Afrika újfent csalódott a G8-ban

Negyvenmilliárd dollárnyi segélyhez jutott hozzá Egyiptom és Tunézia – ez a hála nyugati részről, amiért megdöntötték az autoriter rendszerüket, és a demokrácia ösvényére léptek. Afrikában hiába zajlottak le hasonló folyamatok, a kontinens jelenlévő vezetői üres kézzel távoztak.

A normandiai Deauville üdülőhelyen tartott G8-csúcson a rendszerváltó arab rezsimeknek volt miért örülniük: a forradalom és a demokrácia győzelme összesen 40 milliárd dollárnyi nemzetközi segélyt eredményezett számukra. Ennyivel járul hozzá a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Egyesült Államok és az Európai Unió a demokrácia közel-keleti és észak-afrikai kiépítéséhez és megszilárdításához. A hatalmas keretösszeg két legnagyobb kedvezményezettje Egyiptom és Tunézia, a fejlesztési pénzeket azonban csak fokozatosan, feltételekhez kötve kaphatják meg, így biztosítva a demokráciához vezető úton maradást. És ezzel jelezve többek között Szíriának és Jemennek: demokratikus átalakulás nélkül ne is várjanak a Nyugattól pénzügyi segítséget.

A konferenciára meghívtak egy sor afrikai vezetőt is, köztük három olyat, akik az utóbbi egy évben kerültek hatalomra, demokratikus keretek között. A megtiszteltető meghívást elfogadva, ugyanakkor ambiciózus tervekkel felpakolva érkezett Franciaországba Alassane Ouattara elefántcsontparti, Mahamadou Issoufou nigeri és Alpha Condé guineai államfő. Mivel Egyiptomhoz és Tunéziához hasonlóan ők is demokratikus fordulatot hajtottak végre, érthető módon azt várták, hogy a nyugati hatalmak majd nekik is felajánlanak egy fejlesztési segélycsomagot. Ez azonban elmaradt, csupán egy konkrétumok nélküli zárónyilatkozatra futotta a találkozó erejéből. Ahogy utána többen keserűen fogalmaztak: „az arab tavasz afrikai szárazságot hozott.”

A demokráciaépítés jegyében megtartott csúcson azért más témák is felbukkantak. A líbiai front nagy újdonsága, hogy Oroszország – elfordulva régi szövetségesétől – lemondásra szólította fel Kadhafit, így a nagyhatalmak ugyan újra egységesek ebben a kérdésben, ám a kilátásba helyezett orosz közvetítés cserébe hendikeppel indul. Nicolas Sarkozy francia és David Cameron brit vezető egyébként már a győzelmi útját szervezi a nemrég felszabadított Miszrátába – de hogy erre mikor kerül majd sor pontosan, még nem ismert.

Szó volt az arab forradalmak zajló eseményeiről (legfőképp Szíriáról és Jemenről), a görög adósságról, az afganisztáni helyzetről, Carla Bruni francia first lady terhességéről, a szudáni, zimbabwei és szomáliai válságról és Dominique Strauss-Kahn utódlásáról – Hillary Clinton hivatalosan is rábólintott a francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde személyére. Megvitatták a japán atomkatasztrófa következményeit, felszólították a palesztin és izraeli feleket a tárgyalások újrafelvételére, Szerbiának pedig gratuláltak Ratko Mladic elfogásához.

És körbejárták az internet témáját, a G8 történetében először. A csúcs előtt külön az internet szerepének szentelt e-G8 fórumon – többek között a Google és a Facebook tulajdonosának részvételével – áttekintették az internet pozitív hatásait (lásd az arab forradalmakban betöltött szerepét, vagy éppen a Wikileaks-ügyet), ugyanakkor felhívták a figyelmet az internet szabályozásának lehetőségeire és az adat- és gyermekvédelem fontosságára is.