Bolgár igazságszolgáltatás – színjáték a kulisszák mögött

Igazi kuriózum Európában a bolgár igazságszolgáltatás, sehol sem annyira nyilvánvaló a politikai beleszólás a perek kimenetelébe, mint ebben a balkáni országban.  Az egész bírói rendszer sürgős reformokat igényel, az elhúzódó perek, a bírók lefizetése, a lehallgatási botrányok és a tanúk megfélemlítése mindennapos jelenségnek számítanak. A lakosság nagyobb része nem bízik a bírói függetlenségben, ugyanis nap, mint nap a közvélemény megítélése szerint komoly büntetést érdemlő személyeket mentenek fel a törvényszékek. Az ország schengeni csatlakozásának a késedelmét is a reformok hiányával magyarázzák a szakértők.

A Demokráciát Kutató Centrum legfrissebb elemzése azt mutatta ki, hogy a lakosság bizalma továbbra is minimális a bíróságok iránt. A közvélemény-kutatás keretén belül megkérdezett lakosoknak mindössze öt százaléka nevezte megbízhatónak a bírói rendszert (összehasonlításképpen a rendőrség tíz százalékot ért el). De vajon mivel magyarázható ez az alacsony elfogadottsági szint a lakosság körében?

Bulgáriában hagyományosan elterjedt a szervezett bűnözés és a korrupció. A rendszerváltást követően számos bűnözői csoportosulás alakult, melyek behálózták a politikai, igazságszolgáltatási és rendvédelmi szerveket egyaránt. Mindennapossá váltak a belső leszámolások az egyes klánok között, a lakosság pedig megrettent a zsarolások és gyilkosságok láttán. A megfélemlítések gyakoriakká váltak, a helyi kis- és középvállalkozásokat, sőt még a magánszemélyeket is felkeresték a biztosítószervezeteknek álcázott maffia klánok (VISZ2, SZIK, Korona INSZ stb.) és védelmi pénzt követeltek tőlük.

Az 1996-os hiperinflációs korszak újabb kiaknázatlan területeket kínált a maffiának a banki spekuláció alkalmazásával. Számos bankot a spekulációk sorozata vitt csődbe és megmaradó tőkéjüket a klánok kisajátították. Az illegálisan szerzett pénzt sokan sikeresen kifehérítették és állami vagy magánvállalatokba fektették be.

Mind a mai napig belső leszámolások, bérgyilkosságok és nyilvános merényletek ritkítják a szervezett bűnöző köröket. A leghírhedtebb merényletek listáján találjuk Ándrej Lukánov miniszterelnököt, Ivo Kárámánszki maffiavezért, Ilija Pávlovot, a Multigrup igazgatóját és még sokan másokat. A gazdaság minden szegletében megvetette lábát a szervezett bűnözés: at energiaszállítás, a turizmus, a szerencsejáték és az államigazgatás mind a maffia befolyása alatt állnak.

A külső személő okkal kérdezheti ugyanakkor, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás miért nem lép közbe, de a korrupciós érdekek mindmáig szorosan átfűzik ezt a hatalmi ágat is. Az ügyészeket és a bírókat gyakran lefizetik, hogy elhúzódjon a per vagy legtöbbször, hogy gyanú hiányában felmentsék az elítéltet. A legszembetűnőbb visszaélések a 2008-as európai uniós támogatások elsikkasztása után figyelhetők meg – Aszen Drumevet, az uniós mezőgazdasági támogatásokat kezelő Zemedelie Alap igazgatóját például felmentette az ügyészség, pedig a vezetése alatt tűnt el több millió euró SAPARD támogatás, és ez csak egy a sok hasonló eset közül.

A legújabb botrány a volt szociális miniszter, Emilija Maszlarova sikkasztási ügye körül robbant ki. A szocialista politikusnő ellen a szófiai bíróság 11 millió leva eltulajdonítása ügyében emelt vádat. Maszlarovának a pénzt a Sztara Zagora-i szociális otthonra kellett volna fordítania minisztersége alatt, de a 19 milliós keretből csak 8 milliót használtak az otthon céljaira. A vádlottak között találjuk rajta kívül helyettesét, Dimitár Dimitrovot, valamint számos más, baráti köréhez tartozó személyt is a gyanúsítottak listájára vettek. Az ügy igazi pikantériáját jelentette, amikor május közepén a koronatanú, Todor Pávlov visszavonta terhelő vallomását. Pávlov azzal indokolta kihátrálását, hogy az eljárás során ismeretlenek kétszer is megverték (miközben bírói védelem alatt állt!), valamint egyszer megzsarolták és titokban aláíratták vele vallomását.

Az utóbbi két év során nem ez volt az első eset, hogy védelem alatt álló tanúk visszavonták vallomásaikat. Bulgáriában a törvény lehetővé teszi, hogy a tanú anonimitását kérje, de a legtöbb esetben a vádlottak kenőpénz segítségével könnyen kideríthetik az ellenük vallók személyazonosságát. A legismertebb eset a Kraszimir Marinov és Nikoláj Marinov testvérpár, ismertebb alvilági nevükön a Marginik ellen indított ügy volt. A maffiakörökben jól ismert testvérpárt szervezett bűnözői csoport létrehozásának és három ember elleni merénylet előkészületének vádjával tartóztatták le. Ivo Ilcsev, a vád koronatanúja, akinek anonimitását sikertelenül védte a rendőrség, az utolsó pillanatban szintén visszavonta terhelő vallomását, ugyanis telefonon halálosan megfenyegették családját. A bíróság a bolgár lakosság nagy megdöbbenésére minden vád alól felmentette a maffiavezéreket. Az ügy iróniája, hogy a riporterek Ilcsev nevét már a per elején közölték, ugyanakkor a rendőrség maszkkal védte a tanú személyazonosságát és tagadta kilétét.

Mit tesz a kormány? Lapozzon, és megtudja!

A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt 2009-ben azzal a választási ígérettel nyerte meg a lakosság nagy részét, hogy sikeresen átalakítja az igazságszolgáltatást és felszámolja a szervezett bűnözést Bulgáriában egy ciklus alatt. Az ígéretekből csak kevés valósult meg, a lakosság nagy része szkeptikusan fogadta az anonim tanúk engedélyezését, de igazi visszhangja a SzRSz-ként elhíresült lehallgatási botránynak volt. A speciális felderítő eszközök (lehallgató készülékek) törvényes használata sokakból nemtetszést váltott ki, miután kiderült, hogy több vállalkozót és a Határőrség több vezetőjét is lehallgatta a Belügyminisztérium. A belügyminiszterre, Cvetan Cvetanovra össznépi harag zúdult, s azzal vádolták, hogy ő áll a vádak lassítása mögött.

Az igazságszolgáltatás más területén is botrányos a helyzet, az igazságügyi boncmesterek is tiltakoznak az alacsony fizetések és a több évtizede elavult felszerelések miatt. „Az áldozatot megmérgezték, ugyanakkor azt várják, hogy fűrészekkel dolgozzunk?” – nyilatkozta felháborodottan a szakma egyik képviselője. A Belügyminisztérium azzal tetézte a helyzet súlyosságát, hogy kötelezővé tette az igazságügyi boncnoki jelentések készítését, de annak költsége a bíróságokat terhelné a jövőben.

Bulgáriát az Európai Bizottság és a Strasbourgi Emberjogi Bíróság is kritizálta a büntetőperek lassúsága és átláthatatlansága miatt. A balkáni ország schengeni csatlakozásának csúszása részben a szervezett bűnözés gyakori előfordulásával magyarázható, ugyanis a kormány által sokat hangoztatott Speciális Bíróság felállítása a mai napig nem történt meg. A politikusok szavai alapján a Speciális Bíróság feladata lenne a korrupciós botrányok és a maffia csoportok bűnözői tevékenységének a kivizsgálása és felszámolása. Az európai szervezetek köteleznék Bulgáriát, hogy kártérítést fizessen azoknak a vádlottaknak, akiknek a bírósági ügye évek óta húzódik. Nem véletlen az unió huzavonája a csatlakozást illetően – Várna kikötője lett Európa egyik kokainközpontja, a bolgár részesedés a törökországi szintetikus droggyártásban folyamatosan nő, valamint Bulgária az illegális cigarettaszállítmányok és a prostitúció egyik fellegvára.

A holland európai ügyekért felelős miniszter, Ben Knapen szavai mindent elárulnak arról, hogy milyen véleménnyel van Nyugat-Európa Szófiáról. „A külső európai határ nem csak technikai kérdéseknek kell, hogy megfeleljen, annál sokkal több. Stabil, független és főleg jól működő igazságügyi rendszerre van szükség. Rendkívül fontos Hollandia számára, hogy tartósak és megfordíthatatlanok legyenek a bolgár reformok”.

A bolgár kormányt sorra érik a pofonok döntésképtelensége miatt, miközben Bulgária továbbra is a szervezett bűnözés fellegvára marad. Van egy bolgár közmondás: „Más államokban van maffia, Bulgáriában a maffiának van állama.”