Biztonság és kilábalás az Ázsia–Európa Találkozón

A hét elején a Gödöllői Királyi Kastélyban került megrendezésre a tizedik Ázsia–Európa Találkozó, melyen a két régió 46 országa a nem hagyományos biztonsági kihívásokról és gazdasági kérdésekről egyeztetett. A konferencia margóján Martonyi János külügyminiszter kétoldalú tárgyalásokat folytatott japán, dél-koreai és ausztrál kollégájával is.

A hét elején a Gödöllői Királyi Kastélyban került megrendezésre a tizedik Ázsia–Európa Találkozó (ASEM). A magyar EU-elnökség szervezésében létrejött eseményen a két régió 46 országának külügyminiszterei, valamint az Európai Bizottság és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) képviselői vettek részt. Az egyeztetések két fő témaköre a nem hagyományos biztonsági kihívások leküzdésében való együttműködés mélyítése, illetve a gazdasági válság hatásainak enyhítése és a szegénység elleni küzdelem volt.

Orbán Viktor miniszterelnök – a viharos időjárás által részben elmosott – megnyitóbeszédében sikertörténetnek nevezte az 1996 óta folyó találkozó-sorozatot, kiemelve, hogy a két földrész együttműködése a gazdasági válság utáni megújulás egyik kiindulópontja lehet. A magyar elnökség képviseletében Martonyi János külügyminiszter a két régió közti interdependenciát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a gazdasági világválság és a japán katasztrófa határokon és földrészeken átnyúló hatásai rávilágítottak az együttműködés fontosságára.

Biztonsági kérdések

Az első plenáris ülésen Martonyi az atomenergiai szektor biztonságának kérdését helyezte a középpontba, mint mondta, a japán katasztrófa azt bizonyította, hogy a „szokásos út” már nem járható, leszögezte továbbá, hogy a nukleáris biztonság és a környezetvédelem terén egyaránt a megoldások közös keresése a legjobb megoldás a felmerülő problémákra. Ugyanezt húzta alá a találkozót követő sajtótájékoztatón Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az esemény levezető elnöke is, hozzátéve, hogy a két régiónak számos közös érdeke van, mely területeken kiemelt fontosságú a felek partnersége. Macumoto Takeaki japán külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a terrorizmus elleni küzdelem, a katasztrófaelhárítás, a nukleáris biztonság, a klímaváltozás vagy a nukleáris nonproliferáció mind olyan kihívások, amelyekben Ázsia és Európa országainak közös érdeke az együttműködés.

Ashton szerint az energiabiztonság mellett új típusú kihívásként jelentkezik az élelmiszer- és a vízhiány is, mely témát a plenáris vita során számos ország kiemelt. Egyes délkelet-ázsiai országok szerint e terén jelentős előrelépést jelentene, ha az ASEM a technológiai és tudományos együttműködés javítására is törekedne, míg más államok az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének szerepét növelnék. A találkozón tárgyaltak a tengerbiztonságról és a kalózok elleni küzdelemről, továbbá a kiberbiztonság kérdéséről is.

Kilábalás és fejlődés

A találkozó második napján a gazdasági válságból való kilábalás került terítékre. Martonyi kifejtette, a válság nemcsak kihívás, hanem egyben esély is, ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a jövőben a nemzeti és nemzetközi gazdasági és kereskedelmi intézkedéseknek a protekcionizmus helyett a kapcsolatok liberalizálására kell törekedniük. A külügyminiszter követendő példaként említette az EU Európa 2020 névre keresztelt növekedési programját, illetve az elnökség egyik prioritásának számító, a regionális együttműködésre építő Duna-stratégiát is.

A második plenáris ülés egyik fő témája a szegénység csökkentését illető közös felelősség volt, kiváltképp az ASEM nemcsak földrajzilag, hanem a jóléti viszonyok tekintetében is igen erősen diverzifikált tagságának fényében. A felek zárónyilatkozatukban aggodalmuknak adtak hangot a fellendülés országokon belüli és régiók közötti egyenlőtlenségeivel kapcsolatban, továbbá kifejezték a G-20-ak által lefektetett, a világgazdaság erősebbé tételére és az újabb válságok elkerülésére vonatkozó célok iránti elkötelezettségüket. Habár a konferencián nem tárgyalták a kérdést, a laoszi külügyminiszter országa támogatásáról biztosította Christine Lagarde IMF-elnöki jelölését, ugyanakkor ausztrál kollégája, Kevin Rudd úgy fogalmazott, hogy a dinamikusan fejlődő Ázsia is erős jelölteket vonultat fel.

Kétoldalú kapcsolatok

Az ASEM mellett Martonyi kétoldaú tárgyalásokat folytatott japán, dél-koreai és ausztrál kollégájával is. Martonyi Macumoto Takeaki külügyminiszterrel közösen tett sajtónyilatkozatában a „hagyományosan és különlegesen jó” japán–magyar kapcsolatokat dicsérte, kiemelve a két ország közös értékrendjét, továbbá biztosította Macumotót az EU–Japán szabadkereskedelmi egyezmény megkötésének támogatásáról. Macumoto kijelentette, Tokió nagyra értékeli Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta végbement fejlődését, továbbá hangsúlyozta a két ország együttműködési szándékát az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálásában, illetve közös célként jelölte meg a kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok erősítését.

A Külügyminisztérium kommünikéje szerint a dél-koreai Kim Szunghvan egyetértett az országába irányuló magyar mezőgazdasági és fogyasztási termékek exportjának növelésével, továbbá érdeklődést mutatott a paksi erőmű bővítésének ügyében is. A két ország a kulturális és oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzéséről is egyeztetett, míg Magyarország támogatásáról biztosította Szöul Észak-Korea irányában folytatott politikáját.

Az ASEM-en először részt vevő Ausztrália külügyminiszterével, Kevin Rudd-dal folytatott megbeszélésén Martonyi közös munkacsoport felállításáról állapodott meg a két ország közti gazdasági kapcsolatok erősítésére. Rudd, aki Orbánnal is találkozott, emlékeztetett rá, hogy a szigetországban 75–100 ezer magyar él, így Ausztrália rokonszenvvel tekint Magyarországra. A felek egy társadalombiztosítási egyezményt is aláírtak, továbbá biztosították egymást az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára való pályázataik kölcsönös támogatásáról.