Nem a spanyol uborka okozza a hasmenésjárványt

Nem a Spanyolországból származó uborka okozza az immár 15 áldozatot követelő európai véres hasmenésjárványt – közölte a hamburgi egészségügyi intézet. A német hatóság szerint a baktériumot ugyan megtalálták a vizsgált spanyol zöldségeken, de a megbetegedett emberek szervezetében a coli baktérium másik törzsét mutatták ki. Értesüléseink szerint a botrány nyomán átalakítják az uniós gyorsriasztási rendszert.

A schleswig-holstein-i egészségügyi hatóság kedd délután bejelentette: mégsem a Spanyolországból származó uborkák okozzák az Európa-szerte terjedő véres hasmenésjárványt. A hamburgi intézet szakértői sajtótájékoztatón közölték, a Spanyolországból származó, fertőzöttnek hitt két uborkaszállítmányból mintát vettek, és bár abból valóban kimutatták a coli baktériumot, de mint kedd délutánra kiderült, a megfertőződött emberek székletében a baktérium más törzstípusát mutatták ki, amiből arra következtetnek, hogy a járvány okait máshol kell keresni.

A május közepe óta terjedő véres hasmenésjárványnak eddig 15 áldozata van, és körülbelül 200 ember állapota továbbra is válságot. Több mint 1200-an betegedtek meg eddig a coli baktériumtól, leginkább Németországban, de regisztráltak megbetegedéseket Ausztriában, Dániában, Svédországban és Hollandiában is.

Bár német kormányilletékesek mindig is igyekeztek óvatosan fogalmazni az EHEC-baktérium eredetéről, a hamburgi hatóság úgy tűnik, túl hamar kiáltotta ki bűnösnek Spanyolországot, ami ellen a madridi kormány kezdettől fogva tiltakozott. A spanyol kabinet korábban többször kijelentette, semmi nem bizonyítja hitelt érdemlően, hogy a spanyol uborka a bűnös. Madrid szerint ráadásul a hamburgi hatóság első vádja közvetlenül a spanyol gazdákat sújtotta, holott az EHEC baktérium szállítás közben is megfertőzhette az uborkákat.

Az uniós agrárminiszterek három napig üléseztek informálisan Debrecenben. Az ülést záró sajtótájékoztató nem sokkal azelőtt ért véget, hogy a hamburgi hatóságok bejelentették: mégsem a spanyol uborka okozta a coli-fertőzést. Ennek megfelelően a tárcavezetők a legfrissebb fejleményeket már nem tudták megvitatni.

Rosa Aguilar Rivero spanyol miniszter az ülésre érkezve azt mondta, hetente 200 millió eurós kárt okoz a spanyol gazdáknak az, hogy a járvány miatt megcsappant a kereslet és a bizalom a spanyol mezőgazdasági termékek iránt. A miniszter szerint a fertőzés okait Észak-Németországban kell keresni.

Az ülés után a német államtitkár közölte, még vizsgálják, hogy honnan kerülhetett a fertőzés az országba, de nem zárta ki azt sem, hogy Németországban fertőződött meg az uborka.

Egyelőre tehát egymásnak ellentmondó információk arról, hogy a baktérium honnan származhat, és hogy egyáltalán köze van ahhoz az uborkához, amely Spanyolországból került több európai országba.

Kardeván Endre, a magyar agrártárca államtitkára sajtótájékoztatón közölte, hogy a Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a német hatóságok „úgy jártak el, ahogy kell”, ráadásul szerinte az ülésen nem alakult ki Németország-ellenes hangulat. Értesüléseink szerint viszont parázs hangulatú volt az ülés, és a német delegációt több tagország is bírálta a hamburgi bejelentés nélkül is felelőtlennek vélt magatartása miatt.

Az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős tagja sem bánt kesztyűs kézzel Németországgal. Dacian Ciolos az ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, az ilyen komoly ügyekben óvatosan kell eljárni. A román EU-biztos szerint nem szabad felelőtlenül vádaskodni, és a feltételezéseket csak kellően alátámasztva lehet hangoztatni.

A BruxInfo úgy tudja, komoly bírálatot fogalmaztak meg a tagállamok az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszerével kapcsolatban is. EU-források szerint a Tanács felkérte Dacian Ciolost arra, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy javaslatot a riadólánc hatékonyabbá tétele érdekében. Az ülést elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ettől függetlenül dicsérte a gyorsriasztási rendszert.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »