Határviták borzolják a kedélyeket Szudánban

Rohamosan fogy az idő Dél-Szudán függetlenedéséig, a problémák viszont ezzel szemben sokasodnak. A határvidékeken fellángoló erőszak miatt már többen előre félnek a polgárháború esetleges kiújulásától, de a déli országrésszel folytatott harcok mellett északnak már az ENSZ-szel is sikerült hajba kapnia.

Abyei megszállás alatt

Nem sokat változott a helyzet azóta, hogy Szudán hadserege a közelmúltban megszállta a hónapok óta heves viták tárgyát képező Abyei körzet központját. Ugyan több tervezet is született a helyzet megoldására, de eddig egyetlen olyat sem sikerült találni, amely az összes érintett felet kielégítette volna. Az eredeti elképzelések szerint – többszöri felszólítás ellenére – az északi csapatok nem vonulnának ki a két országrészt elválasztó Bahr al-Arab folyótól északra található területről. A határvonal megválasztása nem véletlen: Khartúm így kívánta biztosítani, hogy az északi kormányhoz sok szállal kötődő és a területet használó misseriya nomád törzs érdekei ne sérüljenek.

Északon emellett úgy képzelik el a továbbiakat, hogy július 8-áig a khartúmi kormány venné át a terület igazgatását, utána pedig – Dél-Szudán függetlenedésével – egy közös észak-déli tanács felügyelné Abyeit. Az ENSZ szudáni békefenntartó missziója (UNMIS) mandátumának ugyancsak július 9-ei lejártával pedig észak nem kérne többet a szervezet jelenlétéből, a békefenntartói feladatokat ezután az Afrikai Unió „hatékonyabb” és „afrikaibb” fegyveresei látnák el.

Az északi tervek nem arattak osztatlan sikert: délen hallani sem akarnak Abyei rotációs rendszerű felügyeletéről, szerintük a jogtalan megszállás következtében kialakult helyzetet nem egyoldalú megoldásokkal kéne rendezni. Északnak és délnek végül sikerült megállapodnia a nagyjából 2100 kilométernyi közös határvonal demilitarizálásáról, az egyetlen probléma ezzel viszont az, hogy Abyei miatt még mindig nincsenek végleges határok, úgyhogy a helyzet végleges rendezése továbbra is várat magára.

Az ENSZ sem nézte szótlanul, hogy a békefenntartók elküldésével Szudán a szervezet hatásköreibe piszkált bele. Egy szóvivő elmondása szerint egyedül a Biztonsági Tanácsnak áll jogában eldönteni, hogy az UNMIS mandátumát meddig hosszabbítják meg, a szudáni vezetés csak a kívánságait fejezheti ki a kérdést illetően, így a kivonulás iránti igényükről Ban Ki-mún főtitkárhoz eljuttatott levelet is ekként fogják kezelni.

Az északi megszállás civil áldozatainak száma már 100 körüli, illetve dél-szudáni becslések szerint az erőszak elől menekülők száma eléri a 150 ezret is, az ENSZ ezzel szemben mindössze 30-40 ezer menekülttel számol. A George Clooney által megálmodott Satellite Sentinel Project jelentése egybecseng azokkal a déli véleményekkel, hogy a Szudáni Hadsereg fegyveresei háborús bűnöket követtek el, a szervezet szóvivője szerint a műholdképeken látható lángoló kunyhók és csapatmozgások komoly aggodalomra adhatnak okot.

A gazdag olajkészletekkel rendelkező Abyeiben a dél-szudáni népszavazással egy időben kellett volna referendumot tartani arról, hogy a terület melyik országrészhez kíván tartozni. A voksolásra azóta sem került sor, észak és dél között komoly vita folyik arról, hogy a nomád misserya törzs tagjai is szavazhatnak-e, vagy pedig csak az őslakos dinka törzset illeti meg ez a jog.

Határviták máshol is

Miközben észak zokszó nélkül elfoglalta Abyeit, egyre hangosabban követeli, hogy a déli Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (Sudan People’s Liberation Army, SPLA) fegyveresei vonuljanak ki a két országrész határán található Dél-Kordofán és Kék-Nílus tartományokból. Ugyan a déli vezetés már bejelentette, hogy Abyei miatt nem kívánnak újabb háborút kirobbantani, többen mégis attól félnek, hogy esetleg ez a két terület adhat okot a harcok, legvégső esetben pedig a polgárháború kiújulására.

Dél-Szudánban a több évtizednyi polgárháborút lezáró átfogó békeegyezmény értelmében januárban tartottak népszavazást a függetlenedésről, amelyen 99 százalékos részvétel mellett több, mint 99 százalék voksolt a függetlenség mellett.