Szerbia Európa felé, Magyarország Szerbia felé tekint

Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken zárta kétnapos szerbiai látogatását. A magyar államfő Belgrádon kívül Újvidéken, Palicson és Szabadkán is járt, ahol tartományi vezetőkkel, a vajdasági magyar politikum és közélet szereplőivel is találkozott.

Első nap Szerbia fővárosában volt Magyarország feje

A kétnapos látogatás első napján Szerbiába utazott a köztársasági elnök. Csütörtök délután négyszemközti tárgyalásokat folytatott Boris Tadić szerb elnökkel, majd kora este Mirko Cvetković kormányfővel és Slavica Đukić Dejanović parlamenti elnökkel találkozott.

Magyarország támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit, és minden segítséget meg kíván adni – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök Boris Tadic szerb államfővel folytatott megbeszélése után csütörtökön Belgrádban. A közösen tartott sajtótájékoztatón Schmitt Pál hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy Európának a második világháborút követő mesterséges szétszakítottsága végképp megszűnjön, a nyugat-balkáni országok teljes integrációjára van szükség.”

„Őszintén bízunk benne, hogy az Európai Unió még ebben az évben dönt Szerbia tagjelölti státusáról, és megkezdődhetnek a tárgyalások” – mondta a magyar köztársasági elnök.

Boris Tadic megköszönte Magyar-országnak az integrációs folyamatban nyújtott – mint fogalmazott – „nagyon konkrét” segítséget. A magyar köztársaság elnök azt mondta, hogy intenzívvé kell tenni a szerb és a magyar tudományos akadémia vegyes bizottságának munkáját, hogy feltárjanak mindent, ami a második világháború alatt történt (a szerbiai magyar kisebbséggel). „Keressük annak a lehetőségét, hogy megnyugvás következzen be ebben” – mondta Schmitt Pál. Boris Tadic szerint a tavalyi év végén megalakult akadémiai testületnek fel kell tárnia mindent, ami a második világháború idején történt, és a tudományos kutatás végén meg kell adni az áldozatoknak a végtisztességet.

Schmitt Pál szerint a történelem során „a két ország sokszor állt egymás mellett, ezen vagy azon az oldalon, de a csillagok soha nem álltak olyan jól, mint most”. A szerb államfő ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy korábban a két ország történelmi kapcsolatai „ide-oda hullámzottak”, voltak történelmi pillanatok, amikor nagyon alacsony, s voltak, amikor magas színvonalúak voltak. Jelenleg – mondta – a két ország politikai kapcsolatai a legmagasabb szinten vannak.

A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy Szerbiában elfogadták a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely elősegíti a Szerbiában élő magyarok identitásának megőrzését. A szerb államfő hangsúlyozta, hogy ő mindig is az etnikai közösségek és kisebbségek jogainak a védelme mellett szállt síkra. „Ez Szerbia elvi álláspontja, és egyik sarokköve regionális politikájának” – mondta Tadic, aki szerint országa folytatni kívánja ezt a politikát, s a lehető legjobb körülményeket kívánja megteremteni minden polgár identitásának a megőrzéséhez.

„Rendkívül fontos ügyelni az etnikai közösségek és kisebbségek nyelvének, írásának megőrzésére, az oktatási rendszerre. A lehető legszélesebb körű jogokat és normákat kell biztosítani, amikor a térségben élők kultúrájának és identitásának a védelméről van szó” – hangoztatta Tadic.

A szerb elnök reményét fejezte ki, hogy az új magyar alaptörvény elfogadása után Magyarországon olyan jogszabályok meghozatalára kerül sor, amelyek a jövőben is oltalmazni fogják az ott élő kisebbségek jogait. Schmitt Pál tájékoztatta tárgyalópartnerét a magyar uniós elnökség prioritásairól, és mindkét államvezető beszélt a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséről. Megállapították, hogy többet lehetne tenni az 1,1 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom növelése érdekében.

Schmitt Pál szerint egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a két országot összekötő út- és vasúthálózatot, s különösen szükség van a határ menti térség fejlesztésére. A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy „a sajátjának tekinti” a Duna Stratégiát. Boris Tadic azt mondta: „Minden Magyarországról érkező befektetést szívesen látnak Szerbiában.”

Schmitt Tadićtyal folytatott négyszemközti megbeszélésén felvetette a „temerini fiúk” ügyét is. A szerb elnöknek azt mondta, hogy a hat évvel ezelőtti bírói döntés nem volt arányos a vétség súlyával. Rákérdezett, hogy Boris Tadić kíván-e élni a kegyelem lehetőségével. A magyar államfő szerint Tadić kijelentette, hogy „fontolgatja” ezt, s az öt elítélt közül kettő esetében felmerülhet a kegyelem, de a közeli jövőben – egy-két hónapon belül – erre nem kerülhet sor. (Az öt temerini fiatalt hat évvel ezelőtt ítélték el esetenként tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre gyilkossági kísérlet vádjával, mert különös kegyetlenséggel megvertek és megaláztak egy szerb férfit. Az ítélet súlyossága megdöbbenést keltett a délvidéki magyarság körében, s budapesti politikusok is közbenjártak az ítélet enyhítése, illetve az elnöki kegyelem érdekében.)

Második nap a Vajdaságé volt

A csütörtökön megkezdett szerbiai látogatásának második napját az Egeresi Sándorral, a Tartományi Képviselőház elnökével folytatott megbeszéléssel indította Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke. Mint azt a találkozó után az újságírókkal közölte, elsősorban a szerbiai magyarok helyzete iránt érdeklődött, s számos megnyugtató választ kapott az ezzel a témával kapcsolatos kérdéseire. Szimbolikusnak nevezte például azt a tényt is, hogy a tartományi parlament élén magyar nemzetiségű személy áll.

– Az elnök úrral megállapodtunk abban, hogy európai kötelesség a kisebbségi jogok szavatolása. Ami Szerbia uniós csatlakozását illeti, Magyarország határozott célja annak elősegítése. A csatlakozásig pedig tovább kell erősítenünk a regionális együttműködést – fogalmazott Schmitt Pál. Mint mondta, a maga szerény módján Magyarország hozzájárult a vízumkényszer feloldásához, ezt követően pedig kész átadni csatlakozási tapasztalatait a folyamat megkönnyítése érdekében. Egeresi Sándor elmondta, a vajdasági adminisztráció célja továbbra is az európaiság, a liberalizmus és a demokrácia hirdetése lesz, s mindebben igen nagy szereppel bír a vajdasági magyarság, hiszen biztos Európa-barát politikát folytat. A házelnök beszámolt a nemzeti indíttatású incidensek számának csökkenéséről is.

A magyar elnököt a tartományi kormány épületében Bojan Pajtić vajdasági kormányfő fogadta, akinek Schmitt elmondta: a magyar EU-elnökség alatt indított programok mindegyike érinti Vajdaságot is. A tervezettnél negyedórával hosszabbra sikeredett megbeszélésen megvitatták a Duna-stratégia lehetőségeit, sőt foglalkoztak a romák integrációjának a kérdéseivel is. A találkozóról beszámolva Schmitt Pál elmondta: úgy látja, Vajdaság vezetésébe bekapcsolódhatnak a magyarok, s a Pajtićtyal folytatott beszélgetéséből kiderült, a mintegy 300 ezer vajdasági magyart itt megbecsülik, és fontos államalkotó erőként kezelik.

Schmitt Pál tájékoztatta a tartományi kormányfőt arról is, hogy a 2014-es választásokon mind a 13 magyarországi kisebbség automatikusan helyet kap majd a Magyar Országgyűlésben. Bojan Pajtić megköszönte vendégének az EU-integrációban nyújtott segítséget, a vajdasági magyarok fontos szerepét hangsúlyozta, s azt mondta, a tartomány mindent megtesz e kisebbség identitásának megőrzéséért. A tárgyalópartnerek megvitatták a gazdasági és infrastrukturális fejlődés kérdéseit is.

Az összefogás jele

A vajdasági kormányfővel folytatott megbeszélést követően Schmitt az újvidéki Telep városnegyedben épülő Európa Kollégium építési munkálatainak helyszínét látogatta meg. Újságírói kérdésre válaszolva, összefoglalva szerbiai látogatásának eddigi tapasztalatait, a magyar államfő úgy fogalmazott, minden találkozó kellemes légkörben zajlott, s hozzátette: a kisebbségeket meg kell becsülni, ezt Magyarország elvárja szomszédaitól, ugyanakkor pedig maga is így tesz. Az épülő kollégiumot is az összefogás egy jelének nevezte, mely lehetővé teszi majd a magyar értelmiségiek itt maradását. A magyar köztársasági elnök nyilatkozatából kiderült, Belgrádban szó esett a kettős állampolgárságról is, melyet szintén pozitív visszhang kísért, s mint mondta, a szomszédok közül egyedül Szlovákia emelte fel ellene hangját.

– Biztatom az itteni magyarokat, hogy jogilag is kössék magukat az anyaországhoz a lelki kötődésen túl – hangsúlyozta Schmitt.

Mint mondta, az olyan kényesebb témákat is kötelességének érezte megemlíteni, mint amilyenek az 1944/45-ös megtorlások, illetve a temerini fiúk ügye. Az előbbivel kapcsolatban a szerb államfővel abban maradtak, hogy nem csupán finanszírozni, biztatni is kell a két ország történészbizottságát minden dokumentum felnyitására, hiszen csak a közös megemlékezés tehet pontot a tragikus múltra, s nyithat végül egy új történelmi fejezetet.

Schmitt Pál Újvidék után Palicson folytatta vajdasági körútját, ahol részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség által rendezett díszebéden, majd Szabadkán ellátogatott a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumba, ahol az iskola diákjai alkalmi műsort mutattak be. Schmitt Pál szabadkai programjának folytatásában megtekintette a Szent Teréz-székesegyházat, a püspökség épületében pedig Pénzes János megyéspüspökkel beszélgetett. Schmitt Pál végül a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a Magyarok XXI. tanácskozáson tartott előadást. Az ezt követően megtartott sajtótájékoztatón a magyar államfő elmondta, hogy a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel elsősorban a magyarokról beszélgettek.

De számunkra az anyaországban az első számú kérdés mindig a következő lesz: És a magyarok?

„A VMSZ és az MNT képviselői jó néven vették, hogy minden egyes találkozó alkalmával szóba hoztam a Vajdaságban élő magyar emberek sorsát, lehetőségeit. A belgrádi államhatalom szerint az itt élő magyarság értékesen járul hozzá az egész szerbiai közösséghez, becsületes, szorgalmas emberekként tekintenek a vajdasági magyarokra. Ez persze dicséretes, de ezen felül fontosak az emberi jogok, azok érvényesítése, a magyar nyelvű oktatás, illetve azok a dolgok, amelyek egy nemzeti közösség számára fontosak. Ezekre a témákra természetesen rákérdeztem Tadić elnök úrnál, és azt a megnyugtató választ kaptam, hogy Szerbia sokszínű, soknyelvű befogadó ország, ahol számítanak a magyarokra” – összegezte Schmitt Pál.

A magyar államfő szerint pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy a két ország között jól állnak a csillagok. Azonos gondolkodású emberek az államvezetők, és megvan bennük az eltökéltség egymás segítésére, szögezte le Schmitt Pál.