Athén lehívhatja a hitel következő részletét

Több hetes csúszással megegyezéssel zárult le pénteken a nemzetközi trojka felülvizsgálati missziója Athénban. Ha a görög kormány új vállalásai elnyerik a politikai támogatást, Görögország legkorábban július elején juthat hozzá a soron következő, 12 milliárd eurós hitelrészlethez. Athénnak azonban már júniusban törlesztenie kell lejáró adósságait.

Több héten át tartó tárgyalássorozat után az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) szakértőiből álló nemzetközi trojka technikai szinten megállapodott a görög kormánnyal az egy éve futó görög program kiértékeléséről és a következő, sorrendben negyedik hitelrészlet folyósításáról. Ha a szakértői szinten elért megállapodás a következő napokban megkapja a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának és az Eurócsoportnak a politikai jóváhagyását, a következő, 12 milliárd euró összegű hitel lehívására a Bizottság közleménye szerint valamikor július elején kerülhet sor.

Ez azért is érdekes, mert Athénnak már júniusban lejár egy nagyobb törlesztő részlete, és egyelőre nem tudni, hogy nemzetközi finanszírozás híján miből fogja fedezni azt. A görög kormánynak mindenesetre az eddigieken túlmenő konszolidációs és strukturális kötelezettségeket kellett vállalnia cserébe azért, hogy hozzáférhessen a három évre összesen 110 milliárd eurós hitelkeret negyedik, 12 milliárdos részletéhez.

De még ennél is többről van szó, hiszen a mostani, egy hónapra elnyúlt felülvizsgálati misszió sikeres lezárásához arra is szükség volt, hogy az IMF garanciákat kapjon az Európai Uniótól arra, hogy Görögország a következő 12 hónapban sem fog csődöt jelenteni, különben a valutaalap szabályai nem engedik meg, hogy folyósítsa az esedékes 3 milliárd eurós kölcsönt. Így aztán a görögök által vállalt újabb megszorítások gyakorlatilag a belépőkártyát jelentik egy következő, jól értesült források szerint 60 milliárd eurót kitevő újabb mentőcsomaghoz, ami ahhoz szükséges, hogy Athén a 110 milliárd eurós hitelcsomagot követően is törleszteni tudja jövőre az adósságait. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy a nagyjából egy éve elfogadott program hipotézisétől eltérően Görögország 2012-ben sem lesz képes arra, hogy visszatérjen a pénzpiacokra.

Arról azonban éles vita alakult ki az EU-n belül, hogy milyen formában bocsássák Athén rendelkezésére a 60 milliárd eurós összeget. Az Európai Központi Bank az eurózóna tagországainak és az IMF-nek a szerepvállalását forszírozta, míg Berlin inkább azt szeretné, ha a magánbefektetők is kivennék részüket az adósság lejárati idejének meghosszabbításával, vagy a lejárt és visszafizetett hitelek visszaforgatásával. A Financial Times szerint Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke azt közölte a Luxembourgba látogató George Papandreu görög kormányfővel, hogy a magánbefektetőkkel kötendő önkéntes megállapodás is a végleges alku része lesz. Ennek mikéntjéről még döntést kell hozni, amire az FT szerint nem kizárt, hogy június 14-én kerül sor az Eurócsoport külön erre a célra összehívandó ülésén.

A görög kormány a trojkával kötött megállapodásban ambiciózus középtávú fiskális stratégia mellett kötelezte el magát, ami lehetővé teszi a 2011-es és a középtávú költségvetési célok elérését. A stratégia része a közszféra jelentős mértékű áramvonalasítása, állami tulajdonban lévő cégek szerkezetátalakítása vagy bezárása és a járulékok ésszerűsítése, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok megkímélése mellett. A költségvetés bevételi oldalán a kormány csökkenteni fogja az adókedvezményeket, megemeli a vagyonadót és fokozza a harcot az adóelkerülés ellen.

Az athéni kormány a privatizációs program felgyorsítására is kötelezettséget vállalt. Ennek levezénylésére egy szakmailag független privatizációs ügynökséget hoznak létre és elkészítették a magánkézbe adandó vagyontárgyak kimerítő listáját is. Az a cél, hogy 2015 végéig 50 milliárd euró bevételre tegyenek szert a privatizáció révén, aminek segítségével számottevően csökkenthető lenne az államadósság.

A szerkezeti reformok kiterjesztéséről és felgyorsításáról is megállapodás született. Az athéni kormány a következő hónapokban megkülönböztetett figyelmet fordít majd az idegenforgalom lendületbe hozására és az export útjában álló akadályok lebontására.

„A görög hatóságok legújabb kötelezettségvállalásai lényegesek a költségvetés fenntarthatóságának a helyreállításához és a fenntartható növekedés és a nagyobb foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséhez. A szerkezeti reformok hatékony és olajozott végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú, főleg a közegészségügyben, a munkaerőpiacon, valamint a közlekedési és az energia ágazatban” – hangsúlyozta Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. Rehn szerint a vállalt görög intézkedések maradéktalan végrehajtása megnyitja majd az utat az előtt, hogy az Eurócsoport további lépéseket mérlegeljen, annak érdekében, hogy Görögország folytathassa az ilyen gazdaságpolitikát. A biztos újfent felszólított minden politikai erőt, hogy tegyék félre a nézeteltéréseiket és hagyják jóvá a program fő céljait az ország talpraállása érdekében.