Ezen múlik a horvát csatlakozás

Csütörtökön-pénteken tartják újabb csúcstalálkozójukat az EU tagállamok állam- és kormányfői, ahol az egyik kiemelt téma a horvát kérdés lesz. Hollandia az ország csatlakozása után is ellenőriztetné a horvátokat.

A csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó egyik vitatott témája a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása lesz, mert bár Horvátország igen fejlett, még néhány EU-tagállamhoz képest is, a délszláv háborúk utóhatásai azonban hátráltatták a csatlakozások lezárását. A horvát csatlakozási szerződés egyik legnehezebb fejezete, az igazságügyi és alapjogi kérdésekkel foglalkozó ugyanis kiköti az ország együttműködését a Hágában székelő nemzetközi törvényszékkel is. A tárgyalások lezárásához további három fejezetről kellene még megállapodni: a versenypolitikával, a pénzügyi és költségvetési intézkedésekkel kapcsolatos részekről, valamint az „egyéb kérdésekről”.

A mostani EU-csúcs a migrációs és a gazdaságpolitikai kérdések mellett a horvát kérdést is kiemelten kezeli majd, az EurActiv információi szerint pedig a Tanács olyan értelmű nyilatkozatot készül elfogadni a horvát csatlakozás ügyében, amelynek értelmében a Bizottság pozitív értékelése alapján az Európai Tanács is a csatlakozási tárgyalások lezárására szólít fel még június vége előtt, vagyis a magyar elnökség ideje alatt. A Tanács nyilatkozatának tervezete szerint a csatlakozási szerződést még az év vége előtt alá is kellene írni.

Mint ismeretes, a magyar uniós soros elnökség egyik kiemelt prioritása volt a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, ezért Magyarország sikere szempontjából is fontos lenne, ha a Tanács ilyen értelemben döntene.

Többen azonban egy ellenőrző, monitorozó mechanizmust szeretnének felállítani Horvátország folyamatos figyelésére. Emellett leginkább Hollandia és Franciaország érvel, bár az Európai Bizottság és a tagállamok többsége ellenzi az ötletet, bár Románia és Bulgária esetén szintén érvényben van egy hasonló intézkedés a két ország schengeni csatlakozásáig. Diplomáciai források szerint a román és bolgár esetben a csatlakozás után alkalmazott mechanizmusnak volt ugyan pár eredménye, de az EU nyomása sokkal inkább tud érvényesülni még a csatlakozás előtti időkben.

Zágráb számára azonban feltehetően elfogadható lenne egy „kiegészítő mechanizmus” a tárgyalások lezárása és a konkrét csatlakozás között, amelynek segítségével ezalatt az idő alatt az EU ellenőrizni tudná a horvát vállalások teljesítését.

Hétfőn Luxemburgban a horvát külügyminiszter, Gordan Jandrokovic azt mondta, Horvátország nem aggódik az ellenőrzések miatt, amelynek a módjairól már folynak a tárgyalások az EU tagállamai között. Jandrokovic szerint a kiegészítő mechanizmus még tovább motiválhatja a horvátokat, „de a legfontosabb dolog az, hogy az ellenőrzés a néhány tagállam esetében alkalmazott ellenőrzés szintjét ne érje el, mert ez mutatná, hogy az EU bízik Horvátországban” – mondta a külügyminiszter a román és bolgár példákra utalva.

Az EurActiv azonban úgy tudja, Hollandia egészen az ország schengeni csatlakozásáig akarná folytatni a monitorozást a bel- és igazságügyi kérdéseket illetően, ez pedig akár évekig is eltarthat, minthogy a csatlakozó tagállamokat nem minden esetben veszik fel azonnal a schengeni határok nélküli övezetbe is. Diplomáciai források szerint ezért a labda most a horvátoknál van, mert ha a nyugat-balkáni állam hajlandó vállalni a csatlakozása utáni ellenőrzéseket is egészen a schengeni tagságáig, valószínűleg a tagságát eddig fenntartásokkal kezelő Hollandia és Franciaország is elfogadná 28. tagállamnak.