Mi lesz veled, Szudán?

Továbbra is kritikus a helyzet Szudánban. Múlt hét hétfőn ugyan a két országrész vezetése bejelentette, hogy megegyezett Abyei sorsát illetően, ám az ünnepélyes eseményt követő, kezdeti optimista hangulatnak a Dél-Kordofánban történt erőszakos események hamar véget vetettek. Fegyverszünetre egyelőre csak ígéret van.

Megegyezés Abyei tartománnyal kapcsolatban

Abyei tartomány demilitarizálásáról, illetve az etiópiai békefenntartó erők jelenlétének engedélyezéséről írt alá egyezményt Észak- és Dél Szudán. A hírt Thabo Mbeki egykori dél-afrikai elnök, a két fél között közvetítő politikus jelentette be. A térségben fel fognak állítani egy rendőri szolgálatot, valamint egy ehhez tartozó bizottságot, melynek elnökségét észak- és dél-szudáni tisztségviselők együttesen töltenek majd be.

Khartúm egy hónapja foglalta el a két országrész határán fekvő, vitatott tartomány fővárosát. Észak-Szudán e lépése – amellett, hogy több tízezer embert késztetett menekülésre – hatalmas nemzetközi felháborodáshoz vezetett, valamint a két fél közötti nyílt összecsapások újabb lehetőségét hordozta magában.

Az elmúlt hetekben az etiópai fővárosban, Addisz Abebában jutott egyezségre a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom (Sudan People’s Liberal Movement – SPLM) és a szudáni kormány.  A tárgyalások során a közvetítő szerepét Thabo Mbeki töltötte be, aki az eseményeket követően úgy nyilatkozott , hogy az aláírt egyezmény alapján a szudáni katonai erők kivonulásával lehetővé válik az etiópiai békefenntartó erők felfejlődése a tartományban. Hogy ez tényleg megvalósuljon, a közeljövőben találkozik a szudáni hadsereg, a dél-szudáni katonai vezetés, valamint Etiópia, ekkor kapják meg a békefenntartó erők a tényleges mandátumukat.

Abyei régióban május 21-e óta tartanak az összecsapások. Miután a khartúmi hadsereg bevonult a térségbe, megfenyegette az ENSZ-t, hogy lelövi a légterét megsértő, engedély nélkül berepülő gépeket – így a humanitárius segítségnyújtás is csak döcögősen jut el az érintettekhez. Márpedig elkelne a segítség: Szudán olajban leggazdagabb dél-kordofáni területét jelenleg észak-szudáni erők tartják megszállás alatt, miután június 5-én kiújultak a harcok a térségben.

Dél-Kordofán az a terület, ami Abyei-hez hasonlóan a déli országrészhez húz, ám azzal ellentétben nem tarthat népszavazást a jövőjéről – a 2005-ös békemegállapodás ugyanis kimondja, hogy a régió mindenképp Khartúm felügyelete alatt marad. Ami joggal ejti kétségbe a lakosságot, hiszen az 1983 és 2005 közötti polgárháborúban egységesen a déli törekvéseket támogatták. A gerillák a fenyegetettségük miatt a polgárháború lezárása után nem is szolgáltatták be fegyvereiket, így Khartúm most erővel próbálja azokat begyűjteni, tart ugyanis attól, hogy a peremvidéket idővel Dél-Szudán elfoglalja, kihasználva a helyi lakosság szimpátiáját.

Szemtanúk beszámolói szerint Észak-Szudán kormányerői a fegyverbegyűjtés ürügyével etnikai tisztogatásba kezdett, szervezett módon vadászva a núba etnikum tagjaira. Többeket megkínoztak, falvakat romboltak le, templomokat gyújtottak fel, a térségből eddig összesen 70 ezren menekültek el. Egy, a térséget figyelő civil szervezet (Sudan Democracy First Group – SDFG) szerint az északiaik tettei akár háborús bűncselekményeknek és népirtásnak is számíthatnak.

Időközben egy előzetes fegyverszüneti megállapodást sikerült megkötni Dél-Kordofán ügyében, ennek részleteiről a napokban folytatja a tárgyalást a három aláíró fél – Thabo Mbeki (közvetítőként), Malik Agar (az SPLM északi szárnyának vezetője) és Nafie Ali Nafie, a szudáni elnök megbízottja. A tervezet átfogó politikai és biztonsági rendezést tűzött ki céljául mind Dél-Kordofán, mind a hasonló helyzetben lévő (ám eddig viszonylag békésebb) Kék-Nílus esetében.

Amerikai kontra kínai befolyás

A szudáni konfliktust rendező egyezményt már az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Susan Rice is sürgette, aki a Biztonsági Tanácshoz intézett, az észrevételeit tartalmazó dokumentumban utalt a térségbe vezénylendő békefenntartók jelentőségére. Rice hozzátette, hogy az USA kezdeményezni fogja, hogy az etióp csapatok mandátumát BT-határozatban garantálják.

Barack Obama szintén a napokban adott ki nyilatkozatot a szudáni helyzettel kapcsolatban. Ebben egyrészt mélyen elítéli a dél-kordofáni térségben alkalmazott erőszakot, legfőképp az északi Szudáni Fegyveres Erők (Sudanese Armed Forces – SAF) által végrehajtott, civilek ellen irányuló légitámadásokat, v alamint az ENSZ békefenntartók megfélemlítését.

Felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha az USA nem tud kellő befolyást gyakorolni a térségben, ki veheti át a helyét? A kérdésre a kézenfekvő válasz Kína lenne. Az utóbbi időszakban Peking jó kapcsolatokat épített ki a függetlenedő Dél-Szudánnal, ugyanakkor támogatásáról biztosította Északot is. Mindezt viszonozta Khartúm kijelentése is, mely szerint Kína és Észak-Szudán kapcsolatára semmi sem jelenthet veszélyt, bárhogy is alakulnak a események a térségben. Ennek biztosítására utazott a héten Kínába Omar Bashir, Szudán elnöke. A hétfőre tervezett látogatás – ami rendesen kicsapta a biztosítékot nyugati körökben – egyébként egy napot csúszott, miután tisztázatlan okok miatt a szudáni elnök gépe nem érkezett meg Pekingbe. Kína előtt Iránt látogatta meg a szudáni delegáció.