Szankciós listára került Asszad

A szíriai elnökre is kiterjeszti az Európai Unió a korábban már meghozott szankciókat. Basír el-Asszaddal együtt összesen 23 damaszkuszi vezetőnek az Európában tárolt vagyonát fagyasztja be az EU, ők emellett beutazási engedélyt sem kaphatnak az EU-ba. Az uniós külügyminiszterek szigorították a líbiai és a fehérorosz korlátozásokat is.

Hosszas vita után egyhangúlag megállapodtak az uniós tagországok külügyminiszterei abban, hogy Basír el-Asszad szíriai államfőt is érintsék a szíriai vezetőkre már korábban kiszabott szankciók. Az eddigi 13 után a Külügyi Tanács hétfőn további 10 személyt vett fel a szankciós listára. Az Európai Unió tehát a szíriai rezsim összesen 23 vezetőjének az Európában tartott vagyonát fagyasztja be, és az érintettek egyelőre vízumot sem kaphatnak az EU országaiba.

A külügyminiszterek hivatalosan is megerősítették, hogy felfüggesztik a Szíriával közös fejlesztési programokat, és egyelőre nem tárgyalják tovább az EU-Szíria Társulási Megállapodást sem. Ezeket a tagországok külügyi nagykövetei javasolták még május 9-én.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy miért nem szólítja fel Asszad elnököt a lemondásra, ha Líbia esetében megtette Kadhafival. Catherine Ashton azt mondta, beszélt telefonon a szíriai külügyminiszterrel, és a tudtára adta, hogy mik az elvárásai.

Líbia

Egy magánszeméllyel és egy vállalkozással bővítette az EU a Líbia elleni szankciós listát is. Az Európai Unió az érintettek beutazási tilalmáról és vagyonuk befagyasztásáról határozott. Catherine Ashton azt mondta, „épp a lyukak betömködését végezzük”, utalva arra, hogy a közösség folyamatosan próbálja azonosítani azokat a személyeket, akiknek befolyásuk van a Kadhafi-rezsimnél.

A külügyminiszterek megvizsgálják annak jogi lehetőségét is, hogy a Kadhafi-család és a líbiai rezsim zárolt vagyonát az EU valahogy felszabadítsa, és a Líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács rendelkezésére bocsássa. A BruxInfo értesülései szerint ezt jogilag nehezen lehetne kivitelezni, a bengázi ellenzéki kormányt ugyanis még csak három EU-ország ismerte el.

Úgy tudjuk, nagy vita volt a tárcavezetők között az ellenzéki kormány megítélésében is. Az elfogadott következtetésekben az EU „elsőszámú politikai tárgyalópartnernek” nevezi a bengázi kormányt. Az Unió ettől függetlenül elkötelezett az ellenzékiek anyagi támogatása mellett: a külügyminiszterek üdvözölték az Átmeneti Pénzügyi Mechanizmus létrehozását, amely rövidtávú pénzügyi segítséget nyújt majd a Kadhafi-ellenes tüntetőknek.

A kül- és biztonságpolitikai főképviselő elmondta, egyre biztatóbb a helyzet Kelet-Líbiában: Bengáziban az elmúlt hónapokban 55 új újságot jegyeztek be.

Fehéroroszország

Hasonló logika alapján bővítette az EU a Fehéroroszország elleni szankciós listát. A külügyminiszterek 13 magánszemélyre terjesztették ki a korlátozásokat, – csakúgy, mint Líbia és Szíria esetében – ellenük is vagyonbefagyasztást és vízumtilalmat alkalmazva. Az Európai Unió még mindig a tavaly decemberi belarusz elnökválasztás estéjén alkalmazott erőszak ellen tiltakozik, és követeli az akkor bebörtönzött ellenzéki tüntetők szabadon bocsátását.

A közel-keleti békefolyamattal összefüggésben Catherine Ashton elmondta, soha nem volt még ilyen lehetőség a béke megteremtésére, és a tárgyalások megkezdésére Izrael és a Palesztin Hatóság között.

Az Európai Külügyi Szolgálat költségvetésének esetleges növelésével kapcsolatban a főképviselő azt mondta, nem a saját boldogulása, és pusztán a több pénz miatt kérte a költségemelést. „Egyszerűen ilyen a világpolitikai helyzet: új országok keletkeznek, a támogatás pénzbe kerül, márpedig egyre több ország kér egyre több segítséget, nekünk pedig kötelességünk ezt teljesíteni” – mondta Catherine Ashton.