Bolgár siker – irány Schengen

Eseménydús időszak figyelhető meg napjainkban a bolgár politikában, erről tanúskodnak az újságok címlapjain megjelenő hírek is. Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor elkerülhetetlen akadályok tornyosulnak továbbra is a balkáni ország előtt. A baloldali ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány ellen. Bojko Boriszov miniszterelnök szokásához híven érdekes fénybe burkolta az őszi elnökválasztást.

Ahogy várható volt, az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni övezethez. A szignifikánsnak nevezhető többség – 487 igen, 77 nem és 29 tartózkodó szavazat – a konzultációs eljárás következtében csak formalitás kérdése volt, ugyanakkor masszív nyomásgyakorlást jelenthet a jövőben. A két balkáni tagország 2007. január 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, viszont állampolgáraikat a mai napig megkülönböztető intézkedések sorozata állítja meg a schengeni határokon. A szavazáson inkább pártpreferencia volt tapasztalható, mintsem nemzetiségi hovatartozás – a nagy pártcsaládok támogatása döntőnek bizonyult a kérdésben. A végleges döntést az Európai Tanács fogja meghozni.

Komoly bírálat érte Szófiát az igazságszolgáltatás reformjainak elmaradása és a szervezett bűnözés elburjánzása miatt Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Finnország részéről. Az öt tekintélyes beleszólási lehetőséggel rendelkező ország korábban már kifejezte fenntartásait a túl korainak tartott csatlakozással kapcsolatban és további erőfeszítéseket követelt a bolgár kormány részéről.

A legnagyobb félelmet a csatlakozás iránt a helyi populizmus, a cigány bevándorlók és a drogcsempészek problémája kelti a fent említett országokban.

Az európai parlamenti pártok beszámolójukban leszögezték, hogy Bulgária és Románia teljesítette a csatlakozási kritériumokat, továbbá példaértékűnek titulálták a kiváló fekete-tengeri vízi határellenőrzést és a vízumkontrollt. Az Európai Parlament elvárja Bulgáriától, hogy akciótervet készítsen egy esetleges görög-török határon kialakuló rendkívüli helyzet kezelése érdekében.

Szófia több hónapig abban reménykedett, hogy a soros magyar Európai Tanács elnökség szavazásra bocsátja a csatlakozási kérdést a Tanács esedékes ülésén, de ez végül is a német-francia vétó miatt meghiúsult. Nem kecsegtetőek a kilátások 2011 második felében sem, a soron következő lengyel elnökség idején sem lehet számítani különb elbánásra. Egy érdekes hír felröppent azonban, mely szerint a június 9-10-én megtartandó külügyminiszteri találkozón akár „részleges” csatlakozásban is megegyezhetnek a tagállamok. Ez annyit jelent, hogy a határvédelem egyes részeit külön-külön kapcsolnák a schengeni zónához, elsőnek a repülőtereket és a légi folyosókat. Az európai diplomata körökben jártas források azonban egyértelműen több éves huzavonára hívták fel a két csatlakozás előtt álló ország figyelmét.

Bojko Boriszov miniszterelnök a hírt követően sajtókonferenciát tartott, melyben megköszönte az európai honatyáknak a megelőlegezett bizalmat, valamint kifejtette véleményét az októberi államfő-választásokról és az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról.  „A média képviselőinek mondom – jelöltetni fogom magam a következő köztársasági elnöki választásokra (szerk. 2016-ban). Sikeresen befejezem a megkezdett kormányzati ciklust, valamint a következőnek a felét” – nyilatkozta élcelődően a testőrparancsnoki múltja miatt is elhíresült kormányfő. Boriszov ezek után 65 millió leva értékben pénzbeli támogatást adott át hét országos hatáskörű kórháznak és megígérte, hogy 2014-ig közel 1 milliárd leva (1 leva ~ 136 forint) európai uniós pénz fog befolyni a bolgár egészségügybe.

„Gondolom, ezért akarják a bizalmatlansági szavazást ellenünk” – nyújtotta át a támogatásokat Boriszov, s közben ironikusan utalt a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) török-liberális párt benyújtott indítványára. A GERB 2009-es kormányra kerülése óta ez lesz a harmadik bizalmatlansági szavazás, előző év őszén a baloldali ellenzék az egészségügy elsorvasztásának vádjával kérte a képviselőket, hogy szavazzanak, idén januárban pedig Boriszov kért megerősítő szavazást maga és kormánya ellen. Mindkét próbálkozás a GERB sikerével zárult.

A mostani szavazás indoka a kormány instabil válságkezelő gazdaságpolitikája lesz. A bolgár alkotmány úgy rendelkezik, hogy a teljes kormánypolitika elleni indítvány esetében csak hat hónaponként lehet szavazni, ezért az ellenzéki pártok kiskaput használva csak ágazati politikákat jelölnek meg és így akár többször is kérhetik ezt a radikális jogorvoslatot. Ljutvi Mesztán DPSz-es politikus szerint a szavazásra júliusban vagy szeptemberben kerülhet sor. Szergej Sztanisev szocialista pártvezér szerint bőven lenne más támadási felület is a kormány ellen, de a többi parlamenti párt még nem jelezte esetleges támogatási szándékát.