainak az ellenőrzését kellene megerősíteni.

Tusk az euróövezet periférikus országait sújtó államadósság-válságot hozta fel egy másik példaként. Úgy vélte, ahelyett, hogy egyes országoknak ajtót mutatnának, először a szabályokat kellene megszigorítani és mindenkivel betartatni. Mert az nem járja, hogy senki sem tartja magát a szabályokhoz, aztán csak a legnagyobb bajban levők orrára koppintanak rá, kitessékelve őket a klubból. „Igazságtalannak és képmutatónak tartom arra kérni országokat, hogy hagyják el az Uniót” – mondta. A lengyel miniszterelnök az EU érdekének nevezte az integráció folytatását.

A BruxInfo azt kérdezte a kormányfőtől, mit szól ahhoz, hogy Franciaország és Németország gyakran mások véleményének kikérése nélkül állapodnak meg fontos ügyekben. Donald Tusk válaszában mindenekelőtt leszögezte, hogy semmi kifogása nincs az ellen, hogy tagállamok egy csoportja őket érintő fontos uniós ügyekben külön egyeztessen. Emlékeztetett rá, hogy a visegrádi négyek is sűrűn tartanak külön találkozókat. Ezek általában hasznosak és elősegítik a kompromisszum-építést. Ám ha egyes országok külön találkozókat is tartanak, azt a lengyel kormányfő szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy egy-két állam ráerőltesse az akaratát másokra. Úgy vélekedett, hogy ezért is szükséges a közösségi módszer erősítése. „Nem kell haragudni a nagy tagállamokra, de gondoskodni kell arról, hogy ne éljenek vissza a potenciáljukkal” – tette hozzá. Tusk szerint az európai intézmények bölcs és okos kihasználása kínálja a legjobb módszert, ezért Varsó azon lesz, hogy megszilárdítsa a helyzetüket.

Donald Tusk és később pénzügyminisztere Jacek Rostowski is megerősítette, azt szeretnék, ha a pénzügyminiszteri tanács elnöke is részt vehetne az Eurócsoport ülésein. A miniszterelnök megérti, hogy az eurócsoport tagjainak jogukban áll, hogy külön találkozzanak, ám úgy vélte, hogy az Ecofin elnökének – nem tagként – is jelen kellene lennie, hogy első kézből tájékozódjon a döntésekről. „Ez nem presztízskérdés, hanem tájékozódási igény” – hangsúlyozta. „Hatékony koordinációra van szükség a pénzügyminiszteri tanács és az Eurócsoport között. Magyarország elnökségként nem volt jelen, ez furcsa” – közölte az újságírókkal a lengyel pénzügyminiszter.

A lengyelek minél előbb szeretnék lezárni a vitát a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomagról, amit a magyar elnökségtől örököltek. Rostowski emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament szeptemberre halasztotta a szavazást az ügyben, amit a maga részéről a kompromisszumkészség jeleként értékel.

Varsó a többéves keretköltségvetésről szóló vitának is „pozitív lendületet” kíván adni, ennek érdekében az összes érintett fél, közöttük az uniós intézmények és a nemzeti parlamentek bevonásával egy konferenciát szervez. Tusk kormányfő fontosnak nevezte, hogy tabumentes, komoly vita folyjon az EU jövőbeni finanszírozásáról és a kormányok hagyjanak fel a képmutatással.

A kormányfő arra számít, hogy október első felére írják ki a parlamenti választásokat Lengyelországban. Egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy nem számít olyan belpolitikai eseményre, ami árthat az elnökség működésének és akadályozhatja azt teendői ellátásában.

Donald Tusk arra készül, hogy ha elkészül, személyesen adja át Zágrábban az ország csatlakozási szerződéséről szóló okmányt. Jelezte, hogy a csatlakozási szerződés aláírására ősszel kerülhet sor. Külügyminisztere, Radoslaw Sikorski később úgy fogalmazott, hogy a szerződést Brüsszelben, Varsóban vagy Zágrábban írják majd alá. „Nem bánnánk, ha a dokumentumot „Varsói Szerződésnek” neveznék” – tette hozzá (a Treaty, vagyis a szerződés szót használta).

Sikorski azt is jelezte, hogy Lengyelország kész lenne átengedni a területén Moamer el Kadhafi líbiai vezetőt, ha elhagyná az országot és Fehéroroszországba menne száműzetésbe.