Lendületben Bulgária volt uniós biztosa

Meglena Kuneva, Bulgária volt európai uniós biztosa hivatalosan is jelöltette magát az ősszel esedékes köztársasági elnöki választásokra. A népszerű szakember személyében veszélyes kihívóra talált a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) egyelőre még ismeretlen jelöltje. Hivatalosan polgári, pártoktól független platform áll Kuneva jelöltsége mögött, de több ellenzéki párt már kifejezte szándékát, hogy felsorakoznának mögötte egy elfogadhatatlan GERB-jelölt esetében. Időközben a bolgár parlamentben heves viták alakultak ki a nem rég kirobbant etnikai zavargások és a Legfelsőbb Bírósági Tanács (VSzSz) tagjainak kiléte miatt.

Bulgária első európai uniós biztosa hivatalosan június 6-án regisztráltatja magát az október 23-án sorra kerülő köztársasági elnöki választásokra. A hírt a szófiai Radison Hotelben tartott, széleskörű érdeklődést kiváltó sajtókonferencián közölte Kuneva szóvivője. A bolgár törvények szerint pártfüggetlen jelölt csak kezdeményezési bizottság támogatásával indulhat államfői választásokon. Kuneva bizottságának számos ismert (és vagyonos) közéleti személyiség a tagja, többek között Szlávi Trifonov médiaguru, Iván Todorov ügyvéd, Georgi Csapkanov szobrász, Doni énekes, Iglika Trifonova filmrendező. Kuneva politikai kampánymenedzsere Boriszláv Cekov lesz, aki a Stabilitás és Jólét Nemzeti Mozgalom (NDSzV – volt cárista párt) pártvezetőségének a tagja.

A legjobb uniós biztosnak is megválasztott Kuneva szakmai stábja messziről sem nevezhető függetlennek és polgárinak, ugyanis több, a megelőző szocialista kormány idején miniszterhelyettesi tisztséget is betöltő személy is részt vesz a kampányban. A Sztanisev-kormány adminisztrációért felelős miniszterhelyettese, Marija Devizieva lesz Kuneva szervezeti stábvezetője az elkövetkező öt hónapban.

A kétségkívül balliberális kötődésű Kuneva jelölését riadalommal fogadta a bolgár jobboldal számos képviselője. Biztos szakmai rátermettsége megkérdőjelezhetetlen, européer személyisége frissítően hatna a bolgár belpolitika egészére és talán a legfontosabb, hogy botrányoktól mentes szakmai előélete csábító lehet a lakosság széles körében.

Kuneva egyértelműen középről szándékozik felépíteni szavazóbázisát, a parlamenti sorokból kiesett NDSzV egyből felsorakozott volt képviselőjük mögé. Érdekesség, hogy Bulgária utolsó cárja, Szimeon Szakszkoburgotszki is Kuneva rendíthetetlen támogatói közé tartozik – a 2001-2005-ig tartó időszakban miniszterelnökként regnáló uralkodói leszármazott lehet Kuneva egyik legstabilabb finanszírozója is, így biztos alapokról indulhat a választásoknak a politikusnő.

A volt európai ügyekért felelős minisztert a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) több erős platformja (Pernik, Gábrovo, Druzsba) is támogatná a megmérettetésen. A szocialisták elnöke, Szergej Sztanisev sem zárta ki a lehetséges támogatást, ugyanakkor burkoltan kifogásolta, hogy Kuneva nem kötődik eléggé a párt által képviselt baloldali értékrendhez. A párton belül többen ellenzik a lendületes biztos jelöltségét – rajta kívül nagyon sok neves szocialista aspiráns is ringbe szállna ősszel. A bolgár politikai élet örök taktikusa, a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz), amely hagyományosan nem indít önálló jelöltet a választáson, hajlandó lenne támogatni Kunevát a második fordulóban. Ahmed Dogán pártja néhány hónappal ezelőtt még magát Szakszkoburgotszkit jelölte volna, így egy hozzá közeli személy nagyon is reális választás lenne a török párt számára. Sokáig az a hír járta, hogy Kuneva elnökhelyettes-jelöltje az a Kaszim Dál lehet, akit nemrég kizártak a DPSz soraiból, ugyanis szembekerült Dogánnal. Dál májusban több tüntetést is szervezett a Sólyomként elhíresült pártelnök ellen, ezáltal megtörte a DPSz török lakosság körében mutatott egyeduralmát.

Kuneva hozzáállása a választásokhoz szintén egyedülálló. Politikai vetélytársaival (Volen Sziderov, Boriszov) ellentétben, mellőzve a nagy médiafelhajtásokat az országot járta és szociológusokkal, helyi érdekképviseletekkel tárgyalt. A Gallup kutatóintézet érdekes felmérést végzett – Kuneva a jelenlegi állás szerint egyedül Bojko Boriszov kormányfőtől kapna ki a választásokon (33 – 27 százalék arányban). Ugyanakkor legyőzné a bolgár belpolitika legnépszerűbb politikusát, Roszen Plevenliev (GERB) regionális fejlesztésekért felelős minisztert, valamint Cvetán Cvetánov belügyminisztert.

Időközben parázs szócsaták és heves politikai állásfoglalások tarkították az országgyűlés legutóbbi ülését. A GERB azt a meglepő döntést hozta, hogy a Legfelsőbb Bírósági Tanács tagjainak több mint egy éve elhúzódó jelölését június 17-ig véglegesen le kell zárni. A hír hallatán Dusána Zdrávkova, a GERB soraiból kizárt korábbi európai parlamenti képviselő hevesen támadta volt pártját, azzal vádolva őket, hogy saját embereiket akarják a Tanács székeibe helyezni. Zdrávkova szerint a GERB szándékosan határozott ilyen váratlanul a dátumról, ugyanis így az ellenzéki pártoknak nem lenne lehetőségük egyeztetni egymással a jelöltektől. Cvetán Cvetánov belügyminiszter felháborodottan visszautasította a volt brüsszeli képviselő szavait, s még azt is hozzátette, hogy a GERB hajlandó lenne akár visszalépni is jelölési jogától, hogy ezzel is demonstrálja egyeztetési hajlandóságát a többi párttal.

Az ülés az Ataka és a DPSz nyilatkozataival folytatódott, melyben a két párt egymást vádolta a nem rég kirobbant etnikai zavargások miatt. Mindkét párt azért bírálta Cvetánovot, hogy nem lépett fel szakszerűen a másik féllel szemben. A szokásoknak megfelelően a szakmainak induló vitát személyeskedő beszólások, xenofób és fasiszta vádak valamint történelmi túlkapásokat felelevenítő felszólalások követték – ez is szerves része a bolgár belpolitika színes világának.

Milanov Viktor

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »