Összeomlott a perui tőzsde az új elnök hírére

A perui elnökválasztás másnapján szinte azonnal óriásit zuhant a limai értéktőzsde vezető indexe. A részvényárak néhány óra alatt 12,5 százalékot estek. A 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta nem történt ehhez hasonló eset a latin-amerikai országban. A vasárnap rendezett elnökválasztáson alig 3 százalékos különbséggel győzött a 48 éves baloldali-populista ex-ezredes, Ollanta Humala. A Kitekintő munkatársa Limából tudósít.

Az eredmények hétfői kihirdetését követően már kora reggel 8,7 százalékot gyengült a részvények értéke. Ezért később átmenetileg fel is függesztették a kereskedést a limai értéktőzsdén.

Ekkor Hemberto Speziani, a Confiep Vállalati Szövetség vezetője felszólította Ollantát, hogy nyugtassa meg a piacokat. „Szükség van végre egy világos koncepcióra… főleg a külföldi bányász és gázkitermelő cégek megadóztatását illetően” – emelte ki Speziani rádióinterjújában. A vezető nyomatékosította: Humalának amilyen gyorsan csak lehet ki kell jelölnie pénzügyminiszterét.

A vasárnap rendezett elnökválasztáson egyébként rendkívül szoros küzdelemben, a szavazatok 51,5 százalékával győzött a 48 éves volt alezredes, Ollanta Humala. Ellenfele, a konzervatív Keiko Fujimori – aki mellesleg a perui ex-diktátor, Alberto Fujimori lánya – 48,5 százalékot kapott.

Mindent megígért nekik

A választások éjszakáján Humala azt ígérte az őt éltető tömegnek, hogy elnökségével gazdasági fellendülést és szociális reformok együttesét fogja végrehajtani a 29 millió lakosú dél-amerikai országban. Terve kísértetiesen hasonlít a volt brazil elnök, Luiz Inácio „Lula” da Silva gazdasági elképzeléseihez. 

„Meg kell oldanunk a kialakult egyenlőtlenségek problémáját. Ehhez pedig itt vagyok én” – fogalmazott Humala. A frissen megválasztott elnök hozzátette: „Továbbra is fenn kell tartanunk az ország gazdasági nyitottságát, ugyanakkor fejleszteni kell a hazai ipart is”.

Ollanta korábban többször is elhatárolta magát a jelenlegi venezuelai elnöktől, Hugo Cháveztől. Noha erős a gyanú, hogy a radikális baloldali államfő pénzügyileg támogatta Humala 2006-os elnöki kampányát, ahol az ex-alezredes másodikként végzett.

Ezzel kissé ellentmondásos, hogy országos kampányának utolsó napján Humala úgy fogalmazott: nem változtat Peru eddigi gazdaságpolitikáján, de mindenképp szeretné csökkenteni a kialakult egyenlőtlenségeket, megváltoztatni a nyugdíjrendszert, növelni a minimálbér összegét, valamint a jelenleginél jobban megadóztatni a külföldi nagyvállalatokat. Ezen kijelentése tovább növelte az amúgy is igen érzékeny befektetők bizonytalanságát.

Noha a latin-amerikai országban a szegénységi ráta jelentősen csökkent az utóbbi néhány év során, a perui lakosság egyötödének még mindig nincs vezetékes ivóvize.

Közben Ollanta egyik korábban megválasztott alelnöke, Omar Chehade bejelentette: az emberi jogi visszaélések miatt 25 évet kapott idősebb Fujimorit nagy valószínűséggel átszállítják egy rendes fegyházba az eddigi „luxusbörtön” helyett.

Comandante Humala

Az egykor alezredesi posztot betöltő Ollanta egy 2000-ben indított sikertelen fegyveres felkeléssel vált ismertté a perui közéletben. A puccs-kísérlet célja az akkoriban távozását fontolgató Alberto Fujimori elmozdítása volt. Az ügyvéd-katona családból származó frissen megválasztott elnök 1992-ben részt vett a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso) néven ismert maoista terror-szervezet elleni fegyveres akciókban, később pedig harcolt az Ecuador ellen vívott háborúban is. Humala 2006-ban egyszer már indult elnökválasztáson – akkor második helyen végzett a most leköszönő Alan García mögött.

A legnagyobb kételyek Ollantával szemben főleg külföldi partnerségi kapcsolatait érintik. A venezuleai elnök, Hugo Chávez egy ízben nyilvánosan is „jó katonájának nevezte” a volt alezredest. Noha Humala mindig is tagadta, hogy követni fogja Chavez gazdasági programját, erős a gyanú, hogy az elnök pénzügyileg támogatta 2006-os kampányát.

A külföldi befektetők félelme Humalával szemben, hogy növelni fogja a kivetendő adókat a bányászati iparágban (ez a perui GDP egy igen jelentős része), másfelől fokozni szeretné az állam befolyását olyan startégia szektorokban, mint például az elektromos áram.Noha a Moody’s hitelminősítő cég szerint Humala nem jelent reális veszélyt a külföldi befektetőkre, a perui tőzsde sokáig érzékenyen reagált az elnökjelölt győzelmi esélyeire. A chilei elnök szintén kétségét fejezte ki, sőt, utalt a két ország viszonyának „radikális megváltozására” is Ollanta győzelme esetén.

Klopfstein-László Kornél

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »