Keményen büntetnék az illegális letöltőket

Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy az internet-szolgáltatókat bírja rá arra, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban az illegális letöltéseket. A vitatott intézkedést jelenleg az Európai Bíróság is vizsgálja, az internet-szolgáltatók erősen tiltakoznak a nekik szánt szerep ellen.

A Bizottsághoz közeli források állítása szerint az EU végrehajtó szerve le akarja másolni azt a spanyol szabályozást, amely rákényszeríti az internet-szolgáltatókat arra, hogy saját felhasználóikkal szemben lépjenek fel keményen, ha azok illegálisan töltenek le adatokat.

Az előkészületben lévő szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó uniós stratégia állítólag kiegészítéseket is fog tartalmazni a hatályos EU törvényekhez, kimondva, hogy „a jogsértéseket a forrásuknál kell megoldani, ezért erősíteni kell az olyan közvetítők, mint az internet-szolgáltatók közötti együttműködést”.

A szöveg megfogalmazása megrémítette az internet-szolgáltatókat, akik már régóta harcoltak azért, hogy ne keveredjenek bele az internetes kalózkodás elleni harcba. EU-s források azonban arról számoltak be, hogy ez az elektronikus kereskedelmi irányelv modernizálásával, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének irányelvével mégiscsak meg fog valósulni még ebben az évben.

A nyílt internetért kampányoló csoport, a Quadrature du Net azt hangoztatja, hogy az internetes jogsértéseket ugyanúgy kellene kezelni, mint minden más bűncselekményt a bíróságon, addig ártatlannak tekintve az elkövetőt, amíg bűnössége be nem bizonyosodik, nem pedig ad hoc alapon elítélni valakit az üzleti szereplők által.

Amióta a sokat vitatott francia úgynevezett Hadopi törvényt elfogadták, az Unió is elkezdett kiállni az illegális on-line fájlcserélők ellen, azt állítva, hogy ez komoly veszteséget jelent a jogtulajdonosoknak és a szerzői jogokat birtokló lemezkiadóknak.

Az internet-szolgáltatók és a jogkezelő szervezetek szembenállásából feltehetően az utóbbiak kerülnek majd ki győztesen, a francia CISAC ugyanis úgy tűnik sikeresen lobbizik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozás érdekében Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős európai biztosnál.

Egy Bizottsághoz közeli forrás azt állította, hogy most már tisztán látszik, hogy Barnier a spanyol példát kívánja követni, ahol idén február 15-én fogadták el az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az úgynevezett „Sinde törvény” egy kormánybizottságot hozott létre, amely a bíróságot látja el információkkal az olyan website-okról, ahol szerzői jogok által védett anyagok, zenék, filmek, videójátékok, vagy szoftverek találhatóak, a bíróság pedig akár el is rendelheti a szerzői jogokat megsértő oldalak bezárását.

Állítólag Spanyolország a kalózkodás hazája Európában. 2008-ban az illegális filmletöltések száma elérte a 350 milliót, míg a fájlcserélésen keresztül letöltött dalok száma közel 1,2 milliárd volt.

Az iparági lobbi sérelmei képezik a nemzetközi szintű tárgyalások alapját, amelynek során megpróbálják rávenni az internet-szolgáltatókat, hogy működjenek együtt az illegális letöltés elleni küzdelemben.

A globális kalózkodás elleni szerződés, az ACTA egyik kiszivárgott tervezete, amely büntetőjogi szankciókat helyezett kilátásba az szerzői jogok megsértését segítő internet-szolgáltatókkal szemben, felháborította az érintetteket.

Az Európai Bíróság jelenleg az Európai Parlament kérésére vizsgálja a szöveget, a zene- és filmipar azonban szeretné, ha a képviselők visszavonnák a kérésüket, az Európai Bíróság pedig békén hagyná a kérdést.

A források azt jósolják, hogy ha a Bizottság és az ACTA sikerrel jár, akkor az internet-szolgáltatük egyfajta magánrendőrséggé fognak alakulni, mert nem lesz más választásuk, mint szankciókkal sújtani a kalózkodó felhasználókat. A lehetséges szankciók között felmerül az internet-hozzáférés szűrése vagy korlátozása is.

Erre már voltak korábban is példák: Írországban miután az Eircom internet-szolgáltató elvesztett egy pert a zeneiarral szemben, kénytelen volt bevezetni a hozzáférhető oldalak szűrését, Belgiumban egy jogkezelő szervezet pedig ugyanezt kérte az egyik internet-szolgáltatótól, hogy bizonyos weboldalak egyszerűen ne legyenek elérhetőek. A belga bíróságtól kiszivárgott legutóbbi vélemények szerint azonban Belgiumban egyelőre nem valószínű, hogy az írhez hasonló döntés fog születni.