Az ezredes győzött a diktátor lányával szemben

Szoros küzdelemben, a szavazatok mintegy 51 százalékával a baloldali-populista Ollanta Humala nyerte a perui elnökválasztás második fordulóját. Ellenfele, a konzervatív Keiko Fujimori – az ex-diktátor Alberto Fujimori lánya – 48 százalékot kapott a vasárnapi voksoláson. A Kitekintő munkatársa Limából tudósít.

A legfrissebb exit-poll adatok szerint a 48 éves volt alezredes, Ollanta Humala szerezte a legtöbb szavazatot (51,4 százalék) a perui elnökválasztás második fordulójában. A vele szemben induló jobboldali-populista Keiko Fujimori a szavazatok 48 százalékát kapta. Érdemes megjegyezni, hogy Keiko édesapja a különböző emberi jogi visszaélések miatt 25 éves börtönbüntetését töltő, ex-diktátor Alberto Fujimori.

Keiko az eredmények kihirdetését követően úgy nyilatkozott: tiszteletben fogja tartani a választás eredményét. Noha kiemelte, mindenképp szeretné megvárni a szavazatok hivatalos összeszámlálását.

Az Ipsos-Apoyo gyorsfelmérése szerint az ország 18 régiójából tizenhatban Humala szerezte meg a többséget. Fujimorinak mindössze kettőben, a fővárosban (Lima), illetve Callaoban sikerült felülkerekednie.

Peruban, dél-amerikai szokás szerint erős elnöki rendszer működik. A közvetlenül választott elnök a kormány és az állam feje is egyben, ő jelöli ki a miniszterelnököt is. Általános- és elnökválasztásra ötévente kerül sor, ahol mindenkinek kötelező szavazni 18 és 70 éves kor között. Ha valaki ezt nem teljesíti, büntetésképp egy 18 és 180 sol (1200-12.000 forint) közötti összeget kell fizetnie. A legutóbbi, 2006-ban tartott voksoláson a baloldali-centralista APRA jelöltje, Alan Garcia került ki győztesen. Noha a latin-amerikai országban a szegénységi ráta jelentősen csökkent az utóbbi néhány év során, a perui lakosság egyötödének még mindig nincs vezetékes ivóvize.

Az első körben már győzött

Az áprilisi első fordulót a szavatatok 31 százalékával egyébként szintén Ollanta nyerte. Keiko ekkor másodikként mindössze 23 százalékot kapott. Politikai elemzők szerint Fujimori csak azért juthatott tovább, mert az egyaránt 20 százalék körül végző centrista jelöltek, Alejandro Toledo korábbi elnök és Pedro Pablo Kuczynski korábbi miniszterelnök megosztották a mérsékeltek szavazatait. A perui választási törvény értelmében, ha az első fordulóban egyik elnökjelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor a két legtöbb voksot kapott jelölt újra megmérkőzhet egymással.

Az Economist brit gazdasági lap az áprilisi választás után úgy fogalmazott, hogy nehéz lenne elképzelni két kevésbé vonzó, és még kevésbé hozzáértő politikust egy 29 milliós lakosú ország élére. Ezt csak tetézte Mario Vargas Llosa, perui Nobel-díjas író későbbi kijelentése, melyben a két jelölt közötti dilemmát úgy jellemezte, mint a rák és AIDS közötti választást.

Míg a két forduló között Keiko főleg Rudy Giuliani volt new yorki polgármester támogatásával igyekezett szavazatokat szerezni, addig Humala az idősebb Fujimori rémtetteivel próbálta növelni népszerűségét. Keiko apját 2009-ben ítélték el korrupció, emberi jogi visszaélések és tömeggyilkosságra való utasítás vádjával. A Transparency International szerint ő volt a hetedik legkorruptabb vezető a világon.

Új Chávezzel riogatnak

A mostani eredmények tudatában sokan attól tartanak, hogy – Bolívia, Ecuador és Venezuela után – Ollanta győzelmével Peru is a keményvonalas baloldali útat választja majd. Ami egyrészt együtt járhat a nyugati mintának ellentmondó kormányzással, valamint teljes iparágak államosításával, ugyanakkor a szegényebb rétegek számára jelentős szociális juttatásokat jelenthet.

Egy nemrégiben a CNN-nek adott interjújában Ollanta tagadta, hogy egy Chávez-stílusú reform bevezetését tervezi. „Amikor forradalomról beszélünk, az oktatás forradalmát értjük alatta” – mondta Humala. Majd így folytatta: „A saját jövőnket kell építenünk. Nem hiszem, hogy a venezuleai modell érvényes lenne Perura is.”

Humala ezredes

Az egykor alezredesi posztot betöltő Ollanta egy 2000-ben indított sikertelen fegyveres felkeléssel vált ismertté a perui közéletben. A puccskísérlet célja az akkoriban távozását fontolgató Alberto Fujimori elmozdítása volt. Az ügyvéd-katona családból származó frissen megválasztott elnök 1992-ben részt vett a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso) néven ismert maoista terror-szervezet elleni fegyveres akciókban, később pedig harcolt az Ecuador ellen vívott háborúban is. Humala 2006-ban egyszer már indult elnökválasztáson – akkor második helyen végzett a most leköszönő Alan García mögött.

A legnagyobb kételyek Ollantával szemben főleg külföldi partnerségi kapcsolatait érintik. A venezuleai elnök, Hugo Chávez egy ízben nyilvánosan is „jó katonájának nevezte” a volt alezredest. Noha Humala mindig is tagadta, hogy követni fogja Chávez gazdasági programját, erős a gyanú, hogy az elnök pénzügyileg támogatta 2006-os kampányát.

A külföldi befektetők félelme Humalával szemben, hogy növelni fogja a kivetendő adókat a bányászati iparágban (ez a perui GDP egy igen jelentős része), másfelől fokozni szeretné az állam befolyását olyan startégia szektorokban, mint például az elektromos áram.

Noha a Moody’s hitelminősítő cég szerint Humala nem jelent reális veszélyt a külföldi befektetőkre, a perui tőzsde sokáig érzékenyen reagált az elnökjelölt győzelmi esélyeire. A chilei elnök szintén kétségét fejezte ki, sőt, utalt a két ország viszonyának „radikális megváltozására” is Ollanta győzelme esetén.