A magánnyugdíj-pénzek sem változtatnak a gazdasági helyzeten

A magyar EU-elnökség kezdetén az egyik gyakran emlegetett újdonság az „Európai Szemeszter” volt, amelynek keretében az EU és a tagállamok egymás költségvetési és gazdaságpolitikai terveit ellenőrzik. A tagállamok ma kapták meg a bizonyítványukat a Bizottságtól, amit a kormányfők június 24-én fognak megtárgyalni egymással.

A magyar EU-elnökség kezdetén az egyik gyakran emlegetett újdonság az „Európai Szemeszter” volt, amelynek keretében az EU és a tagállamok egymás költségvetési és gazdaságpolitikai terveit ellenőrzik. A tagállamok ma kapták meg a bizonyítványukat a Bizottságtól, amit a kormányfők június 24-én fognak megtárgyalni egymással.

Az Európai Szemeszter azt jelenti, hogy a legfontosabb szakpolitikai kérdésekben a tagállamok az EU szintjén koordinált döntéseket hoznak, még azt megelőzően, hogy a nemzeti tagállamok a saját döntéseiket meghoznák. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi válság megmutatta, hogy a tagállamok gazdaságai nem függetlenek egymáséitól, és a jól gazdálkodó tagállamok többször kénytelenek a rosszul gazdálkodó tagállamokat megsegíteni. Az Európai Szemeszter keretében a tagállamok és az EU intézményei ellenőrzik egymás költségvetési folyamatait, nemzeti reformprogramjait, konvergencia-programját és az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásaikat (mint ismeretes, ilyeneket Magyarország és Csehország nem tettek). Ezt egyébként a Bizottság értékelése kifejezett negatívumként rója fel hazánknak.

A költségvetések ellenőrzésére azért van szükség, mert az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az EU intézményei és jogszabályai nem garantálják a felelős gazdálkodást, ugyanakkor az európai integráció jelenlegi szintjén a tagállamok egymásnak akkora károkat tudnak okozni, hogy kénytelenek a felelőtlenül gazdálkodó tagtársaikat megsegíteni.

A gazdaságpolitikák összhangjának megteremtése és a rossz gazdaságpolitikai gyakorlatok elkerülése szintén azért vált szükségessé, mert kiderült, hogy a nem versenyképes tagállamok nem képesek az integrációban a többiek helyzetének veszélyeztetése nélkül részt venni. A Nemzeti Reformprogramok célja (ennek megfelelője a Széll Kálmán terv bővebb, „angol” változata), hogy a tagállamok elérjék az Európai Unió által közösen vállalat gazdaságfejlesztési célokat, vagyis az Európa 2020 céljait.

Végül a konvergencia-programra és az Euró Plusz Paktum vállalásainak ellenőrzésére azért van szükség, mert a közös valuta, az euró, az európai egység hivatalos szimbóluma, fizetőeszköze, Gazdasági és Monetáris Uniójának alapja. (Magyarország, annak ellenére, hogy új alkotmánya megnehezíti az euró bevezetését, elvileg köteles volna a forintot euróra cserélni)

Az Európai Bizottság öt javaslatot fogalmazott meg Magyarország számára. Az első arra vonatkozik, hogy a nyugdíjvagyon államosítása miatti egyszeri kiadásnövekedéssel szemben a strukturális (állandó tényezőkön) alapuló deficit tovább romlott, amit meg kell állítani, amihez további fiskális lépésekre („megszorításokra”) volna szükség. Az egyszeri bevételeket a konvergencia-program középtávú céljainak megvalósítása érdekében kellene felhasználni.

Ahogyan az várható volt, az Európai Bizottság negatívan értékelte a kormánytól és az országgyűlési kormánytöbbségtől független Költségvetési Tanács és független elemző apparátusa, a Titkárság megszüntetését, hiszen ennek létrehozatala a legjobb európai és amerikai gyakorlatok alapján a 2008-as pénzügyi segély egyik kimondott feltétele volt, mivel ez a szervezet pont azt tette volna lehetővé, hogy az önálló elemző apparátussal nem rendelkező Országgyűlés kormánypárti és ellenzéki képviselői képesek legyenek a kormányzat költségvetési javaslatainak és a törvénymódosításoknak a forintban kifejezett hatását figyelembe venni. A második ajánlás tehát az apparátus nélkül létrehozott új Költségvetési Tanács működésének javítása, hogy képes legyen ellátni azokat a feladatokat, amelyekre január óta se mandátuma, se apparátusa nincsen.

A Bizottság szerint ellensúlyozni kell a kormánytöbbség által végrehajtott személyi jövedelemadó-átalakítás hatásait a legalacsonyabb jövedelműek vonatkozásában – lehetőleg a költségvetésre semleges módon.

Az Európa 2020 stratégiának megfelelően az értékelésben hangsúlyos szerepet kap a munkahelyteremtés. A nők foglalkoztatását az óvodai, bölcsödei és napközis férőhelyek bővítésével is segíteni kell. A közmunkaprogramot nem csak bővíteni kell, hanem képzési programokkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a legképzetlenebb munkanélküliek és más hátrányos helyzetű csoportok ténylegesen visszataláljanak a munka világába, a meglévő programokat pedig jobban össze kell kötni.

A Bizottság szerint a Széll Kálmán terv ambíciózus vállalkozás-barát intézkedéseit ténylegesen is valóra kell váltani, továbbá meg kell vizsgálni a KKV szektor támogatásának hatékonyságát, és azt, hogy miért jutnak olyan nehezen bankon kívüli forráshoz a kisvállalkozók.